Lehetnek bökkenők Bush foglyainak befogadásával

2009.02.17. 16:53

Barack Obama kormánya ugyan hálás azért a felajánlásért, hogy Magyarország is fogadna be guantánamói foglyokat, ennek gyakorlati megvalósításával kapcsolatban azonban merülnek fel aggályok. Az új amerikai elnöknek szóló gesztust még azok is bírálják - MSZP és Fidesz oldalról egyaránt -, akik korábban nyíltan támogatták. Intő példaként a kubai ellenzékiek befogadását emlegetik.

Megkezdődtek a tárgyalások múlt héten a magyar és az amerikai kormány között a guantánamói foglyok befogadásáról - közölte kedden Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivője. Szelestey szerint a tárgyalásokon az még nem került szóba, hogy Magyarország hány foglyot tudna befogadni, amerikai részről pedig egyelőre semmilyen kérés nem érkezett.

Göncz Kinga külügyminiszter február elején jelentette be: Magyarország nyitott arra, hogy megvizsgálja a rabok befogadásának kérdését. Magyarország olyan volt rabokat fogadhat be, akiket a fogolytábor bezárása után nem találnak bűnösnek, de hazájukba sem térhetnek vissza, mivel ott üldöznék őket. Szelestey szerint ebbe a kategóriába néhány tucat ember tartozhat. Magyarország a szándékát külön jelezte az USA-nak, az amerikai kormány ezt megköszönte - mondta az [origo]-nak Szelestey.

Magyarország mellett Litvánia jelezte, hogy hajlandó foglyokat befogadni, Csehország viszont az közölte: egy guantánamói rabnak sem akar helyet biztosítani. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint azok az országok vállalják a befogadást, amelyek gesztust akarnak tenni az új amerikai elnök, Barack Obama felé. A nemzetközi jogász szerint az uniós tagállamok nyilvánvalóan azt mérlegelik, hogy érdekükben áll-e az Obama-kormány megerősítése-e vagy sem. A rabok befogadásával ugyanis hozzájárulnak az új amerikai kormányzat pozíciójának megszilárdításához.

60 rab nem kell senkinek

Barack Obama amerikai elnök a beiktatása után két nappal, január 22-én írta alá a guantánamói fogolytábor bezárásáról szóló rendeletet. Ennek értelmében a létesítményt - amelynek léte azért okozott nemzetközi felháborodást, mert ott mindenféle büntetőeljárás nélkül tartottak fogva embereket - egy évben belül bezárják. Az Egyesült Államok fennhatósága alatt található kubai támaszponton jelenleg körülbelül 250 embert őriznek.

A BBC szerint mintegy 60-ra tehető azoknak a foglyoknak a száma, akik nem mehetnek vissza hazájukba - többek között Kínába, Líbiába, Oroszországba, Tunéziába -, mert ott rossz bánásmódra, kínzásra számíthatnak. Ezen rabok esetén merülhet fel, hogy egy harmadik ország fogadja be őket. Jogvédők korábban azt vetették fel, hogy ezeket a rabokat az USA-ban, illetve Európában lehetne szabadon engedni. Az Európai Parlament (EP) február 4-i határozata pedig ki is mondta, hogy a tagállamok az USA kérésére álljanak készen a guantánamói foglyok befogadására.

Szájer József, a Fidesz EP-képviselője ugyan megszavazta a határozatot, de az [origo]-nak azt mondta, méltánytalan lenne, ha USA guantánamói foglyok befogadását kérné Magyarországtól. Szájer ezt azzal indokolta, hogy egy harmadik országban nem tudnának bizonyítékot gyűjteni arról, hogy bűnös-e a befogadott személy, vagy sem. Szájer szerint Németországban és Nagy-Britanniában eljárást fognak indítani azon német és brit állampolgárok ellen, akiket Guantánamón őriznek jelenleg. Magyarország ezt egy nem magyar állampolgár esetén nem tudná megtenni. Szájer szerint ez azért jelent problémát, mert a befogadottak anélkül utazhatnának szabadon az EU területén, hogy nem derül ki róluk, bűnözők-e egyáltalán.

Eltűnt menekültek

Dobolyi Alexandra MSZP-s EP-képviselő - aki ugyancsak megszavazta az EP-határozatot - azért nem tartja jó ötletnek a befogadást, mert szerinte a magyar hatóságok a korábban Magyarországra érkezett kubai menekültekről sem tudnak semmit. "Szőrén-szálán eltűntek" - mondta az [origo]-nak a kubai menekültekről Dobolyi. A képviselő szerint akkor lehetne megfontolni a guantánamói rabok befogadását, ha a jelenleginél többet költene a kormány a menekültek nyomon követésére. Erre viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs esély - mondta a szocialista EP-képviselő.

A kubai menekültekkel példálózott a külügyminiszter is, aki szerint hasonló helyzet állna elő a guantánamói rabok befogadásával. A 28 kubai menekültből álló csoport 2007. október 9-én érkezett meg a bicskei menekülttáborba, őket Magyarország az USA kérésére fogadta be. Veres Annamária, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) ellátási és integrációs osztályának vezetője az [origo]-nak azt mondta: a kubaiak közül csak négyen élnek Magyarországon, a többiek elhagyták az országot. A hatóságok nem tudják, hova távoztak a kubaiak. Veres ezt azzal indokolta, hogy a menekültstátusz elnyerésével a kubaiak hasonló feltételekkel utazhatnak úti okmányaikkal, mint a magyar állampolgárok, vagyis utazási céljaikat nem kötelesek bejelenteni.

Az egyéves program lejárta után a hatóságok csak konkrét esetben tartják a kapcsolatot a menekültekkel, jellemzően akkor, ha az ügyfelek fordulnak a hatósághoz. A bevándorlási hivatal - személyiségi jogok mellett - többek között ezzel indokolta, miért nem tud információt adni arról, hogy jelenleg hol élnek a menekültek. A 28 kubai befogadása nem jelentett plusz kiadást Magyarországnak, annak - a bevándorlási hivatal becslései szerint - 35 millió forintos költségeit az USA állta.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK