Csak félmegoldás lett volna a meleg párok bejegyzése

2008.12.23. 13:27

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amivel valójában az azonos nemű párok jogaiért állt volna ki. A törvény legnagyobb baja a melegek szerint az volt, hogy számos praktikus dologban nem volt életszerű: nem rendezte például az azonos nemű párok gyerekükhöz való viszonyát. Az igazságügyi miniszter februárra ígér új törvényt.

December közepén az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, aminek 2009. január 1-jén kellett volna hatályba lépnie. Az egy évvel ezelőtt elfogadott törvény homogén csoportként kezeli a különböző és azonos nemű párok kapcsolatait, és tartalmaz egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá teszi a házassággal.

Az Ab részletes indoklása szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat annyira hasonlít a házassághoz, hogy a heteroszexuálisok számára megkettőzné az intézményt. Az Ab szerint, ha a jogalkotó célja az volt, hogy egyfajta "köztes intézményt" hozzon létre a házasság és az élettársi viszony között (a törvény indoklása erre utal), akkor nemcsak nevében, hanem lényeges tartalmi elemeiben is különböznie kellett volna a házasságtól a regisztrált élettársi kapcsolatnak.

A megsemmisített törvény nem csak a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem különítette el a házasságtól, hanem a különböző és az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata között sem tett különbséget. Ez azért probléma, mert míg a heterók választhatnak a házasság és a regisztrált élettársi viszony között, addig a homoszexuálisok csak utóbbit választhatják, azaz esetükben más szerepet tölt be az élettársi viszony, mint a heteróknál.

Nem alkotmányellenes az azonos neműek élettársi kapcsolata

Bár az Ab látszólag számukra kedvezőtlenül döntött, több melegszervezet mégis üdvözölte a törvény megsemmisítését. Erre leginkább az Ab döntésének indoklása ad alapot. 

Az Ab hangsúlyozta például, hogy az azonos nemű pároknak is alapvető joga, hogy a házassághoz hasonló, jogilag elismert kapcsolatban éljenek. Az Ab indoklása szerint kívánatos, hogy az azonos nemű párok a házastársakéhoz hasonló jogokat kapjanak, amelyek biztosítják, hogy egyenlő méltóságú személyként kezeljék őket. Az indoklásban az is szerepel, hogy a házasság intézménye nem kerül hátrányos helyzetbe azáltal, hogy az azonos nemű bejegyzett élettársak a házastársakéhoz hasonló pozícióba kerülnek. Az Alkotmányból pedig az is levezethető, hogy nem a házasság az egyedüli védelmet érdemlő együttélési forma. Ez azt jelenti, hogy az alaptörvény nem zárja ki más párkapcsolat törvényi szintű oltalmát.  

A Labrisz Leszbikus Egyesület aktivistája az [origo]-nak azt mondta, hogy "mindenképpen pozitív, hogy hivatalosan is kimondták és leírták, hogy ugyanolyan jogaik vannak a melegeknek és amennyiben ez alkotmányos jog, törvényt is kell hozni róla, ami remélem, minél hamarabb meg is történik. A megsemmisített törvény is jó lett volna, mert az eddigi kevéshez képest jogokat adott volna a melegeknek".

Kettébontják a törvényt

Hétfőn, egy héttel a törvény megsemmisítése után Draskovics Tibor igazságügyi miniszter bejelentette, hogy február közepére a parlament elé kerülhet a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló új törvényjavaslat. Mint mondta, a kormány határozott törekvése, hogy az Ab döntésének figyelembevételével az azonos neműek számára - lényegében azzal a tartalommal, ahogyan a korábban elfogadott törvény már szabályozta - nagyon gyorsan új törvényjavaslatot alkosson. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya az [origo]-nak azt mondta, hogy a jogalkotók két szabályozást terveznek: külön az azonos neműek, külön a különneműek számára. Arra törekednek, hogy februárban az azonos neműek számára kidolgozott javaslat valóban a parlament elé kerüljön, ezt később követné a különneműek számára készülő szabályozás.

Több, főleg melegek által látogatott internetes fórum hozzászólói és az [origo] által megkérdezett melegek szerint más probléma is volt ugyanakkor a törvénnyel. A modell - állítják - nem csak az azonos nemű, de a heteroszexuális párok számára sem lenne megfelelő, nem érinti ugyanis az örökbefogadás kérdését, a mesterséges megtermékenyítés problémáját, és az élettársak közti öröklési szabályokat sem rendezte. A melegszervezetek ezért Draskovics Tibornak jelezték, hogy "hasznos lenne, ha az új tervezetbe belekerülne a partner gyereke örökbefogadásának lehetősége is" - mondta az [origo]-nak Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője, aki fontosnak tartja az élettársi kapcsolat engedélyezését, mert ez az első lépcső a melegek számára a teljes jogegyenlőséget biztosító házasság felé.

Az anyás szülés nehézségei

Pedig az öröklés, az örökbefogadás vagy a mesterséges megtermékenyítés problémája egyre több azonos nemű pár életében jelenik meg A hat éve barátnőjével, Zsuzsával élő - igazi nevének elhallgatását kérő - Juditot leginkább ez a hátrány zavarja, amit most, hogy gyerekük született, fokozottan érez. Három hónappal ezelőtt Judit mesterséges megtermékenyítés után egy kislányt hozott világra, akit párjával közösen nevelnek, igaz, a jelenlegi törvények szerint Judit egyedülálló anyának minősül. Ezen a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény sem változtatott volna.

A törvény ugyanis kimondta, hogy a nem szabályozott kérdésekben a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény házasságra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, de a közös gyermekké fogadásra és a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra.

"Mi házasodni szeretnénk, mivel egyenlőnek gondoljuk magukat" - mondta, szerinte ugyanis problémáik csak akkor oldódnának meg teljesen, ha a házasságban élőkkel azonos jogok illetnék meg őket. A hatályos szabályok szerint Judit - természetes teherbeesést kizáró - szexuális orientációja nem lett volna elegendő ok ahhoz, hogy a mesterséges megtermékenyítést kérjen, így nem is erre hivatkozott, mikor beszállt a lombikbébi-kezelésbe. Miután gyakran kis problémákkal is meddőnek nyilvánítanak nőket, egy kis rendellenesség miatt őt is meddőnek minősítették, így pedig már részesülhetett a kezelésben.

A szülés ugyan zökkenőmentesen ment, adódtak azonban speciális helyzetükből fakadó problémák. "A szülés előtt elmondtam az orvosnak, hogy a párom is jelen lesz, aki nő, mivel amikor az embernek mindene fáj, nem azon akar gondolkodni, hogy megfoghatja-e a párja kezét vagy nem. Az orvos ezt elmondta a szülésznőnek, amire a szülésznők testületileg közölték, hogy nem vállalnak. Végül szerencsénk volt, mert az ügyeletes szülésznő jó fej és jó szakember volt, megkérte például a páromat, hogy vágja el a köldökzsinórt".

A nem vérszerinti szülőnek nincsenek jogai

Noha a kislányt közösen nevelik, Zsuzsa nem fogadhatta örökbe a gyereket, semmiféle jogviszony nem fűzi hozzá. "Kicsi babánkat ketten neveljük, ketten vagyunk vele nap mint nap, és mindkettőnk szülei unokájukként szeretik, de csak én, a biológiai szülője lehetek a jog szerint is szülője. Holott a gyereknek joga volna ahhoz a biztonsághoz, amit az jelent, ha törvényesen is két szülője van" - mondta Judit. Váláskor például a gyerek az egyik szülőjénél marad, aki támogatja, a másik pedig tartásdíjat fizet. A hozzájuk hasonló esetekben senkit sem lehet tartásdíj fizetésére kötelezni. "Vagy ha én meghalnék, a gyámhatóság nem garantálná, hogy a párom nevelhetné tovább a gyerekünket. Ha ő halna meg, bárhogy is rendelkezne, a vagyona felét a szülei örökölnék, mivel törvényileg nincs gyereke" - mondott példákat.

Egyéb, banálisnak tűnő, de a mindennapi életet megnehezítő problémákkal is szembe kell nézniük. Ha óvodás lesz, Juditnak meghatalmazást kell írnia arról, hogy a párja is mehessen a gyerekért. "Ismerek olyanokat, akik azt hazudják, hogy az unokahúg megy a gyerekét, de mi nem akarunk hazudni" - mondta az [origo]-nak. A gyámhivatalnál és a gyerek születési anyakönyvében fiktív apa szerepel, az apa nemlétéről tanúskodó iratot kell például ahhoz is lobogtatniuk, hogy lányunknak útlevelet kérhessenek, pedig az apa nem nemlétezik, hanem nincs.

Van ugyanakkor több olyan hétköznapi helyzet, amit a megsemmisített törvény is megkönnyített volna mind a hetero-, mind a homoszexuális párok számára. Jelenleg a házasságon kívül élő párok például nem örökölhetnek teljes mértékben egymás után, nem vehetnek fel közös hitelt, mivel nincs köztük elfogadott vagyonközösség. Nem jár továbbá nekik családi pótlék, egyikük halála esetén a másik csak igazolt tíz év együttélés után kaphat özvegyi nyugdíjat. És olyan egyszerű dolog is komplikációkkal jár, minthogy átvegyenek a postástól a másik helyett egy ajánlott küldeményt. A megsemmisített törvény ezekre lehetőséget adott volna az élettársi viszony bejegyzésének pillanatától.

KAPCSOLÓDÓ CIKK