Előre hozott választást akar a Fidesz nyáron

2009.01.27. 14:11

Az európai parlamenti választásokkal egyidejűleg előre hozott választásokat tartana a Fidesz és a KDNP. A két párt ezért kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatását. Azt szeretnék, ha már a csütörtöki rendkívüli ülésen napirendre vennék a kérdést. A parlament feloszlatásáról szóló javaslatukban azt írják, "a Gyurcsány-kormány kormányzati politikája az elmúlt két évben teljes egészében elveszítette hitelességét a magyar társadalom előtt".

Kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatását a Fidesz és a KDNP március 8-i hatállyal, és azt szeretnék, ha a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen már napirendre vennék az erről szóló indítványukat - jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kedden. A Fidesz mai elnökségi ülésén értékelte a kormány válság óta eltelt időszakban tett lépéseit, és megállapította, hogy a kormányzat hibás politikai lépései miatt a válság tovább mélyült - mondta Navracsics, aki szerint a kormány nem a válság kezelésével, hanem a saját nyilvánosság előtt kialakított képének ápolásával van elfoglalva.

A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: jól mutatja a kapkodást, hogy Gyurcsány Ferenc az elmúlt két hónapban egymástól homlokegyenest ellentétes kijelentéseket tett fontos kérdésekről. Erre példa szerinte az adócsökkentés: a kormányfő december 5-én még nemet mondott a Fidesz erre vonatkozó javaslatára, január 26-án érdemi adó és járulékcsökkentést jelentett be, míg kedden ismét azt mondta, hogy nincs mód érdemi csökkentésre - állította Navracsics.

"Nincs egységes koncepció, a kormány nem találja a válság fonalát" - mondta Navracsics, aki szerint a miniszterelnök ehelyett a szerepléssel van elfoglalva, hogy átvészelje a nehéz napokat. Eközben pedig elzálogosítják az országot, hiszen az IMF-től és az uniótól felvett hitelek után újabb 132 milliárdos hitelt vett fel - tette hozzá. "Ezzel különösen kétségessé vált Magyarország válságból való kilábalása" - jegyezte meg. A -3 százalékos gazdasági növekedés, valamint a magas államadósság tovább megnehezítik a helyzetet. Elhúzódó válsággal kell számolni, ami hatékony válságkezelést követel meg, amit csak egy hiteles, a többség bizalmát bíró és cselekvőképes kormány tud megvalósítani - mondta a politikus.

Takarékosabb lenne a két választás egyben

A Fidesz szerint a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben kellene megtartani az előre hozott országgyűlési választásokat - mondta a frakcióvezető, aki szerint így költséget lehet megtakarítani, ráadásul az uniós választást úgyis kampányidőszak előzné meg. Szerinte mindezt technikailag úgy lehet megtenni, ha az Országgyűlés feloszlatná önmagát. A frakcióvezető hozzátette: nem vitatják el a köztársasági elnök hatáskörét arra nézve, hogy kitűzze az új választás időpontját, de takarékossági és politikai szempontból is ezt tartják alkalmas időpontnak. Ezért a rendkívüli parlamenti ülésre egy olyan határozati javaslatot nyújt be a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja, mely március 8-i hatállyal mondaná ki az Országgyűlés feloszlatását.

Arra kérjük a magyar demokrata, szabad demokrata és szocialista képviselőket, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy ebben az új helyzetben kikérhessük a választópolgárok véleményét - mondta Navracsics Tibor. Szerinte más európai országokban ez bevett dolog, legutóbb Izlandon - amellyel sokszor hasonlítják össze egyébként is Magyarországot - mondott le a kormány a "társadalmi tiltakozás és a válság hatására". Ennek az agóniának leggyorsabban így lehet véget vetni - tette hozzá.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerda 12 órára öszehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, hogy áttekintsék a csütörtöki rendkívüli üléssel kapcsolatos kérdéseket.

"Katasztrófát okozna"

Az MSZP az [origo] megkeresése után közleményében azt írta: "Ha a Fidesz nem vet számot azzal, milyen katasztrófát okozna a gazdasági világválság közepette egy előrehozott felelőtlen választási kampány és a velejáró gazdasági és politikai bizonytalanság a magyar gazdaság, a magyar munkahelyek, a magyar forint számára, az nagyon nagy baj. Ha számot vet vele, és a saját hazája érdekénél fontosabbnak tartja a hatalom megszerzését, az még nagyobb baj".

A parlament feloszlatásáról szóló javaslatról Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is megkérdezték kedden délután, a Nabucco-csúcstalálkozó után rendezett sajtótájékoztatón. Gyurcsány azt mondta: a gazdasági válság idején más dolga van a kormánynak, menteni kell a munkahelyeket, segíteni azoknak, akik bajba kerültek.

Az MDF nem zárkózik el a Fidesz javaslatától, ahogy korábban maga kezdeményezte a parlament feloszlatását - írta az MDF pártelnöke, Dávid Ibolya kedd délutáni közleményében. Dávid Ibolya szerint a Fidesznek először részletesen ki kell fejtenie gazdasági programját a válság kezelésére, és ha a program hiteles és "jó Magyarországnak", az MDF támogatni fogja a parlament feloszlatását. "Várjuk a programot, és ha az felelős, reális, akkor az MDF partnere lesz a Fidesznek" - áll a közleményben.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke közleményében azt írta: érdemben megfontolják a Fidesz javaslatát. Az SZDSZ ügyvivői testülete pénteken, országgyűlési frakciója pedig a jövő héten veszi napirendjére a kérdést. A közlemény szerint az SZDSZ a döntéskor egyetlen kérdést fog mérlegelni, mi áll az ország érdekében: a jelenlegi válságkezelés felgyorsítása, vagy új válságkezelő program kidolgozása.

"A nemzet érdeke a feloszlás"

"A Gyurcsány-kormány kormányzati politikája az elmúlt két évben teljes egészében elveszítette hitelességét a magyar társadalom előtt, 2008. május 1-jétől pedig már az Országgyűlésben sem rendelkezik politikai többséggel" - olvasható az Országgyűlés feloszlatásáról szóló javaslat indoklásában. A benyújtók (Navracsics Tibor fideszes és Semjén Zsolt KDNP-s frakcióvezető) szerint a "politikai ámokfutást" csak tetézték a gazdasági válságra adott kormányzati válaszok, amelyek "csak a brutális megszorítás módszerét ismerték".

"Magyarország, a magyar nemzet alapvető érdeke, hogy mielőbb hiteles, az egész társadalom valós legitimációjával bíró és számon kérhető Országgyűlés és kormány irányítsa az országot" - olvasható a javaslat indoklásában. A benyújtók szerint ezt a követelményt csak úgy lehet teljesíteni, hogy az Országgyűlés kimondja saját feloszlását, és "lehetőséget biztosít a választópolgároknak, hogy demokratikus módon, választások útján döntsenek egy új Országgyűlés összetételéről".

Az indoklás még hozzáfűzi, hogy a költségek csökkentése érdekében arra van szükség, hogy az Országgyűlés március 8-án mondja ki saját feloszlatását. Ez esetben ugyanis az új választásra a 2009. júniusi európai parlamenti választással egy időben kerülhetne sor.

Az indítványt határozati javaslat formájában terjesztették be, és sürgős tárgyalást kértek. A házszabály szerint az előterjesztő kérheti javaslata sürgős tárgyalását. Mivel az országgyűlés feloszlatásához feles többség elegendő, a sürgős tárgyalás megszavazásához is elegendő a képviselők felének voksa. Ha a parlament a sürgős tárgyalásról dönt, a házszabály szerint legkorábban a következő parlamenti ülésen, legkésőbb 30 napon belül napirendre kell venni a javaslatot.

Két szavazással tárgyalhatják a feloszlatást

Megkezdheti a parlament feloszlatására vonatkozó Fidesz-KDNP-indítvány tárgyalását az Országgyűlés a csütörtöki rendkívüli ülésén, ha a jelenlévő képviselők többsége kétszer egymás után igennel voksol: először a   napirend kiegészítéséről, majd a sürgős tárgyalásról. A házszabály szerint a képviselők egyötödének (jelenleg 77 képviselő) írásbeli kezdeményezésére ki lehet egészíteni a rendkívüli ülés napirendjét. Az erről szóló dokumentumot a Fidesz már eljuttatta az Országgyűlés elnökéhez.

A napirend kiegészítéséhez a jelenlévők ötven plusz egy százalékának a szavazata kell. Azoknál az indítványoknál, amelyekről a rendkívüli ülésen tárgyalnak, nincs szükség arra, hogy külön tárgysorozatba is vegyék őket. Az illetékes bizottságnak azonban még a parlamenti ülés előtt tárgyalnia kell a javaslat általános vitára való alkalmasságról, de bárhogy döntenek, ez nem befolyásolja az indítvány napirendre vételét. A házelnöknek így várhatóan össze kell hívnia az alkotmányügyi bizottságot még a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülés előtt.

Ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy a Fidesz javaslatát napirendre veszi, még egy szavazás következik a sürgősségről. Ha ezt is megszavazza a Ház - az elfogadáshoz szintén sima többség kell - akkor a sürgősségről is dönteni kell, mert csak így kezdhetik meg a javaslat általános vitáját.

A jelenleg mandátummal rendelkező 385 parlamenti képviselőből az ellenzék összesen 190 szavazattal bír: 138 fideszes (Bácskai János még nem tette le az esküt), 23 KDNP-s, 10 MDF-es, 19 SZDSZ-es képviselő van összesen, a független képviselők száma öt (Tóth András, Almássy Kornél, Vas János, Császár Antal és Gyenesei István, aki miniszterként minden esetben a kormánnyal szavaz).

A parlament feloszlatásának szabályai

Az alkotmány szerint az Országgyűlés kimondhatja feloszlatását megbízatási idejének lejárta előtt. A feloszlatáshoz elegendő tehát a képviselők egyszerű többségének támogatása. Az országgyűlés feloszlásától számított három hónapon belül új parlamentet kell választani. A régi országgyűlés addig működik, amíg az új meg nem tartja az alakuló ülést.

A köztársasági elnök két esetben oszlathatja fel az országgyűlést és tűzhet ki új választásokat. Az első eset, ha a parlament - ugyanazon országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól. A másik eset, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt embert az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Az országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az országgyűlés elnökének és a parlamenti pártok képviselőcsoportjait vezetőknek a véleményét.

Tavaly szeptember 15-én, az MDF kezdeményezésére már szavazott az Országgyűlés önmaga feloszlatásáról.  Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek azok a képviselői, akik jelen voltak, nemet mondtak, ahogy két független képviselő - Gyenesei István és Lengyel Zoltán - is. A feloszlatásról szóló javaslat végül 171 támogató és 204 ellenző szavazattal bukott el.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK