Ügyének élesebbé válása idején megpróbált mások segítségével nem teljesen legálisan tartott pártos információkat eltüntetni a csalással vádolt Zuschlag János korábbi MSZP-s képviselő. A csalással vádolt Zuschlag erről szerdai vallomásában beszélt. Elismerte azt is, hogy egyeztetett vádlott-társaival a vallomásokról, mert szerette volna, ha hozzá nem érnek el a nyomozók.

Eltüntetett dokumentumokról, így többek között mintegy ötezer 2002-es kopogtatócédula másolatáról, üres ajánlószelvényekről is beszélt ügyének szerda délelőtti tárgyalásán Zuschlag János egykori szocialista képviselő. Zuschlag János elismerte, hogy amikor az ellene és társaival szemben folyó nyomozás "élesebbé vált", megkérte az informatikusokat, vigyék el az MSZP fővárosi pártközpontjában, a Köztársaság téren lévő irodájában található számítógépét.

Állítása szerint azonban ezen nem voltak az ügy szempontjából fontos adatok, csak olyan "pártos" információk, melyeket nem akart, hogy a nyomozóhatóság megtekintsen. Közlése szerint a kiskunhalasi MSZP-irodán található számítógépen sem voltak az üggyel kapcsolatos dokumentumok, csak olyan, például kampányköltségvetéssel kapcsolatos adatok, "nem teljesen legálisan tartott információk", melyeket - mint mondta - nem lett volna szerencsés, ha megismernek a hatóságok.

Zuschlag az eltüntetett számítógépről

Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére, hogy a nyomozás elindulta után miért volt szükség arra, hogy egyeztessen az ügyben érintettekkel és beszerezze írásos vallomásukat, Zuschlag Jánost azt válaszolta: arra törekedett, hogy "megússza", ne érjenek el hozzá a hatóságok. A rutinellenőrzésként indult ügyészségi vizsgálat kezdetén senki sem értette, miről van szó, fel sem merült, hogy esetleg büntetőjogi következménye is lehet a történteknek. Az ügyészség eredetileg azt vizsgálta, hogy az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány jogszerűen használta-e a Kincstári Vagyonigazgatóságtól kapott irodáját, s ezt rendben is találta - mondta a vádlott, aki szerint az ellenőrzés során bekért dokumentumok egy része vált gyanússá a nyomozóhatóságnak.

A hatóságok által meghallgatott személyek többsége - mivel aktívan nem vettek részt az egyesületek tevékenységében, alapvető tényekről nem tudtak - elfogadták az állításait, például azt, hogy a szabálytalanságokat az időközben elhunyt Kisbaranyi László követte el - állította Zuschlag. Megkérte ugyan Lados Istvánt, "utazzon el egy kis időre" - a másodrendű vádlott hét és fél hónapig bujkált Erdélyben -, de szerinte mással nem akadályozta a nyomozást.

 

Nem hivatalos 2 millió a pártkasszában

A kiskunhalasi MSZP-szervezet valós működtetése öt-hétszeresébe, a kampány tízszeresébe került a hivatalos könyvelésben rögzítetteknek - mondta Zuschlag, aki szerint ahogy a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozása nem megoldott Magyarországon, úgy a pártszervezetek működése sincs megfelelően szabályozva.

A költségek fedezését részben a hivatalosan befolyó adományok és tagdíjak jelenthették volna. Mivel a párthoz érkező adományokról elvileg be kellene számolni a Magyar Közlönyben, ezért ezek nagy része "zsebbe megy" - fogalmazott a vádlott. Egy országgyűlési kampány Kiskunhalason mintegy 5 millió forintot emésztett föl, a helyi szervezet havi kiadása pedig 500-700 ezer forint volt. Ez nem jelentett ekkora készpénzkiadást, a párt kapott "természetbeni" támogatást is, de az is előfordult, hogy egyes embereket "sportállásban" foglalkoztattak - mondta Zuschlag. Katus Ferenc harmadrendű vádlottnak egy ideig a kiskunhalasi baromfifeldolgozó, illetve a Bácsalmási Agráripari Rt. volt névleg a munkáltatója, előbbinél a vezérigazgató tanácsadójaként kapott fizetést - állította.

 

A kiskunhalasi MSZP-szervezet működése 2005-2006-ban, az országgyűlési és az önkormányzati kampányt is beleértve, 20-25 millió forintba került. A Nemzeti Civil Alapprogramtól a civil szervezetekhez befolyt összegekből 2005-ben 5 millió, 2006-ban pedig 3,2 millió forintot fordítottak a kiskunhalasi MSZP szervezet működésére - közölte a vádlott. Zuschlag azt vallotta, 2006 végére kiderült, hogy kétmillió forint nem hivatalos formában került a kiskunhalasi MSZP könyvelésébe. Mivel a pénz legalizálása nagyon sokba - legalább az összeg háromszorosába - került volna, úgy döntöttek eltüntetik a kétmillió forintot. Katus Ferencet azonban valaki "kiokosította", hogy ez hivatalosan sikkasztásnak minősül, a harmadrendű vádlott "nagyon ideges lett" - mondta Zuschlag.

