Agyonlőttek egy tatárszentgyörgyi kisfiút és édesapját - közölte a Pest Megyei Rendőrség. Az ORFK tízmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki az elkövetőkre. A holttesteket egy hétfő éjjeli lakástűz során találták meg, az apát és 5 éves fiát már csak holtan tudták kihozni a tűzoltók. A rendőrség előbb csak a tűz miatt nyomozott, de az áldozatokon lövésnyomokat találtak.

Agyonlőtték azt a kisfiút és édesapját, akiknek holttestét egy tatárszentgyörgyi lakástűz során találták meg hétfőre virradóra - közölte a boncolási jegyzőkönyv eddigi eredményét ismerteve a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetője, Papp Péter. Az elsődleges tűzvizsgálat elektromos tüzet állapított meg, ezért közigazgatási eljárásban indítottak vizsgálatot, majd miután lövésnyomokat fedeztek fel az áldozatokon, azonnal átminősítették a nyomozást emberölési ügyre - mondta.

Tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel az országos rendőrfőkapitány a gyilkosság ügyében, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) átveszi a nyomozást.

Az apán és a kisfiún fegyverből származó lövésnyomokat találtak az orvos szakértők - mondta Papp. A végleges boncolási eredményre még órákig kell várni, de fontosnak tartották, hogy az előzetes adatokat azonnal ismertessék - tette hozzá. Arra kérdésre, hogy milyen fegyverrel követték el a támadást, és hány lövés érte a két áldozatot, a nyomozás érdekeire hivatkozva az ezredes nem kívánt válaszolni.

A támadás során két másik kisgyermek is megsérült, őket a fővárosi Heim Pál, illetve a hozzá tartozó Madarász utcai klinikára szállították a mentők a gyermekek édesanyjával együtt, aki az eddigi hírekkel ellentétben nem sérült meg. Papp cáfolta, hogy a sokkos állapotba került édesanyát keresik a rendőrök, mert - mint egyes sajtóhírekben tévesen szerepelt - eltávozott az egészségügyi intézményből.

Az NNI azt is megvizsgálja, hogy lehet-e összefüggés a tatárszentgyörgyi és egy korábbi hasonló eset, a nagycsécsi gyilkosság között - válaszolta az [origo] kérdésére Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője. Az őrnagy szerint a nagycsécsi ügyben folyik a nyomozás, közölhető friss információjuk nincs. Bartha azt nem tudta megmondani, mikor tudnak érdemi információval szolgálni arról, hogy lehet-e összefüggés a két eset között.

November 3-án Nagycsécsen egy 43 éves férfi és 40 éves húga akkor vesztette életét, amikor éjfél után ismeretlenek megtámadták a falu szélén lévő házukat. A támadók Molotov-koktéllal felgyújtották a házat, és az ablakon keresztül lőtték le a két embert, akik azonnal meghaltak, az asszony férje könnyebben megsérült. A szemben lévő házra szintén Molotov-koktélt dobtak és rálőttek, de ott nem sérült meg senki.

Szemtanúk szerint menekültek

Tatárszentörgy cigánytelepén, a falu szélén lévő, erdő melletti házban történt a tragédia. A sárgára színezett, mintegy 60 négyzetméteres ház tetőszerkezete teljesen kiégett, a tető beszakadt, a mennyezetet beomlott, a berendezési tárgyak is elégtek. A lakás falain lövésnyomok, míg a lakás bejáratától 15-20 méterre, az 5-10 centiméteres hóban vértócsa látszott. Attól nem messze találták meg a rokonok azt a négy, sörétes puskából származó töltényhüvelyt, amelyet átadtak a rendőröknek.

Szemtanúk elmondása szerint a támadás éjjel egy óra körül történt. Lövéseket hallottak és lángokat láttak, erre rohantak ki otthonukból és próbáltak a család segítségére sietni. Szemtanúk arról számoltak be, hogy az apa ölében fogta kisfiát, amikor menekült az égő házból, a lövések ekkor érték mindkettejüket. Az apa a bejárati ajtótól mintegy 15 méterre eshetett össze, őt és gyermekét a szomszédok próbálták elsősegélyben részesíteni.

Forrás: MTI

Tatárszentgyörgy polgármestere, Berente Imréné szerint elképzelhetetlen, hogy helyi lakos ölte volna meg az áldozatokat, akiket a településen "normális életvitelű", békés családként ismertek. "Lehetett a kiváltó ok fajgyűlölet, vagy akár roma és roma közötti ellentét. Ám azt nem tudom elképzelni, hogy Tatárszentgyörgyön bárki képes lett volna ilyen szörnyűségre. Nem állítom, hogy nincsenek olykor kisebb feszültségek a roma és magyar lakosok között, de olyan indulatok nem feszülnek az emberekben, melyek egy efféle leszámolást kiválthattak volna" - mondta Berente Imréné. A polgármester szerint a helyiek nem tudnak róla, hogy az áldozatok uzsorások hálójába kerültek, vagy ellenségeik lettek volna. 
   
Horváth Lídia, a helyi cigányönkormányzat elnökhelyettese a gyilkossággal összefüggésben azt mondta: az idén ez már nem az első támadás cigány családok ellen Tatárszentgyörgyön. Január 5-én saját házának melléképülete gyulladt ki eddig tisztázatlan körülmények között. Az ügyben még nem zárult le a nyomozás. Horváth indítékként kizártnak tartja a cigányok közötti ellentétet. "Ismerem valamennyiüket, nagyon összetartó családok laknak ezen a környéken" - mondta.  
   
A meggyilkolt férfi édesapja szerint nyilvánvaló, hogy ez a támadás kifejezetten a cigányok ellen irányult. "A fiam és a családja ugyanis nem ártott senkinek. Egyszerűen csak könnyű célpontok voltak, hiszen ők laktak a cigánysor végén, a legvédtelenebb helyen" - mondta az apa.

A Magyar Gárda tette híressé

A Pest megyei Tatárszentgyörgy neve 2007 decemberében került be a köztudatba, amikor a Magyar Gárda a vidék közbiztonságáért jelszóval felvonulást tartott a településen. Ez a vonulás volt az egyik kiváltó oka a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó bírói ítéletnek.

A vonulást a település polgármester előbb engedélyezte, majd visszavonta hozzájárulását. A gárda végül megtartotta felvonulását, amellyel egy időben a rendezvény elleni tiltakozásul roma civil szervezetek és az Országos Cigány Önkormányzat képviselői szolidaritási menetet tartottak. Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a 2007 decemberi felvonulást - emlékeztetett a bíró.