Kidobatnák a rövidek felét a kocsmárosokkal

A Pénzügyminisztérium felmérésekre hivatkozva állítja: szükség van a standoltatásra, azaz a kocsmákban, éttermekben forgalmazott röviditalok napi nyilvántartásának bevezetésére. A vendéglátós szakszervezetek szerint a törvény túl sok pluszmunkával terheli a kocsmárosokat, túl nagy a hibalehetőség, túl szigorú a büntetés. Az [origo] által megkérdezett kocsmárosok viszont nem aggódnak: így is marad elég trükk.

Felháborító, érthetetlen, végrehajthatatlan, botrányos - ilyen kifejezésekkel illetik a vendéglátóipari és szállodás érdekvédő szövetségek a Pénzügyminisztérium új törvényét. E szerint február 1-től minden reggel 9 órára el kell készíteni egy összesítést arról, hogy a pultnál lévő megbontott üvegekben literben (legalább egy tizedesjegy pontossággal) mennyi ital van, plusz miből mennyi van raktárkészleten. Aki nem készíti el minden egyes nap, azt 300-600 ezer forintig büntethetik a vámosok.

Becsületbeli ügy?

Az érdekképviseleteknek rengeteg kifogásuk van, legelőször is az, hogy eleve sérti őket a jogaszbály. "A becsületünkbe gázoltak" - fogalmazott az [origo]-nak Buday Gábor, a Gundel Étterem és a Magyar Éttermi Szövetség vezetője. Ő is, a többi szervezet vezetője is úgy véli, a jogalkotó abból indult ki, hogy minden étteremtulajdonos csal az italokkal, pedig ez - állítják - nem így van. Azt elismerik, hogy vannak trükközők, de szerintük a többségük tisztességes.

Az új törvény rengeteg pluszmunkát ad - panaszkodnak az érdekvédők, miközben szerintük a standolásnak nevezett nyilvántartás rengeteg hibalehetőséget rejt. Például, ha hajnali 2-kor zárják a pultot, akkor neki kell állni leltározni. Ahol 200 ital van, ott ez szerintük órákig eltarthat, ráadásul nehézséget okoz a sűrű likőrök mérőpohárba öntése, mert egy része eleve az üveg falán marad - sorolják kifogásaikat. Azt is sérelmezik, hogy ha téved egy-egy adattal a pultos a méréseknél, a tulaj fizeti a bírságot, "ő a csaló".

Kemény pincérmunka kell

Az érdekképviseletek vezetői emiatt drasztikus lépést javasolnak a vendéglátósoknak. "Azt ajánljuk, hogy a saját érdekükben minimum 50 százalékkal csökkentsék a forgalmazott röviditalaik számát" - mondta az [origo]-nak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének vezetője. Szerinte ez csak egy "védekező reflex", így kisebb lesz ugyanis a hibalehetőség.

De milyen italok kerüljenek le az itallapokról és a bárpultokról? Háber szerint ők nem mondják azt, hogy a törvényt támogató Magyar Szeszipari Szövetség tagjai által gyártott vagy forgalmazott szeszek. A szervezet honlapján azonban a "Bojkottra javasolt cégek listája" linkre kattintva pontosan azt a 20 céget találjuk, amely a szövetséget alkotja. A szeszipari szövetség vezetőit hiába kerestük, nem tudtuk meg, hogy mit gondolnak erről, mert nem nyilatkoznak az ügyben.

Arra a kérdésre, hogy miként reagálnak majd a vendégek ha eltűnik a kínálatból például a kedvenc italuk, Háber úgy felelt: "sehogy". Úgy gondolja, kemény pincérmunkával, a vendégek tájékoztatásával maguk mellé tudják állítani az embereket, "vagy iszik valami mást a vendég, amivel helyettesíthető". Azt pontosan nem tudta megmondani Háber, hogy mennyi kocsma és étterem szűkíti majd le a kínálatát drasztikusan, de "a visszajelzések szerint nagyon sokan".

Visszaszorítanák az adóeltitkolást

"Az a cél, hogy itt is legális útra tereljük az értékesítést, ami azzal az eredménnyel is jár, hogy növekszik az adóbefizetés, visszaszorul az adóeltitkolás" - indokolta a Pénzügyminisztérium az új törvényt, majd példát is hozott arra, hogy jó úton járnak. Amikor néhány éve megszigorították a cigarettacsempészet miatt a keleti határellenőrzést, többen a turizmus visszaesésétől tartottak, ehelyett az adóbevételek nőttek - állítja a minisztérium. "Azt szeretnénk, hogy a standolás eredményeként hasonló folyamat játszódjon le az érintett területeken is" - közölték.

A vámosok szerint lehet standmércével is mérni

A vám- és pénzügyőrség adatai alapján - közölte a minisztérium sajtóosztálya - 2004 augusztusában, az első standtörvény bevezetése után a kereskedelmi forgalomba hozott alkohol mennyisége 11 százalékkal, szeptemberben pedig már 17,9 százalékkal emelkedett. (Az összehasonlítás alapja az előző év ugyanazon hónapja.) A tárca egy másik felmérést is közölt saját szándéka jogosságának alátámasztására. E szerint 2007-ben száz budapesti városszéli olcsó kocsmában a számla nélküli forgalom 77 százalékos volt, a kiszolgálás pedig alapvetően nem eredeti italokból történt - azt ugyanakkor nem jelölte meg pontosan a PM, hogy milyen felmérésről van szó, ki készítette azt és milyen módszerrel.

Hogy mennyire másként tekint a két szembenálló fél az új törvényre, azt jól illusztrálja, hogy már arról is mást állítanak, volt-e közöttük egyeztetés a jogszabályról az elfogadtatása előtt. A szakmai szervezetek szerint csak és kizárólag az új törvény végrehajtásáról egyeztetett velük a tárca, amely viszont a következőt írta az [origo] kérdésére: "Számos egyeztetésen vettünk részt, de természetesen akárhány egyeztetésre került is sor, azt az álláspontot nem tudtuk elfogadni, hogy ne tegyünk semmit a fehérítés érdekében, minden maradjon a régiben."

"Nem lesz nehéz kijátszani"

Megkérdeztük több kisebb budapesti kocsma és pub vezetőjét - ezekből közel ezer van országszerte -, hogy mit gondolnak a leendő törvényről. Szinte mindenki ugyanazt mondta: túlzás a napi, teljes körű standolás, pluszmunkát ad nekik, de azért végrehajtható. Egy külvárosi söröző tulajdonosa szerint, ahol a kora délutáni nyitás és a késő esti zárás között átlagosan 60 vendég fordul meg naponta, és 50-féle röviditalt forgalmaznak, olyan 30 percet vesz majd igénybe a méricskélés, jegyzetelés - közölte a tulajdonos.

A kocsmárosok nem is ezt kifogásolták leginkább, hanem azt, hogy szerintük a törvény fölösleges, mert nem fogja meg a csalókat, a kínai hamis italokat kitöltőket és a számlát nem adókat. "Nem lesz nehéz kijátszani ezt se, de ne kérdezd, hogy miként. Millió trükk lesz ezután is" - fogalmazott egy belvárosi pub tulajdonosa, de részletezni többszöri kérdésünk ellenére sem akarta, hogy mit tesz majd a törvény ellen. Az általunk megkérdezettek ugyanakkor arról még nem döntöttek, hogy csökkentik-e a készletüket, "mert az vissza is üthet".

Négy éve megbukott

Nem ez az első próbálkozása a Pénzügyminisztériumnak arra, hogy egy törvénnyel megakadályozza a vendéglátósok trükközését. Igaz, csak 2004. augusztus 1-től szeptember 7-ig élt a napi standkötelezettséget előíró része a jogszabálynak, amelyet gyorsan hatálytalanítottak.

A mostani törvény febuár 1-jétől lép érvénybe. Mindenesetre Ujhelyi István szocialista politikus már benyújtott egy módosító indítványt, mely kivenné a jövedéki törvényből a napi standolás kötelezővé tételét. Indokként a felmerülő pluszmunka mellett a következő írja: "A 2004. évben rövid ideig hatályban lévő rendelkezés bevétel-, illetve adónövelő hatásáról, éppen az idő rövidsége miatt, megalapozott következtetést levonni nem lehet."