Nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről

2008.11.03. 12:54

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendeletet, amelyben az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el a több-biztosítós egészségbiztosításról. A népszavazást az Albert házaspár kezdeményezte, a félmillió aláírást pedig a Liga Szakszervezetek gyűjtötték össze. A népszavazást kezdeményező Albert Zsolt szerint az ügy még nem zárult le.

Az Alkotmánybíróság hétfőn megsemmisítette azt az országgyűlési határozatot, amelyben az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel összefüggésben.

Az Ab szerint a benyújtott kifogások elbírálása során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy tekinthető-e az országos népszavazás elrendelését érdemben befolyásoló lényeges új körülménynek az a tény, miszerint az Országgyűlés a kérdés hitelesítését követően elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sőt, a népszavazás elrendelését megelőzően hatályon kívül helyezte azt. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választópolgárok által támogatott célja megváltozott.

Az országgyűlés június 9-én rendelte el a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos népszavazást, amelyre a döntés alapján 3,7 milliárd forint fordítható. A népszavazást kezdeményező Albert házaspár kérdése így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?"

A kiírásához szükséges több mint félmillió aláírást a Liga Szakszervezetek és társult szervezetei gyűjtötték össze és adták át az Országos Választási Bizottságnak, amely a kezdeményezést érvényesnek minősítette.

Albert Zsolt, aki feleségével együtt kezdeményezte a népszavazást, azt mondta: az ő szerepük véget ért, amikor az OVB-hez eljuttatták az összegyűjtött aláírásokat. Szerinte a folyamat a hétfői döntéssel nem zárult le, hiszen az Ab új eljárásra kötelezte az Országgyűlést. "Innentől kezdve bármi lehet, és nálam okosabb emberek el fogják dönteni, hogy mi legyen ezzel a kérdéssel, és 400 ezer ember aláírását lesöprik, vagy nem söprik le. Mi a katalizátor szerepét eljátszottuk" - fogalmazott Albert Zsolt, hozzátéve, hogy valakinek fel kell vállalni, hogy lesz-e népszavazás vagy nem, azonban az ügy "ide-oda tologatásának" nem látja értelmét. Mint mondta, nem tervezik, hogy új kérdést fogalmaznak meg.

Az aláírásokat összegyűjtő Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István azt mondta: nem okozott nagy meglepetést az Alkotmánybíróság döntése, amellyel nem értenek egyet. Hozzátette, hogy nem a törvény ellen indult a népszavazási kezdeményezés, hanem egy modell, illetve a társadalombiztosítás privatizációja ellen. "Úgy érezzük, hogy alkotmányos jogunkban korlátoz az Alkotmánybíróság jelenlegi döntése" - mondta Gaskó, aki szerint semmi biztosíték nincs arra, hogy kormányzati szinten valaki ne változtasson az egységes, szolidaritási elven működő társadalombiztosítási rendszeren.

Még terv volt, mikor a népszavazást kezdeményezték

Az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozásáról szóló népszavazási kezdeményezés benyújtása idején, 2007 márciusában még csak a tervek szintjén beszéltek a kormánypártok a biztosítási reformról, az SZDSZ több-biztosítós modellt javasolt, az MSZP pedig a területi alapon működő, többségében állami tulajdonú pénztárak mellett volt.

A kialakult kompromisszumos modellt december 17-én fogadta el az országgyűlés, Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte. A parlament így másodszor február 11-én fogadta el a javaslatot, azonban a kórházi napidíjat, a vizitdíjat és a tandíjat eltörlő, március 9-én megtartott népszavazás után visszavonták.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK