Pesten gyűjt erőt a gázcsapdából való kitöréshez Európa

2009.01.27. 7:53

Előbb nem akarta elfogadni, majd feldühödött, aztán alkudozott, később depresszióba esett, majd beletörődött az EU az orosz-ukrán gázvita miatti kiszolgáltatottságba. Pont mint azok az emberek, akikkel közlik, hogy halálos betegek. Az EU nem egy halálos beteg, de alternatív beszerzési forrásokat kell találnia, hogy feloldja kiszolgáltatottságát. Ezek egyike lehetne a 7 éve tervezgetett Nabucco.

Elutasítás, düh, alkudozás, lemondás és elfogadás. Elizabeth Küler-Ross svájci pszichiáter A halál és a hozzá vezető út című könyvében ezzel az öt ponttal írja le azt a lelki utat, amelyet egy ember bejár a halálig, miután diagnosztizálták nála a halálos betegséget. Ez a haldoklás öt pszichológiai fázisa. Az Európai Unió vezetése is pont ezt az utat járta be a gázkrízis során, és képtelen volt arra, hogy hatékonyan kezelje a helyzetet, közvetítsen az orosz-ukrán vitában, és biztosítsa az európai gázellátást - von párhuzamot a két helyzet között a New Europe hetilap.

A gázellátás elakadását az orosz-ukrán gázvita okozta. A Gazprom orosz gáztermelő szerint ukrán partnercége tavaly év végéig nem rendezte 600 millió dollárnyi adósságát, illetve a két cég nem tudott megállapodni arról, hogy milyen áron szállítsák 2009-től az orosz gázt Ukrajnának, és Ukrajna milyen feltételekkel vállalja az Európába tartó orosz gáz tranzitját.

Tagadás
A beteg nem fogadja el a gyógyíthatatlanság diagnózisát.

A Gazprom már tavaly december 24-én azzal fenyegetett, hogy január elsején el fogják zárni a gázt, ha Kijev nem fizet. A fenyegetést be is váltotta, és január elsején elzárta a gázcsapokat. Az Európai Bizottság a lépésre válaszul kiadott nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki, és a vita rendezésére szólított fel, de konkrét javaslata nem volt. "Az EU bízik abban, hogy a (szállító által) adott biztosítékok, miszerint az EU-ba irányuló szállításokat nem érinti (a vita), bebizonyítják a gázszállítók megbízhatóságát" - közölte Andris Piebalgs energiaügyi biztos január elsején, pedig ekkor már több állam - például Magyarország és Lengyelország - is jelezte: csökken a nyomás.

A helyzet ezután tovább romlott: gáz továbbra is érkezett, de mind alacsonyabb nyomáson. A 2009. január elseje óta soros elnökként Csehország által vezetett Európai Unió nem akart tudomást venni a veszélyről, és elutasította a közvetítő szerepet a vitában, amelyet üzleti jellegűnek minősítettek. Az EU mindenáron semleges akart maradni, pedig jelentős elmaradásban volt a gázszállítás: Magyarországra a vállalt mennyiségnél 8 millió köbméterrel kevesebb érkezett. Ekkor történt, hogy bár korábban álomnak nevezte a Nabucco gázvezetéket, a gázcsapok elzárása után már ezt a projektet tartotta a legfontosabbnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Magyarország a gázszállítás tekintetében két vasat tart a tűzben, de a Nabuccónak van prioritása - mondta.

Forrás: AFP

Düh
Miért pont én?

A gázszállítás január 6-án kedden délután állt le teljesen, ami az egész közép-kelet-európai térséget érintette. Magyarországon az esti órákban korlátozták a legnagyobb gázfogyasztók felhasználását, Szlovákia aznap kora délután szükségállapotot vezetett be a gázellátásban, nem jutott gáz Szerbiának, Bulgáriának, Horvátországnak, Boszniának és Macedóniak. "Előzetes figyelmeztetés nélkül, és Oroszország, illetve Ukrajna legmagasabb hatóságainak az Európai Uniónak adott biztosítékaival ellentétben az egyes tagállamokba irányuló gázszállítás leállt. Ez teljességgel elfogadhatatlan - dörögte az EU, és a szállítás azonnali újraindítását követelte.

Brüsszel a következő hétfőre hívta össze energetikai minisztereit, miközben szerdára már Románia, Csehország és Ausztria is orosz gáz nélkül maradt. Ukrajna és Oroszország előbb egymásra hárította a felelősséget, majd különböző megoldási javaslatokkal álltak elő.

Forrás: AFP

Az alkudozás
A beteg néhány fajdalommentes napot, még egy kis időt kér.

Az EU végül eldöntötte, hogy mégis közbelép az általa először még csak gazdasági jellegűnek minősített, vitában, amelyből alig pár napja még ki akart maradni. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ahhoz kötötte a gázszállítás újraindítását, hogy független megfigyelők ellenőrizzék, nem lopják-e az ukránok az Európának szánt gázt. Az oroszok ugyanis azzal indokolták a csapok elzárását - és előtte a mennyiség korlátozását -, hogy Ukrajna megdézsmálja a tranzitgázt. Az EU még pénteken elküldte megfigyelőit Ukrajnába.

Szombat éjjelre az összes fél aláírta a az uniós pénzből finanszírozott gázellenőrök munkájára vonatkozó megállapodást. A szombat éjszakai hírek már azt latolgatták, vasárnap mikorra várható, hogy az ellenőrök kiérnek a meghatározott helyszínekre, és megnyílnak a gázcsapok. Az ellenőrök kiértek, a csövek azonban üresek maradtak.

Forrás: AFP

Lemondás
Depresszió a múltban történt és a küszöbön álló halál veszteségei miatt.

"Az EU gázmegfigyelői a helyszínre érkeztek, a küldetés feltételeiről szóló megállapodást aláírták. Még egyszer, nincs semmi oka a gázszállítások további késlekedésének" - szólt az EU közleménye vasárnap. De még napokig nem jött a gáz. A megállapodáshoz ugyanis egy kiegészítést fűztek az ukránok, amit az orosz fél nem fogadott el. Végül a két dokumentumot kettéválasztották, de a megállapodást újra alá kellett írnia mindenkinek.

Csakhogy ez sem segített. Az oroszok keddre ígérték a csapok megnyitását, de a gáz nem jött. Ekkor már egy hete állt a szállítás, és az uniós megfigyelők napok óta a helyszínen voltak. Mint utóbb kiderült, a gázt azért nem tudták elindítani, mert az ukránok nem tudták biztosítani csövekben a nagy nyomáshoz szükséges technológiai gázt. Az EU lemondó passzivitásba süllyedt, a megoldást az orosz fél vettette fel: nemzetközi konzorciumot gründolt, hogy közösen, hitelből vegyék meg azt a gázmennyiséget, amely a nagy nyomás előállításához kell. Az oroszok kezdeményezték a január 17-i gázcsúcsot is Moszkvában, amelyen végül Valgyimir Putyin orosz és Julia Tyimosenko ukrán miniszterelnök dűlőre jutott egymással.

Forrás: MTI

Elfogadás/beletörődés
A beteg képes kifejezni érzéseit, félelmét, elfogadni halálát.

Az EU-bizottság másnap így nyilatkozott: "Úgy tűnik, ezek a tárgyalások gyümölcsözőek. De számos hamis hajnalt láttunk már ebben a vitában, és az egésznek a tesztje az, hogy eljut-e vagy sem a gáz az európai fogyasztókhoz. Európa egészen addig a pillanatig csak várhat". Az oroszok és az ukránok közötti végső megegyezés lényege, hogy Ukrajna egy rövidtávú kedvezmény mellett a jövőben piaci áron, az eddigi ár dupláján veszi a gázt az oroszoktól. A gázszállítás január 21-én pontosan két hét után állt helyre.

Persze az EU nem halálos beteg. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a gázszállítás újraindulása után - immár sokadszor - új, az oroszoktól független beszerzési források felkutatását, megszerzését szorgalmazta. Ezek egyike lenne a hét éve húzódó Nabucco csővezeték, amelyen - ha megépül -, Törökországtól Ausztriáig áramlik majd a gáz Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül egy közel másfél méter átmérőjű csőben.

Van élet a halál után?

A beruházást 2002-ben kezdték előkészíteni, legelőször az osztrák OMV és a török BOTAS állami gáz és olajszállító vállalat tárgyalt róla. Még abban az évben hat társaság - az OMV, a MOL, a német RWE, a Bulgargaz, a román Transgaz és a BOTAS - írta alá a Nabucco megépítéséről szóló szándéknyilatkozatot. Sikerült megnyerni az Európai Unió támogatását is, amely vállalta, hogy a csővezeték megvalósíthatósági tanulmánya költségeinek 50 százalékát állja. Az hat partner 2005-ben írta alá a közös vállalkozásról szóló megállapodást. A gázt Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból, hosszú távon Kazahsztánból, sőt Egyiptomból és Irakból tervezik beszerezni. Irán is jelentkezett, mint gázszállító, ám az EU és az USA politikai okokból vonakodik elfogadni ezt az ajánlatot.

A vezeték megépülését azonban több tényező is lassítja. Sokáig például nem volt biztos, mely országokból töltik fel gázzal. Az áttörés tavaly történt, amikor Bulgária megállapodott Azerbajdzsánnal, hogy évente egymilliárd köbméter gázt vásárol tőle, amelyet a Nabuccón szállítanak majd. Lassítja a beruházást a partnerek aggodalma is: az emelkedő alapanyag-árak miatt ugyanis többen tartanak attól, hogy túl drága lesz a megépítése, és nem biztos, hogy megtérül a belefektetett pénz. A vezeték építése már két évet csúszik, csak 2010-ben kezdenek hozzá, és 2013-ben tervezik az átadását.

Ugyancsak elbizonytalanította a beruházás támogatóit Magyarország, amely tavaly év elején írta alá a Nabucco riválisának tekintett, orosz állami és olasz magánberuházással készülő Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítéséről szóló megállapodást. Az orosz-ukrán gázkrízis miatt azonban a magyar kormány újra felkapta a Nabucco-ügyét. Kérdés, hogyan áll hozzá Törökország, amely a múlt héten azzal kezdett fenyegetőzni, hogy megvonja a vezeték megépítésének támogatását, amennyiben továbbra sem haladnak uniós csatlakozási tárgyalásai az energiáról szóló fejezetről.

Kedden tizenkét ország delegációja tárgyal a Nabuccóról Budapesten. Kövesse az eseményeket az [origo]-n!

KAPCSOLÓDÓ CIKK