Megkönnyítené a jogos önvédelmet az Igazságügyi Minisztérium, és bevezetné a megelőző védelem fogalmát. Egyelőre nem világos, lehetne-e harapós kutyát uszítani egy tolvajra vagy hasba szúrni egy verekedő támadót. Az uborkáját árammal védő gazdát az új törvény sem mentené fel az emberülési kísérlet vádja alól, de a családon belüli erőszak áldozatainak kezébe eszközt adna a védekezésre. Az [origo] által megkérdezett jogászok szerint a megelőző védelem terve jól hangzik, de egyelőre nem sokat ér.

Megerősíti az igazságügyi tárca a "jogos védelem, sőt, a megelőző védelem lehetőségét annak érdekében, hogy a polgárok védekezhessenek, ha személyüket, vagyonukat fenyegeti valaki" - jelentette be pénteken Draskovics Tibor igazságügyi miniszter. A miniszter az elmúlt hetekben történt fegyveres támadások és a Fidesz "három csapás" javaslatának felvetése után nyilatkozott, a jogos védelem szabályozásának átalakítása azonban nem most vetődött fel, szerepel már az új  Büntető törvénykönyv (Btk.) tervezetében is.

A jelenlegi, még 1978-ban megalkotott Btk.-ban egy rövid paragrafus szól az önvédelemről, ehhez bonyolult, évek alatt kialakult bírói gyakorlat kapcsolódik. Ha az új tervezetet elfogadják, várhatóan több joga lesz a védekezésre annak, akit megtámadnak, meglopnak vagy kirabolnak.

Szabad ijedten hasba szúrni

A véleményezési szakaszban lévő törvénytervezet szerint a jövőben egyáltalán nem lesz büntethető az, akit ha megtámadnak, ijedtségből vagy "menthető felindulásból" a "szükséges mértékűnél" erősebben védekezik - például ha megpróbálják ököllel megütni, fegyverrel védekezik. Eddig ugyanis csak akkor volt az ijedtség megfelelő mentség, ha a védekező a támadás miatt beszámíthatatlan állapotba került, de még ekkor is bűnösnek számított, a bíró csak enyhíthette a büntetést.

Somos Zoltán büntetőjogász szerint jó, hogy a tervezet a sértetteket pártolja, a jogszabály működése viszont majd csak a bírói gyakorlatban alakul ki. A "szükséges mértékű védekezés" például olyan gumifogalom, amit nem határoz meg pontosan a törvény, ezt minden ügyben el kell döntenie a bírónak - mondta. "Ez többször napokig tartó tárgyalás után dől el." Az viszont bztos, hogy többet enged meg a sértettnek a tervezet, "nem feltétlenül kell elborult aggyal cselekednie, hogy büntetlen legyen". "Ha nagyon megijedt, akár szúrhat is" a védekező - fogalmazott Somos.

Azonnal vissza lehet ütni

Új elem az is, hogy nem kell majd kitérni a támadás elől. Az eddigi szabályok szerint a közelebbi hozzátartozók támadása esetén először elvileg az áldozat kötelessége a kitérés. Leegyszerűsítve: ha a feleséget megtámadta a férje, előbb meg kellett próbálnia elfutni, és csak az után üthetett vissza. "A jogrendszer nem követelheti meg a megtámadottól azt, hogy ne védekezzen" - indokolják a tervezet írói a változásokat.

Ez a passzus főleg a családon belüli erőszak elleni védekezés miatt lehet hasznos - derül ki a tervezet indoklásából. Somos Zoltán szerint jó, hogy ebben a sértettek oldalára áll a tervezet, és megengedi, hogy azonnal visszaüssenek.

Nem ölhet az áram a kerítésben

Az új Btk. terve egy teljesen új fogalmat is bevezet, a megelőző jogos védelemét. E szerint "nem büntethető az az élet kioltására nem alkalmas cselekmény, amely ... jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges". Eddig erről nem volt szó a jogban, a készítők viszont az indoklásban azt írják: szeretnék elérni, hogy a támadások kockázatát - vagyis azt, hogy a szorult helyzetbe kerülő megtámadott védekezik vagy visszavág - a támadó viselje.

Az indoklásból kiderül az is, hogy a támadások, lopások megelőzésére "védőberendezés vagy védekező eszköz alkalmazható", ez azonban nem lehet "élet kioltására alkalmas". A passzushoz fűzött magyarázat nem részletezi, pontosan milyen védőberendezésekről van szó. Egy másik, homályos kitétel is szűkíti a védekezés lehetőségét: a megelőző védelem e szerint csak akkor büntetlen, ha "ténylegesen bekövetkezik a jogtalan támadás", a védekező bűnös viszont, ha "büntetőjogilag tilalmazott eredményre vezet" a védekezés. Az indoklás nem szól arról, hogy ez pontosan mit jelent.

A megelőző védelem egyik tipikus esete az a tavaly júliusi eset, amikor egy Borsod megyei gazda áramot vezetett a kerítésbe, amely a kertjében levő uborkaföldet kerítette körül, és az áram agyonütött egy uborkatolvajt. Az idős gazda ellen több emberen elkövetett emberölés miatt indult eljárás. Az új szabályozás - derül ki az indoklásból - kifejezetten megengedi a megelőző védekezést, még akkor is, ha a védőeszköz sérülést okozhat. Az uborkáját védő gazda ugyanakkor nem kapna felmentést, hiszen berendezése halált okozott, ez tehát nem jogos védelem az új szabályok szerint sem.

Somos Zoltán szerint a koncepció egyelőre kiforratlan, a tervezetből nem világos, hogy pontosan mit szabad és mit nem. "Ha áram van a kerítésben, és tyúktolvaj mászik be, akkor a sértett nem bűnös, de ha egy kisgyerek átesik rajta, akkor igen?" - kérdezte Somos, aki szerint ha így van, nem sok gazda vállalná ezt a kockázatot.

Somfainé Vajda Ágnes büntetőjogász is bírálta az új elképzelést. Szerinte a megelőző védelem szépen hangzik, de nem értelmezhető. Nem világos, a védőberendezés körébe tartozik-e egy kerítés mögött levő harapós kutya vagy a kerítésbe vezetett áram - sorolta. A büntetőjogász nem tud elképzelni olyan szituációt, ami értelmet adna a megelőző védelemről szóló szabályoknak. Ez egyelőre absztrakt fogalom, az értelmezése majd a bíróságokon alakulhat ki - tette hozzá.

A jogos védelemmel és megelőző védelemmel kapcsolatos kérdéseinkkel hétfőn megkerestük az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot is, a tárcától azonban eddig nem érkezett válasz.