Megemelnék a felsőoktatási ponthatárt a rektorok

Jelentősen megemelné a Magyar Rektori Konferencia elnöksége a legalacsonyabb felvételi ponthatárokat - írja a Népszabadság. Egy másik javaslatuk szerint az egyetemi vezetők megbízását - például a rektorokét - meghosszabbítani csakis új pályázat kiírásával lehetne.

Magyar Rektori Konferencia, a hazai egyetemek és főiskolák vezetőit tömörítő testület elnöksége több, a magyar felsőoktatást lényegileg befolyásoló javaslatról és dokumentumról tárgyal kedden. A javaslatok közül a leglényegesebb valószínűleg a felvételi ponthatár megváltoztatása lesz - írja a Népszabadság.

Korábban több rektor is kifogásolta a minimális felvételi ponthatárt, vagyis azt, amely alatt teljesítő jelentkezőt semmiképpen sem lehet felvenni. Az egyetemi vezetők szerint a jelenlegi 160 pontos alsó küszöb nem ösztönzi a diákokat a kiváló érettségi eredmények elérésére. A Népszabadság információi szerint Péczeli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora tesz javaslatot kétszáz pontos minimum bevezetésére.

A javaslat abból a megfontolásból indul ki, hogy a korábbi pontszámítási rendszerben 60 százalékos eredmény kellett a sikeres felvételihez. Ez a mostani pontszámítási rendszerben 240 minimumpontot jelentene, tehát még megemelve is könnyen teljesíthető volna az alsó határ. Ez az enyhe szigorítás reményeik szerint javítaná a felsőoktatásban részt vevők minőségét, így az egyetemek, főiskolák eredményeit. Másfelől viszont némileg csökkentené a mai hallgatói létszámot egyes szakokon. Esetleg éppen ott - műszaki, informatikai terület -, ahol a munkaerőpiac évről évre egyre több szakembert igényel - írja a lap.

Egy további javaslat úgy változtatná meg a felsőoktatási törvényt, hogy abból világosan kiderüljön: magasabb vezetői megbízást (rektor, rektorhelyettes, dékán, főigazgató) hosszabbítani csakis új pályázat kiírásával lehet. Eltörölné viszont a javaslat azt a rendelkezést, hogy e vezetői megbízásokra egyazon ember csak egyszer újrázhasson.

Az elnökség keddi ülése elé kerül még az úgynevezett Bolgona Jelentés 2008 című tanulmány egy munkapéldánya is, amely az új típusú képzés hazai tapasztalatait összegzi, s amelynek nyomán később javaslatok születhetnek az alapképzési rendszer átvizsgálására, s ha szükséges, módosítására.