Finomhangolás végezhetne a sztrájk miatti idegeskedéssel

2008.12.15. 16:27

Mi ér többet: a sztrájkhoz való jog, vagy pedig az, hogy mindenki idejében bejusson a munkahelyére? Elvileg mindkettőnek érvényesülnie kellene, a gyenge magyar szabályozásban azonban ezek kioltják egymást. Ha valakivel kitol a sztrájk, akkor akár kártérítést is kaphatna, de egy speciális "róka fogta csuka" helyzet miatt ez is csak elméleti lehetőség.

"A mindennapi ingázók nagy hányada az évközi sztrájkok miatt mostanra már kivette az éves rendes szabadságát. Az egyik megoldás a fizetetlen szabadság, persze ez a gazdasági válság elején újabb gondokat vet fel, amikor is nagyon könnyen elveszítheted a munkádat, ha nem vagy képes megoldani a bejutást" - ecsetelte magát csak "utazó"-nak nevező olvasónk, hogy számára milyen károkat okoz a vasutassztrájk.

Egy másik levélíró még konkrétabban fogalmazta meg panaszát. "Én ma reggel autóval jöttem Monorról, ami a belvárosig durván 45 perc lenne, ha minden jól megy. Hát most nem ment, így 2,5 óra volt. Persze ezt az üzemanyagot nekem itt nem fizeti ki senki, de muszáj volt bejönni, mert határidős munkáim vannak. Nem tudom, hogy mit szólna a jegyellenőr, ha legközelebb nem vennék jegyet és azt mondtanám, hogy akkor most én sztrájkolok" - írta Kelemen Edina nevű olvasónk.

Finom harmonizálás kellene

Az általunk megkérdezett munkaügyi szakértők szerint jogos a lakosság felháborodottsága, de azt mondják, ugyanígy jogos a sztrájkolók eljárása. Itt ugyanis két alkotmányos alapjog ütközik: a sztrájkhoz való jog, ami a munkavállalókat megilleti, valamint a szabad helyváltoztatás joga, ami a teljes lakosságnak jár. A megoldás a kettő finom harmonizálása lenne - mondta az [origo]-nak Neumann László, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet kutatója.

Az 1989 óta hatályban lévő sztrájktörvény szerint az a munkáltató, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - ide tartoznak a tömegközlekedést biztosító vállalatok, mint a MÁV vagy a BKV -, csak akkor sztrájkolhat, ha a munkabeszüntetés nem gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését. Ennek mértékét és feltételeit a feleknek a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell meghatározni, törvény nem rendelkezik róla. A gond az, hogy ez általában nem teljesül, mivel a felek az egyeztető tárgyalásokon nem tudnak megállapodni - állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Ráadásul a bírói gyakorlat még az elégséges szolgáltatás hiányában megtartott sztrájkot is jogszerűnek tekinti - mutatott rá az ombudsman egy jelentésében.

Az elégséges szint

A MÁV jelenlegi sztrájkja során sem tudtak megállapodni a felek abban, melyek azok a törvényben előírt még elégséges szolgáltatások, amiket biztosítaniuk kell az utazóknak, noha Neumann szerint éppen ez lehetne a kapocs a sztrájkolók és a lakosság, azaz a két alkotmányos alapjoggal élők között. Így elkerülhető lenne, hogy az utasok úgy érezzék, velük szúrnak ki a sztrájkolók.

Ha a közszolgáltatás még elégséges szinten sem biztosítható, a törvény szerint az állam, illetve az önkormányzat feladata, hogy az állampolgárok kárának megtérítéséről megfelelő jogalkotással gondoskodjon sztrájk esetén, olvasható az ombudsman jelentésében.A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint kártérítés viszont csak abban az esetben jár, ha a sztrájk jogellenességét a bíróság megállapította. A jelenlegi MÁV-sztrájk azonban jogszerű.

Róka fogta csuka

A szólás szabadsága című műsorban vasárnap este Tóth András munkaügyi szakértő, az MTA Politikai Tudományok Intézetének kutatója azt mondta, amennyiben valaki azért pereli be a MÁV-ot, a BKV-t vagy Malévot, mert fontos dologról késik le, "lehet, hogy kártérítésre jogosult". A beszélgetésből azonban nem derült ki, ilyen esetben ki állja a kártérítést. Neumann László szerint kártérítést első körben a MÁV-tól, másodsorban az önkormányzatoktól vagy az államtól követelhetnek az utazók, de mivel nincs meghatározva az említett elégséges szint, ez a "róka fogta csuka" esete.

 

Az ombudsman szerint az 1989-ben született sztrájktörvény nem korszerű. Szabó Máté szerint több ponton szükséges a sztrájkjog fogalmainak módosítása, meg kell határozni az elégséges szolgáltatás fogalmát és a sztrájkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeket is. Magyarországon nincs szabályozás arról sem, hogy a tömeges helyváltoztatást biztosító cégek sztrájkolhatnak-e egyidejűleg. Más országokban, például a régmúltra visszanyúló sztrájkkultúrával rendelkező Franciaországban - mivel előfordult már, hogy párhuzamos sztrájkok miatt megbénult az ország teljes tömegközlekedése - létezik ilyen törvény.

KAPCSOLÓDÓ CIKK