A 2006-os egészségügyi reform újabb elemeit variálja át a kormány. Az egészségügyi miniszter kedden jelentette be, hogy átalakítják a kórházak finanszírozását, egy MSZP-s politikus pedig azt vetette fel, el kéne törölni a patikán kívüli gyógyszerárusítást. Az elmúlt egy évben az egészségügy átalakításának szinte összes látványosabb intézkedését visszavonták vagy módosították.

"Felülvizsgálatot igényel a patikán kívüli gyógyszerárusítás" - mondta szerdán Kökény Mihály, az MSZP országgyűlési képviselője, szerinte ugyanis a gyógyszerek kevesebb, mint egy százalékát adják el patikán kívül. Székely Tamás egészségügyi miniszter pedig azt jelentette be kedden, hogy átalakítják a kórházak finanszírozási rendszerét. Mindkét intézkedést az egészségügy reform részeként vezették be 2006 után.

Nem ez az első eset, hogy a kormány megváltoztatja az egészségügyi reform egyes intézkedéseit. Az egészségügy 2006-ban kedzdődött átalakítását sikerként kezeli az MSZP, és részben az SZDSZ is. Több olyan intézkedés született az átalakítások részeként, amelyek visszafogták az egészségügyi ellátó rendszer pazarlását és hatékonyabbá tették azt. Az átalakításokat heves tiltakozás kísérte, az ellenzéki pártok mellett a különböző szakmai szervezetek - az orvosi és a gyógyszerész kamara, a kórházszövetség - is támadták a reformlépéseket, pedig azok hatására 2007-ben és 2008-ben  évek óta először lett nyereséges az egészségbiztosítási kassza.

Ami nincs többé

A átalakításokra mért első csapás a 2008. március 9-i népszavazás volt, a referendummal eltörölték a 300 forintos vizitdíjat, valamint a kórházi napidíjat.

A népszavazás után az MSZP módosítani akarta az egészségbiztosítási reformtörvényt - amely lehetővé tette volna, hogy egészségbiztosítási pénztárakban kisebbségi tulajdonosként megjelenjen a magántőke -, az SZDSZ ehhez nem járult hozzá, és a szabaddemokraták kiléptek a kormánykoalícióból. Az MSZP végül visszavonta a biztosítási törvényt, amelyet korábban kétszer is megszavaztatott az Országgyűlésben.

Miután az egészségügyi tárca 2008. április 30-a után a szocialisták kezébe került, Székely Tamás miniszter több alkalommal is lazított a reformokon. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI) bezárása miatt korábban több kritika érte a kormányt, Székely ősszel jelentette be, hogy pszichiátriai központot hoznak létre, amelyet az OPNI megszűnése után többen is hiányoltak.

A minisztérium egy decemberben elfogadott törvénnyel lehetővé tette azt is, hogy a 2006-ban megszabott összeghatár felett is kaphassanak tb-támogatást bizonyos gyógyszerek. Ezzel ugyan több tb-támogatást élvező gyógyszer közül választhatnak a betegek, de így az orvosok drágább készítményeket is felírhatnak, ez az intézkedés tehát hozzájárulhat, hogy a gyógyszerkassza kiadásai növekedjenek.

A kedden bejelentett intézkedésekre már nem a tiltakozások, hanem a gazdasági válság miatt kényszerült a kormány. Átalakítják azt a finanszírozási rendszert, ami alapján az egészségbiztosító fizetett a kórházaknak. A 2003-ben bevezetett, majd 2006-ban megszigorított rendszer lényege az volt, hogy a kórházak által elvégzett beavatkozásoknak csak a 95 százalékát fizette ki a biztosító. Hiába teljesített egy kórház többet, látott el több beteget, akkor sem kapott plusz pénzt. A Székely által bejelentett új rendszer szerint a beavatkozások 70 százalékát fizeti az OEP, ezen felül pedig folyamatosan csökken a beavatkozásokért megszerezhető térítés összege. A Health Capital elemzőcég számításai szerint az új módszerrel - amellyel a kormány közel 15 milliárdot spórol - a kórházak többsége rosszul jár, mivel csak több munkával tudnak ugyanannyi támogatást szerezni.

A kormány eredetileg hat egészségügyi reformtörvényt tervezett:

     - A biztosítási törvényt teljesen visszavonták.
     - A gyógyszergazdaságossági törvény hatására egy évtized után sikerült megszüntetni a gyógyszerkassza veszteségességét, jobban elterjedtek az olcsó orvosságok, a felesleges gyógyszerfogyasztást azonban az első évek biztatói jelei ellenére nem tudta visszafogni a jogszabály.
     - A harmadik jogszabályból kihullott a vizitdíj, benne maradt viszont, hogy alanyi jogon, illetve a tb-nek befizetett járulékokért kinek milyen ellátás jár.
     - A kórházátalakításokhoz - az OPNI feltámasztásán kívül - nem nyúlt hozzá érdemben a kisebbségi kormány, időközben azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kórházbezárásokról egyedül nem döntehetett volna az egészsügyi miniszter.
     - A betegjogok betartása felett őrködő Egészségbiztosítási Felügyelet jelenleg is működik (bár Havas Szófia MSZP-s képviselő év elején felvetette, hogy meg lehetne szüntetni ezt az intézményt).
     - Érvényben van az a jogszabály is, amely eltörölte a kötelező kamarai tagságot az egészségügyi dolgozók körében.