Hadat üzen Sólyomnak a sértődött MSZP

"Csendes háború" - egy MSZP-s képviselő szerint erre készül pártja Sólyom Lászlóval szemben a bírójelölt miatti összezörrenés után. Az államfő az [origo]-nak azt mondta, hogy nem haragszik senkire, a szocialisták viszont úgy érzik, az elnök megsértette őket. Az MSZP és Sólyom viszonya soha nem volt felhőtlen, de a mostani epizód után még a látszatmosoly korszaka is véget érhet.

"Ha nem is nyílt csatározás, de csendes háború várható mostantól a köztársasági elnökkel" - mondta az [origo]-nak az MSZP és Sólyom László között kialakult viszonyról Herbály Imre kedd délután a parlamentben. A ritkán szereplő képviselők közé tartozó agrárpolitikust saját bevallása szerint "nagyon szíven ütötte", amit a köztársasági elnök a szocialistákról mondott. Szerinte Sólyom megsértett egy pártot, és az általánosítással külön megsértett egy csomó szocialista képviselőt is.

Herbály ezzel nagyjából igazodik a hivatalos MSZP-állásponthoz, hétfőn ugyanis Lendvai Ildikó frakcióvezető is jelezte, "az államfőnek nem dolga a független mandátummal rendelkező országgyűlési képviselők szavazatának minősítése, képviselők és frakciók sértegetése".

Az államfő valóban kemény szavakat használt. A "szégyellni való", "tűrhetetlen" és "alkotmányellenes" kifejezések kíséretében fejezte ki nemtetszését, miután a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki posztjára általa javasolt Havasiné Orbán Mária nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget az Országgyűlésben. A jelöltet előzőleg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, majd a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ is támogatásáról biztosította. Egyedül az MSZP frakciója nem foglalt állást, ők a képviselők egyéni belátására bízták a döntést, ami burkolt jelzése volt annak, hogy nem feltétlenül tetszik nekik a köztársasági elnök jelöltje.

Nőtt a feszültség

Sólyom László ombudsman- és főbírójelöltjei közül többet utasított már el a parlament az utóbbi években, de soha nem került sor olyan nyílt konfrontációra, mint most. Mikor májusban Baka András, az első főbírójelölt elbukott, az államfő csak finoman kritizálta a pártokat. Áprilisban ennél némileg határozottabb volt, amikor az Országgyűlés egymás után harmadszor utasította el az általa jelölt ombudsmanokat. Ekkor azzal vádolta a parlamentet, hogy veszélyezteti az államszervezet működését. Konkrét csoportok, frakciók felelősségét azonban eddig sosem nevezte meg, most viszont nyíltan vádolta a szocialista frakciót a jelölt megfúrásával.

A feszültebb hangnem oka talán az is lehetett, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának betöltése most már nagyon sürgető probléma, és egyben feltétele a szükséges bírósági reformok megkezdésének. Sólyom szerdán egy nyilvános előadása után azt mondta az [origo]-nak, hogy nem haragszik a parlamentre a hétfői döntés miatt , hiszen "a politika nem az érzelmek helye". A jelek szerint azonban az MSZP-n belül nemcsak igazságszolgáltatási szakmai kérdésként kezelik a vitát. "Nem hiszem, hogy az a helyes út, ha a köztársasági elnök úr elkezdi címkézni a képviselőket" - mondta Sólyom MSZP-t kritizáló kijelentései után Csiha Judit, a párt jogász szakpolitikusa, az alkotmányjogi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke. A politikus hozzátette: nem tartja a címhez méltónak, ha az államfő "képviselőket egzecíroztat".

A kialakult feszültségről Bárándy Gergely, egy másik szocialista jogász szakpolitikus azt mondta: "Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke, mindig meg kell adni neki a tiszteletet, ami - ha nem is a személyének, de a funkciónak - kijár. Bizonyos közjogi funkciókban azonban van egyfajta elvárt viselkedés, és köztársasági elnök úr helytelenül értelmezi az alkotmányt, amikor úgy gondolkozik, hogy az ő joga jelölni és abba senki se szóljon bele" - tette hozzá. "Az is le van írva az alkotmányban, hogy a képviselő titkos szavazással, lelkiismerete szerint dönt, amit pedig neki kellene tiszteletben tartania."

A "csendes háború" pedig ehhez hasonló nyilatkozatokat jelent majd Herbály Imre szerint: "Mindenhol el fogjuk mondani, hogy az alkotmánybíróság korábbi elnöke nem ismeri az alkotmányt." Bár mindegyik általunk megkérdezett képviselő elmondta, hogy tisztelik Sólyom Lászlót, Herbály azért hozzátette: "Ő nem király, csak a parlament által megválasztott elnök. Nem is a nép választotta, mi választottuk. Mi vagyunk azok, akiket az emberek választottak közvetlenül." Az ehhez hasonló érvek egyben jelzik, hogy a szocialisták számára továbbra is tüskét jelent, hogy Sólyom az ő tiltakozásuk ellenére (az ellenzék és az akkori koalíciós partner SZDSZ összefogásával) nyerte el az elnöki széket.

"Nem csak az MSZP"

A titkos szavazás miatt ugyan nem lehet biztosan tudni, hogy kik szavaztak Sólyom jelöltje ellen, a köztársasági elnök egyértelműen az MSZP-t tette felelőssé: "Csak a szocialisták rendeltek el lelkiismereti szavazást, és mindenki tudja, hogy ez a döntés a 'nem' jobban kommunikálható, megpuhított változata" - magyarázta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője.

A szocialisták azonban felháborodtak ezen az általánosításon. Csiha Judit például állította, hogy több ellenzéki képviselővel is beszélt, akinek komoly fenntartásai voltak Havasiné személyével szemben. "Ha megnézzük a szavazás végeredményét, legalább 30 szocialista szavazott igennel a jelöltre, de valószínűleg ennél többen is, mert nem hiszem, hogy a többi frakció tagjai tényleg egyhangúlag támogatták" - mondta.

"Nagyon nyomós érvek szóltak a jelölt megválasztása mellett és ellen is, ezért mondtuk, hogy minden képviselő maga mérlegelhessen" - magyarázta az MSZP belső megosztottságát Bárándy Gergely. Sok frakciótag ugyanakkor nem jártas az igazságszolgáltatás mélységeiben, így a döntésüknél ők a tapasztaltabbakhoz igazodnak. "Ilyenkor a kevésbé tájékozottak megkérdezik azokat a frakciótársakat, akik a témában topon vannak, hogy érdemes-e támogatni a jelöltet" - mondta a döntésről Herbály Imre, aki alapvetően mezőgazdasági szakpolitikusként dolgozik. "Itt engem arról tájékoztattak, hogy nem teljesen makulátlan a jelöltasszony" - állította, hozzátéve, hogy Havasiné szakmai munkájával senkinek nem volt baja, egyéb, "nem szakmai" kifogások merültek fel ellene. "Ezeket azonban nem szeretném részletezni, mert én nem tudom, hogy igazak-e vagy sem" - mondta.

Kifogások és ürügyek

Sólyom László éppen a főbírójelölt ellen felhozott érvek miatt tett szemrehányást az MSZP-nek, mivel szerinte olyan dolgokat állítottak be alapkövetelménynek, amelyeket az alkotmány nem követel meg. Az államfő szégyellni való, hajánál fogva előrángatott érveknek nevezte, hogy a szocialisták tudományos munkásságot, nyelvtudást kérték számon, illetve hogy a jelöltet egy távoli rokona miatt a Fidesszel hozták kapcsolatba. (Havasiné unokaöccse, Havasi Bertalan a Fidesz sajtófőnöke.)

Bárándy Gergely szerint ugyanakkor soha nem hangzott el, hogy politikai kapcsolatok miatt lenne problémájuk a jelölttel. Mint elmondta, inkább Havasiné programjával volt gond. Bár a jelölt által elképzelt reformok jó irányba mutatnak, azt Havasiné túl gyorsan, túl nagy intenzitással akarta levezényelni - vélekedett a szocialista szakpolitikus.

A többi kifogásról szólva Csiha Judit az [origo]-nak elmondta: a nyelvtudás és a tudományos munkásság a Legfelsőbb Bíróság elnöke számára valóban nem alapkövetelmény, és a szervezet igazgatásához nincs is szükség rá. Az LB elnöke azonban egyben közjogi méltóság is, aki külföldön az országot képviseli, és ilyen minőségében fontos, hogy rendelkezzen a megfelelő tudományos háttérrel és nyelvtudással - jegyezte meg.

^{Havasiné és Sólyom a jelölt bemutatásán}

"Ott nemzetközi eseményeken beszélgetni kell, ezért szerintem magától értetődő, hogy tudni kell angolul" - tette hozzá Bárándy. Az is magától értetődő, hogy például egy országgyűlési képviselőnek tudnia kell írni-olvasni, ezért nincs lefektetve semmilyen szabályban - mondta. Kumin Ferenc erre válaszul közölte: érdemes lenne megnézni, hány vezető kormányzati tisztviselőnek van meg a nyelvtudása azok közül, akik munkájuk során nemzetközi tárgyalásokba is csöppenhetnek.

Marad a jelölt, marad a háború

Az egymásnak feszülő érveknek a jövőben is komoly jelentőségük lesz, mivel Sólyom László már a szavazás után bejelentette, hogy "alkalmat ad a hibás döntés kijavítására", és újra jelöli Havasiné Orbán Máriát. Kumin szerint sértődöttségből cselekedni egy ilyen súlyú kérdésben "minimum problémás", ezért elvárható, hogy a képviselők újra fontolják meg a döntést.

Kumin szerint Sólyom egyébként sem sértésnek szánta, amit a szocialista frakcióról mondott. Sólyom László szerdán az [origo]-nak személyesen is azt mondta, hogy a használt kifejezéseket pontosan mérlegelte.

Márpedig sértődésre van kilátás. Bár Csiha Judit azt mondta az [origo]-nak, hogy nem ez fogja uralni a frakció lépéseit, hisz "az ember ne menjen politikusnak, ha sértődékeny", pár perccel korábban viszont elejtett egy olyan megjegyzést az interjúban, hogy "képviselőként és emberként is rosszul viseli, ha sértegetik". A képviselő nem látja még, hogy mi vezet majd ki a mostani helyzetből, de - mint mondta - semmi nem indokolhatja, hogy ne induljon meg az értelmes párbeszéd.

Több szocialista képviselő is szeretné, ha az államfő felhagyna korábbi jelölési elveivel. Többek között Bárándy Gergely is arról beszélt az [origo]-nak, hogy Sólyomnak a jövőben előzetesen egyeztetnie kellene a pártokkal arról, hogy kit szán az egyes posztokra. Az államfő régóta kritizált gyakorlata, hogy nem egyeztet a jelöltekről, ő ugyanakkor kitart emellett. "Ha meg sem mutathatom, hogy kit tartok alkalmasnak, ha a pártok már egy előzetes egyeztetésen eldobnák a jelölteket, akkor a nyilvánosság nem is tudna róla, hogy milyen szakembereket utasítanak vissza a politikusok" - mondta az államfő az [origo]-nak.

Az általunk megkérdezett szocialisták egyike sem tudta megjósolni, hogy mi lesz a kiút a helyzetből, de még azt sem, hogy van-e valami esélye Havasiné Orbán Máriának második nekifutásra. Sólyom azt mondta, ő képes az együttműködésre, és továbbra is várja az indoklást, hogy mért utasították el a jelöltjét. Avarkeszi Dezső, egy másik szocialista szakpolitikus ugyanakkor borúlátó volt. Ő ugyan a hétfői szavazáson egyike volt a Havasinét támogató szocialistáknak, de most úgy látja, hogy Sólyom hétfői megnyilvánulása nagyon nagy hiba volt. "Elnök úr nagyon helytelenül tette hogy indulatból nyilvánult meg, nagymértékben rontotta annak az esélyét, hogy az új szavazáson megszavazzák a jelöltet" - mondta Avarkeszi.