Kettesre értékelik az egészségügyet a magyarok

Pénzhiány, várólisták és szakemberhiány - ezek a magyar egészségügy legnagyobb problémái egy közvélemény-kutatás szerint. A válaszadók szerint a rendszer nagyon rossz, mindössze elégséges osztályzatot érdemel. Az alacsony színvonalúnak tartott egészségügyet ugyanakkor sokan és gyakran veszik igénybe.

Rendkívül rossz véleménnyel van a magyar lakosság az egészségügyi rendszerről, iskolai osztályzattal kifejezve mindössze elégségesre értékelik - derül ki a Psyma Hungary piackutató cég által az Union Biztosító megbízására készített felmérésből. A megkérdezett, 25 és 55 év közötti emberek fele (49,3 százaléka) rossznak, illetve nagyon rossznak látja a helyzetet, és csak kevesebb, mint tizede (8,6 százaléka) véli úgy, hogy a magyar egészségügy jól vagy nagyon jól működik.

Az egészségügy megítélése a fejlettebb, nyugat- és közép-dunántúli régiókban, illetve Budapesten és Pest megyében a legrosszabb, míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon elégedettebbek az emberek a helyzettel. Az egyes régiókon belül a nagyobb városok lakói elégedettek kevésbé, a budapestiek kiemelkedően rossz, 2,25-ös osztályzattal értékelik az egészségügyet, közöttük is a 45-55 éves korosztály tagjai és a nők a legkritikusabbak.

Az egészségügy legfőbb problémáiként a megkérdezettek 30,1 százaléka elsősorban általános okokat - a pénzhiányt és az ellátás színvonalát - nevezett meg. A várakozási időt és a várólistákat 13,6 százalék, az orvos és ápolóhiányt 11,6 százalék, az infrastrukturális hiányosságokat 9,9 százalék, a beteggel való emberi törődés hiányát pedig 9,4 százalék említette. A további okok között szerepelt még a szervezetlenség, a betegszállítás problémái és a gyógyszerek magas ára, de csak kevesen (4,3 százalék) említették a hálapénzt.

Az alacsony színvonalúnak tartott egészségügyet ugyanakkor sokan és gyakran veszik igénybe. A megkérdezettek 27,6 százaléka volt az elmúlt két évben kórházban, sőt minden második beteg nem is egyszer, és legalább 6 napot kényszerült ott eltölteni. A megkérdezettek 72,4 százaléka járt az elmúlt két évben szakorvosnál, 51,7 százalék legalább kétszer, 36,4 százalék pedig még többször.

Az emberek leginkább a daganatos megbetegedésektől (62,5 százalék), egy esetleges rokkantságtól (58,7 százalék), a szív- és érrendszeri betegségektől (56,9 százalék), illetve közlekedési balesetektől (49,7 százalék) tartanak. A félelmek nem állnak összhangban a valódi halálozási okokkal, hiszen az összes halálozás feléért a keringési betegségek felelősek, míg a balesetek csak 3,6 százalékot tesznek ki.