Megrendezett bombariadóról, a sportminisztérium korábbi helyettes államtitkárának lehetséges szerepéről és  Zuschlag János egykori MSZP-s képviselő tekintélyéről is szó volt a Zuschlag-ügy keddi tárgyalásán. Nem ismerte el bűnösségét a kilencedrendű vádlott, az MDF ifjúsági szervezetének korábbi vezetője, akit azzal vádolnak, hogy a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram tanácsának tagjaként segített Zuschlagéknak pályázati pénzekhez jutni.

Prácser László kilencedrendű vádlott meghallgatásával folytatódott kedden Zuschlag János és társai büntetőpere a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Prácser nem ismerte el bűnösségét, szerinte nem követett el bűncselekményt. Azt mondta, eltérő ideológiát képviselt - 1995-ben az MDF ifjúsági tagozatának elnöke lett -, ezért soha nem vett rész baloldali, illetve Zuschlaggal kapcsolatba hozható ifjúsági szervezetek tevékenységében.

Korábban Lados István másodrendű vádlott, Zuschlag volt titkára azt vallotta, hogy a volt szocialista képviselő bombariadót rendelt el az ifjúsági szervezeteket tömörítő Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) vezetőválasztó gyűlése előtt, mert Prácser László "nem jól állt". Az elhalasztott, majd megismételt választáson már Prácsert választották meg a szervezet elnökévé.

Olvastam, hogy a kedvemért szerveztek bombariadót - mondta a bíróságon Prácser. Álltása szerint azonban ő csak azt tapasztalta, hogy a levezető elnökjelöltet délelőtt leszavazták. Délután, amikor a bombariadót bejelentették, már minden lényeges dolgot megtárgyaltak - mondta -, tehát nem tudja megerősíteni, hogy a bombariadó összefüggésben lett volna a GYIK-kel, illetve Zuschlag Jánossal.

Pályázatokat írt és bírált

Prácser a bíróság előtt azt mondta, az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament (OGYIP) elnökeként - 1997-től töltötte be a posztot - ismerte meg Zuschlagot, hiszen ennek a testületnek minden politikai ifjúsági szervezet tagja volt. Az OGYIP delegáltjaként lett a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) tanácsának is, amely az ifjúsági civil szervezetek támogatásairól döntött.

A Nemzeti Civil Alapprogramnak azonban csak 2006 tavaszától volt tagja, tehát a vádban szereplő 2005-ös időszakban még nem - mondta Prácser, aki azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy a Zuschlaghoz kötődő civil szervezetek nem működtek, erről csak a sajtóból értesült. Elismerte ugyanakkor, hogy néhányszor kölcsönt kért Zuschlagtól, alkalmanként legfeljebb 200 ezer forintot. Az összegeket elmondása szerint magáncélra fordította, és végül mindig visszaadta.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Nézze meg a tárgyalóteremben készült fotóinkat, kattintson a képre!

A vádlott azt mondta, munkája során sokszor tapasztalta, hogy több civil szervezet azért esett el pályázati pénzektől, mert ügyetlenek voltak a szerződéskötésben, illetve a beszámolók elkészítésében. Ilyenkor jelezte nekik a problémákat, és így jutott el Zuschlag szervezeteihez is. A vád szerint ő ajánlotta fel segítségét Zuschlagéknak, de Prácser ezt tagadta. Szerinte az előterjesztésekkel kapcsolatos fontosabb tényezők már az előkészítési üléseken eldőltek, a tanácsnak pedig 14 tagja volt, így egyedül nem tudta volna befolyásolni a szavazást.

Jobbat csinált volna

Az OGYIP feladatai közé tartozott a pályázatfigyelés és a pályázati tanácsadás is, ez utóbbit általában maga Prácser végezte, így Zuschlag is fordult hozzá segítségért. A vádlott szerint az általa, illetve Zuschlagék által írt pályázatok formailag azért lehetnek hasonlók, mert ő adott Ladosnak mellékleteket elválasztó papírokat. Állítása szerint a beszámolók átnézését nem kérték tőle. Példaként említette, hogy van olyan beszámoló az iratanyagban, ahol a pályázat szövegét egyszerűen múlt időbe írták át. "Ehhez nem hiszem, hogy én kellettem volna" - mondta. A négy a vádiratban neki tulajdonított pályázatról azt mondta, szerinte különbözőek az adatlapok, és ha ő készítette volna azokat, sokkal színvonalasabbak lennének.

 

 

Kérdésre válaszolva Prácser azt mondta, az ügy kirobbanása után Zuschlag arra kérte, a nyomozás során tett vallomásában említse meg Suba Jánost, mint olyan személyt, aki kapcsolatban állt az érintett civil szervezetekkel. Prácser azt mondta, azonosította magában a nevet, azzal a Subával, akit az ifjú szocialisták rendezvényein látott. Prácser szerint akkor azt gondolta, hogy Zuschlag valós információt adott neki. "Zuschlag félrevezetett és ezért valótlant mondtam. De tényleg azt hittem, hogy köze van a szervezetekhez" - mondta.

Ocsovai szólt

A nyomozás során tett második, egyszer már módosított vallomásában Prácser azt mondta, előfordult, hogy Zuschlag megkérte, támogassa a pályázatát. Erre most azt mondta, ugyanúgy támogatta a pályázatot, mint másokét. Állította, hogy ezen túlmenően nem tett lépéseket Zuschlag pályázataiért, legfeljebb az üléseken támogatta azokat. Olyan előfordult, hogy értesítette Zuschlagot az olyan napirendekről, amik veszélyeztették az őt érintő támogatásokat, de állítása szerint másokat is ugyanúgy értesített.

 

 

Arra a kérdésre, hogy milyen alapon azonosította a Zuschlaghoz kötődő szervezeteket, Prácser azt válaszolta, hogy részben Ocsovai Tamás, volt helyettes államtitkár előterjesztéseiből derült ki számára. Volt, hogy Ocsovai úgy vezetett fel egy pályázatot, "ez Zuschlagnak fontos", illetve helyesbítés után úgy fogalmazott, "az egyesület hozzá tartozik" - vallotta Prácser. Olyan is volt azonban, hogy maga Zuschlag kért tanácsot egy egyesülettel kapcsolatban.

Másként emlékeznek

A tárgyaláson Lados István megjegyzéseket fűzött Kullai Tamás hetedrendű vádlott múlt heti vallomásához. Tagadta többek közt Kullai állítását, hogy pénzt vett volna át tőle, illetve hogy pályázatokról beszéltek volna. Lados szerint Kullai tudott az aláírás-hamisításokról, mivel egy 1997-es pályázaton Kullai saját és a hamisított aláírása is megtalálható. Lados Zuschlagnak tulajdonította a hamisítást. Azt mondta, ha Kullai előbb írta alá saját kezűleg a pályázatot, akkor nem lett volna szükség hamisításra, ha azonban a hamisítás után írta alá, akkor látnia kellett, hogy valaki már helyette korábban aláírt.

A múlt héten a tárgyaláson lejátszották egy, Kullai és Zuschlag közti telefonbeszélgetés felvételét, amelyben elhangzott, hogy valamit nem a rendőrségre, hanem az APEH-hez kell bejelenteni. Kullai nem emlékezett, hogy miről beszélgettek. Lados kedden azt mondta, hogy ha egy autót feltörnek, azt a rendőrségre kell bejelenteni, ha pedig az egyesület iratanyaga vagy könyvelése eltűnik, azt az adóhivatalnál.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Nézze meg a tárgyalóteremben készült fotóinkat, kattintson a képre!

Zuschlag volt titkára azt állította, Kullai is járt a Fehér Házban (a képviselői irodaházban), amikor a pályázatok ügyeit intézték. A Ladossal szembesített Kullai azonban a keddi tárgyaláson is ragaszkodott ahhoz, hogy soha nem járt a Fehér Házban, Ladosnak is adott át pénzt, illetve nem tudott a hamisításokról. A szembesítés így eredménytelen lett, mivel a két vádlott ellentétes dolgokat állított.

Az ügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással és más bűncselekmények elkövetésével vádolja Zuschlag Jánost és 15 társát. A vád szerint a Zuschlagék civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatást szereztek meg jogosulatlanul. Az elsőrendű vádlott - aki 2007. szeptember 21-től előzetes letartóztatásban van - korábban részben elismerte a felelősségét, de tagadta, hogy a bűncselekményeket üzletszerűen, illetve bűnszervezetben követték volna el.