Belekötött az ombudsman az APEH IQ-rendeletébe

2008.11.13. 12:21

Több kifogása van az adatvédelmi biztosnak a Pézügyminisztérium egyik rendeletével kapcsolatban, miszerint csak 90-es IQ-val lehet felvenni embereket az APEH-hez. Jóri András szerint az sem indokolt, hogy a pszichiátriai kezelés alatt állókat hátrányosan megkülönbözteti a jogszabály. Az ombudsman azt is közölte, jó lenne, ha a jövőben bírságolási jogkört kapna.

Vizsgálatot indított a Pénzügyminisztérium (PM) rendelete miatt Jóri András adatvédelmi biztos. A jogszabály szerint novembertől nem alkalmazható adathozzáférés szempontjából védett munkakörben az APEH-nél az, akinek az intelligencia hányadosa (IQ) nem éri el a 90-et.

Jóri András csütörtökön - beiktatása utáni első sajtóbeszélgetésén - egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a PM-rendeletnek formai és tartalmi hibái vannak. Emlékeztetett rá: a személyes adatokhoz fűződő jog alapjog, amelyek korlátozását csak törvényben lehet jogszerűen elrendelni, az adatkezelés részletes szabályait pedig nem lehet rendeletben rögzíteni.

További kifogása a rendelettel kapcsolatban, hogy bár a törvény szerint minden, a személyes adatok kezelését érintő jogszabály-tervezetet be kellene mutatni véleményezésre az adatvédelmi biztosnak, ezt elmulasztotta a PM.

Az ombudsman azt is kifogásolta, hogy a rendelet indokolatlanul széles körben ír elő adatkezelést. Emellett az, hogy valaki pszichiátriai kezelés alatt áll, a biztos szerint mindenkivel előfordulhat, és - mint mondta - "ennek nem lehet köze ahhoz, hogy valaki egy közigazgatási szervnél webfejlesztőként működjön".

Bírságolna Jóri

Sajtóbeszélgetésén Jóri András azt is elmondta, kívánatosnak tartaná, ha - nyugat-európai kollégáihoz hasonlóan - bírságolási jogkört is kaphatna. Az adatvédelmi biztos - a klasszikus ombudsmani eszközön, a nyilvánossághoz forduláson túl - 2003 óta széles hatósági eszköztárral rendelkezik, például határozattal megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést, a határozat ellen az adatkezelő bírósághoz fordulhat.

Mint mondta, az állami és a magánszféra nagy adatkezelői esetében általában a nyilvánosság hatékony szankció, a kisebb adatkezelőknél azonban a hatósági jellegű szankciók a célravezetőbbek. Jóri András szerint bírságolási jogkört is lehetne adni az adatvédelmi biztosnak, hogy a jogsértés súlyához lehessen mérni a szankciót. Ez a módszer egyébként elterjedt Nyugat-Európában - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK