Csak pár bekezdést kellett volna elolvasnia Gyurcsánynak

2008.12.19. 8:14

Bár a miniszterelnök továbbra is állítja, hogy még szeptember végén sem látta előre senki, mennyire súlyosan érinti Magyarországot a globális pénzügyi válság, voltak erre utaló jelek már hónapokkal korábban is. A krízist világszerte ellentmondásos nyilatkozatok kísérték, viszont a Magyar Nemzeti Bank már áprilisban, egy brit elemző intézet pedig tavaly augusztusban jelezte, hogy az amerikai hitelválság különösen veszélyes lehet Magyarországra.

"Ennek legfeljebb a szele érint meg bennünket" - Gyurcsány Ferenc szerint szeptember végén ez volt az uralkodó álláspont azon a beszélgetésen, amelyet a jegybank irányítójával, a tőzsde első emberével és más gazdasági vezetőkkel folytatott arról, hogy az Egyesült Államokban elmélyült pénzügyi válság mennyire fogja érinteni Magyarországot. A miniszterelnök erről az MTV Az este című műsorában beszélt kedd este arra a felvetésre reagálva, hogy sokak szerint a kormány rosszul mérte fel a krízis következményeit.

Gyurcsány azt mondta, sok tekintélyes külföldi szakember és uniós vezető sem volt tisztában a hatásokkal. "Nem tudta a világ. Mi sem tudtuk" - fogalmazott a miniszterelnök, és felidézte, hogy október közepén Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is azt mondta az uniós tagországok vezetőinek: "be kell önöknek valljam (....), mi ezt nem láttuk előre".

Kapkodás és tanácstalanság

A hitelválság elmélyülését kapkodó intézkedések, ellentmondásos nyilatkozatok kísérték a nemzetközi pénzügyi világban. 2007 nyarán mutatkoztak az első egyértelmű jelei annak, hogy komoly - külföldi bankokat is érintő - gondok vannak az amerikai pénzügyi szektorban, de igazán súlyossá 2008 szeptember közepén vált a helyzet, amikor csődbe ment az öt nagy amerikai befektetési bank egyike, a Lehman Brothers.

A bő egy év során a helyzetértékelés (vajon mennyire súlyos és kiterjedt a krízis, illetve milyen mértékben dönti be a gazdaságot) ellentmondásos volt, és nem lett sokkal világosabb a kép a Lehman csődjekor sem. Jellemző, hogy az Egyesült Államok legmagasabb rangú illetékeseinek - Hank Paulson pénzügyminiszternek és Ben Bernanke jegybankelnöknek - szinte naponta változott a véleménye arról, hogy milyen eszközökhöz is kellene nyúlni.

Hasonló tanácstalanság jellemezte az Európai Uniót is, így érthető, ha a magyar kormány sem tudott azonnal határozott lépéseket tenni saját helyzetének javítása érdekében. Gyurcsány Ferenc keddi nyilatkozatának - amely szerint senki nem tudta, mire kell számítani - ellentmond ugyanakkor, hogy érkeztek konkrétan Magyarországnak címzett figyelmeztetések külföldről és belföldről egyaránt: a Magyar Nemzeti Bank és a tekintélyes brit elemző intézet, az Economist Intelligence Unit részéről.

Az áprilisi jelentés

A Magyar Nemzeti Bank már egy 2008 áprilisában megjelent, a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében levezette, hogy milyen veszélyek várnak az országra az amerikai hitelválság nyomán. Jelentős veszteségek jelentkeznek egyes pénzintézeteknél, aminek következtében "a fejlett országok bankjai szigorítják hitelezési feltételeiket, ami ugyancsak negatívan hathat a gazdasági teljesítményre" - fogalmaz a jelentés.

Az MNB szakértői hangsúlyozták azt is, hogy "a pénzügyi rendszer jelentős sérülésénél" ezek a hatások az eurozónában is megjelenhetnek. "Ebben az esetben Magyarország sem lesz képes kivonni magát egy esetleges világgazdasági lassulás negatív hatásai alól" - zárul az a rövid bekezdés, amely már hónapokkal ezelőtt összefoglalta, hogy mi fog történni Magyarországon.

Megkérdeztük az MNB-t, hogy amikor Simor András jegybankelnök szeptember végén közölte álláspontját Gyurcsány Ferenccel, akkor annak kialakítása során figyelembe vette-e ezt az áprilisi jelentést, amire sajtóosztály azt közölte, hogy "mindig is nyilvános volt" az, hogy az MNB mit gondol "az ország sérülékenységével" kapcsolatban. A jegybank hangsúlyozta azt is, hogy szerintük a Lehman Brothers csődjével új helyzet állt elő szeptemberben: "a gazdasági, pénzügyi környezet szinte egyik napról a másikra radikálisan, előre nem látható módon megváltozott".

Simor András, az MNB elnöke a Magyar Narancsnak adott interjújában ehhez hasonlóan nyilatkozik. "Szeptemberben még nem történt semmi rendkívüli... A nyugati piacokon a fordulatot a Lehman Brothers bankház bedőlése hozta..., itt valami radikálisan más kezdődött el szinte egyik napról a másikra".

Daróczi Dávid kormányszóvivő pénteken azt közölte az [origo]-val telefonon: mindenki, akivel Gyurcsány Ferenc beszélt a pénzügyi válságról - az MNB vezetői, a tőzsde vezetői, az EU vezetői -, azt mondta neki, hogy legfeljebb a válság szele fogja érinteni Magyarországot. Daróczi arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy Gyurcsány olvasta-e az MNB jelentését, ugyanakkor megjegyezte, hogy még a cikkünkben idézett vélemények is csak feltételes módban beszéltek a válság hatásairól.

Gyurcsány korábban nem emlékezett a jelentésre

A brit figyelmeztetés

2008 szeptemberében valóban pánikszerűvé vált a helyzet, de már közel egy évvel korábban - tehát jóval a jegybank jelentése előtt - is jelent meg olyan figyelmeztetés, hogy Magyarországnak különösen érdemes vigyáznia a hitelválsággal. "Magyarország a tűzvonalban" - ezzel a címmel jelent meg 2007. augusztus 20-án az Economist Intelligence Unit nevű tekintélyes brit elemző intézet néhány bekezdéses írása az Economist hetilap honlapján.

Az elemzés azzal indított, hogy felidézte, komoly veszteségeket szenvedtek el a kelet-európai tőzsdék az amerikai hitelválság okozta piaci zavar miatt, de hozzátette azt is, hogy "a régió gazdaságai elég jó formában vannak ahhoz, hogy legfeljebb csak egy teljes összeomlás kezdheti ki őket". A EIU szakértői tehát optimisták voltak Kelet-Európát illetően, megjegyezték azonban, hogy van egy állam, amelyre nem vonatkozik ez a derűlátás: Magyarország.

Az elemzők akkor azt írták, hogy három veszélyforrás van az ország számára. Az egyik a gyengülő forint, ami veszélyezteti az inflációs célok elérését, és így meggátolhatja azt, hogy a jegybank lazítson monetáris politikáján. Magyarország épp megszorításokat hajt végre, amit megsínylett a gazdaság, így az utolsó dolog, amire szüksége van, az a magas kamatszint fenntartása - írták 2007 augusztusában az elemzők. Második veszélyforrásnak azt látták, hogy az éveken át tartó állami költekezés után a magyar kormány továbbra is küszködött azzal, hogy visszaszerezze hitelét a befektetők körében.

Harmadik kockázatként azt említették, hogy a magyarországi bankok külföldi - osztrák, német, holland - tulajdonosaik révén sebezhetőek az amerikai hitelválsággal szemben. Ezzel összefügg, hogy a magyar lakosság jelentős része devizahitelekben adósodott el, ami szintén komoly kockázatot hordoz magában a forint tartós gyengülése esetén - áll az elemzésben, amely ugyan 2007 augusztusában jelent meg, a benne felsorolt problémák most is ismerősek lehetnek. Amikor ugyanis a magyar kormány bő egy évvel később kénytelen volt rendkívüli lépéseket - IMF-megállapodás, új költségvetéstervezet benyújtása, korábbi adócsökkentési ígéretek visszavonása - tenni, épp ezekről szóltak a szakértői és politikai viták.

KAPCSOLÓDÓ CIKK