ÁSZ: A spórolásról szólt a közigazgatási reform

Az intézmények és a dolgozók száma jelentősen csökkent ugyan az államigazgatásban 2006 után, de a változások inkább a költségvetési kiigazítást szolgálták, nem annyira a hatékony és minőségi munkát - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. A reformokat nem előzték meg gazdaságossági számítások, nem készültek hatástanulmányok, és a közfeladatok listáját is csak a leépítések után kezdték el összeállítani.

Felemás módon sikerült a közigazgatás 2006-ban meghirdetett reformja - olvasható ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken nyilvánosságra hozott jelentéséből. A számvevők megállapítása szerint a kormány jelentős létszámcsökkenést és anyagi megtakarítást tudott elérni az államigazgatás átszervezésével, de az intézkedések mögött nem áll átgondolt stratégia, egy sor célkitűzés pedig nem vagy csak részben valósult meg.

Bár a közigazgatás reformja a rendszerváltás óta folyamatosan téma - az ÁSZ összesítése szerint 19 év alatt 54 kormányhatározat született a témában - ezt a számvevők szerint "a stratégiai szemlélet hiánya jellemezte". A jelentés példaként említi, hogy a magyar jogszabályok még a közigazgatás fogalmát sem rögzítik egyértelműen. Ennek a hiányosságnak a pótlása félé fontos lépést tett a parlament: 2006-ban törvényi szinten határozta meg a központi államigazgatás körét és annak legfontosabb működési szabályait.

A költségvetés rendkívül magas hiányának mérséklése érdekében 2006-tól jelentős spórolásra kényszerült a kormány. Az átszervezések hatására a dolgozók létszáma a minisztériumokban 20, a központi közigazgatásban 10 százalékkal csökkent, a központi intézmények száma pedig átlagosan harmadával lett kevesebb. Míg a közszféra kiadásai 2006-ban a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 19,2 százalékát tették ki, 2009-ig a GDP 15,2 százalékára, majd a kormány szándéka szerint a következő két évben 14,5 százalékra mérséklődnek.

Az ÁSZ azonban azt is vizsgálta, hogy a központi közigazgatás átalakítását megalapozták-e szakmai döntés-előkészítő anyagokkal, illetve megvalósultak-e a kitűzött célok. A számvevők szerint a közigazgatásban a létszám csak közvetve befolyásolja a működés színvonalát. A 2006-os átszervezések során pedig kizárólag a költségvetési szempontok érvényesültek, a döntést a feladatellátás oldaláról nem alapozták meg. Az ÁSZ szerint azonban valódi gazdaságossági számítások, hatástanulmányok sem készültek.

Például a közfeladatok felülvizsgálatának meg kellett volna előznie a létszámokra és szervezetekre vonatkozó intézkedéseket - írja az ÁSZ. Ez azonban a rövid távú stabilizációs intézkedések miatt csak 2007-ben történt meg, ráadásul nem a teljes közigazgatást, csak a kormány irányítása alatt álló költségvetési szerveket érintette. Elkészült az úgynevezett állami közfeladat-kataszter is, de azt egyáltalán nem hasznosították, sem a kormány intézkedéseiben, sem a költségvetési tervezésnél.

A számvevők a 2006-os átalakítás nagy hibájaként említik a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetését. Az új rendszerben ugyanis a minisztériumot a miniszter mint egyszemélyi vezető irányítja. Az államtitkár csupán a miniszter helyettese, és a szakállamtitkárok megbízatása is a kormányéval együtt szűnik meg. Ez az ÁSZ szerint kockázatot jelent, mert a vezetői munka nem folyamatos, ami kihat a működés színvonalára is.

Nem használt a közigazgatási reformnak az sem, hogy a kormányzati felelősség 2006 nyarától folyamatosan vándorol: a Miniszterelnöki Hivatal mellett előbb egy kormánybiztoshoz, majd egy tárca nélküli miniszterhez, végül az igazságügyi és rendészeti miniszterhez került (érdekesség, hogy mindhárom posztot ugyanaz az ember, Draskovics Tibor jelenlegi igazságügy-miniszter töltötte be). A vándorlás célszerűségét a kormány nem tudta dokumentumokkal alátámasztani.

Fontos célkitűzése volt a reformnak a humánerőforrás fejlesztése, ezen belül pedig kiemelt szerepet kapott a kompetenciaalapú egyéni teljesítményértékelési rendszer. A rendszert - amely meghatározta volna, hogy a köztisztviselők közül ki kaphat jutalmat - az ÁSZ megállapítása szerint 2007-től "fokozatosan, technikailag jól előkészítve vezették be", és a korábbiaktól eltérően 2007-ben a tárcáknál "szinte teljes egészében" elvégezték a dolgozók értékelését.