 

"Hozzám jött mindenki pénzért"

Nem fordítottak magáncélra a civil szervezetek által elnyert pályázati támogatásokból - jelentette ki vallomásában Zuschlag János. A civil szervezetek pályázatain befolyt több mint 70 millió forint 90 százalékát a politikai ifjúsági szervezetek programjaira, kisebb részét a kiskunhalasi MSZP-szervezet működtetésére költötték. A támogatásokból magán zsebbe nem került pénz - állította.

Arra a kérdésre, hogy milyen haszna származott ebből, a vádlott azt mondta, számára fontos volt, hogy finanszírozni tudják a Fiatal Baloldal programjait és a kiskunhalasi MSZP-szervezet számára fontos rendezvényeket. Zuschlag János tagadta Lados István másodrendű vádlott azon állítását, miszerint zanzibári útját a civil szervezetekhez befolyt összegekből fedezte volna. Azt állította, hogy az utazást saját folyószámlájáról fizette ki.

Zuschlag szerint nem igaz Lados István azon kijelentése sem, hogy képviselői mandátumáról történt lemondása miatt 400 ezer forint havi vesztesége lett volna, és ezt a pályázati támogatásokból pótolta. Olyan kijelentést sem tett, hogy a lemondásáért tízmilliós nagyságrendű kárpótlást kapott volna az MSZP-től - állította. Szerinte közületi számlákat és edzőterembérletet sem fizettetett ki Lados Istvánnal az egyesületi pénzekből. A vádlott szerint az egyesületek folyószámlájáról nem került pénz a magánbankszámlájára, két esetet leszámítva, de azok is rendezvények előfinanszírozásával voltak kapcsolatosak.

"Hozzám, jött mindenki pénzért, ha bármilyen segítségre volt szüksége. Ki máshoz ment volna?" - kérdezte Zuschlag János azzal kapcsolatban, hogy az ifjúsági szférához tartozó személyeknek gyakran adott magánkölcsönt.

Zuschlag vallomása előtt közölte: még számos témát kíván érinteni vallomásában. Ilyen téma lehet a baloldali ifjúsági mozgalom mellett működő civil háló, a kiskunhalasi MSZP-szervezet finanszírozása, az üzletszerűen elkövetett csalás és a bűnszervezet vádja, valamint a vádlott-társaira is terhelő vallomást tevő Lados István állításai.

Miért nem vall Zuschlag kapcsolatairól

A tárgyaláson a bíró bemutatott több, a baloldali politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásába bevont egyesületet. A Fiatal Budapestért Egyesület néven alapított szervezetet például kezdetben Arató Gergely, az oktatási tárca mai államtitkára vezette, létrehozásában Zuschlag is részt vett. Az egyesületet előbb Arató címére jegyezték be, majd Zuschlag fővárosi lakása lett a székhely. Az egyesület többször elnököt váltott, új nevet vett föl, és más székhelyre is költözött, ezekről azonban fiktív taggyűléseken döntöttek - ismerte el az elsőrendű vádlott.

A Hoppá Egyesületet 1994-ben hozták létre Mi Kulturális Egyesület néven Kiskunhalason. A zömében MSZP-tagokból álló alapítók között volt az akkor tizenhét éves Zuschlag is. A vádlott korábban elmondta, hogy a civil szervezet létrehozását komolyan gondolták, 1999-ig valós tevékenységet is végzett. Az alapítók többsége azonban az évek során lemorzsolódott, így helyüket fokozatosan az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) tagjai vették át. 2001-től a szervezetet a harmadrendű vádlott, Katus Ferenc vezette.

2001-ben a Tolna Megyei Bíróság jegyezte be a Vörös Fenyő Egyesületet, a szervezet alapítói többségében az ISZM helyi tagjai közül kerültek ki. Néhány hónap múlva az egyesület az alapszabály apróbb változtatásáról döntött, majd a következő évben névváltoztatásra is sor került. A jelenléti íveken szereplő kézjegyekről a bíró azt mondta, az adott neveknél láthatóan különböznek az egyes időpontokban.

Zuschlag Jánost és társait különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. Zuschlag 2007. szeptember 21. óta van előzetes letartóztatásban. Ügyében egy rutinellenőrzés után indult a nyomozás, amelynek eredményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több civil szervezet pályázatokon nyert támogatásainak felhasználása miatt.