Fizetést, ügyvédet és jutalmat is kapnának a korrupciót bejelentők

2009.03.02. 14:31

Négy új és egy régi törvénytervezettel akarja útját állni a korrupciónak a kormány. Felállítanának egy új hivatalt, amely keményen bírságolná a korrupt tisztviselőket, ugyanakkor megvédené, sőt fizetné azokat, akiknek a feljelentése nyomán más lebukik. Etikai kódexeket íratnának a nagyobb közhivatalokkal, és a mostaninál szigorúbban szabályoznák a lobbisták tevékenységét is.

Négy új és egy régebbi törvénytervezet alkotja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) korrupcióellenes törvénycsomagját, amelyet még idén szeretne elfogadtatni az Országgyűléssel a kormány. A tárca honlapján olvasható elképzelésekről a múlt héten megkezdődtek az egyeztetések, a minisztérium kedden szakmai fórumot is tart az IRM épületében. Az új jogszabályok, a terv szerint legkésőbb 2009. október 1-jétől lesznek hatályosak.

Vizsgálnak és védenek

A négy törvénytervezet egyike egy teljesen új, és a tervek szerint a mindenkori kormánytól független, önálló költségvetési szervezet, a Közérdekvédelmi Hivatal felállítását (KH) kezdeményezi. Ennek fő feladata a korrupciógyanús ügyek kivizsgálása, valamint a különféle információkat bejelentők védelme lesz. Elnökét és annak helyetteseit kilenc évre választja majd a parlament a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára, egyszerű többséggel.

A KH széleskörű vizsgálati jogköröket kapna. Az általa indított eljárás során bárkit kihallgathatna, bármilyen adatot bekérhetne, a Fővárosi Bíróság engedélyével bármely helyszínt átkutathatna, az ott talált iratokat megnézhetné, azokat lemásolhatná. A KH bevonhatná eljárásába a rendőrséget, az ügyészséget és együttműködhetne velük.

Fontos feladata lesz az új hivatalnak azok védelme is, akik valamilyen korrupcióra utaló információval megkeresik. A bejelentők védelmét szabályozó törvénytervezet kiindulópontja az, hogy nem érheti semmiféle hátrány azt, aki információt juttat el a hivatalhoz. A hivatalnak lehetősége lenne arra, hogy a korrupt munkaadójukat feljelentő dolgozókat havi fizetésük felével támogassa, amíg a feljelentett munkaadó ellen nem hoz jogerős ítéletet a bíróság.

Jutalmaz és büntet az új hivatal

Az információszerzést a KH úgy ösztönözné a törvénytervezet szerint, hogy anyagilag érdekeltté tenné a bejelentőket a korrupció feltárásában. A kivizsgált ügyek végén ugyanis bírságolna a hatóság, a büntetés 10 százalékát pedig megkapná a bejelentő. Hogy elejét vegyék a nyakló nélküli, alaptalan feljelentgetéseknek, a KH azt is megbírságolhatná, akinek a bejelentése végül alaptalannak bizonyult és kiderül, hogy szándékosan hazudott. A büntetés ebben az esetben 10 és 150 ezer forint között lenne.

Az érdemi információt nyújtók azonban igen jól járhatnak a bejelentők védelmét szabályozó törvénytervezet szerint. A korrupción kapottak bírsága ugyanis legalább ötszázezer forint lenne. A bírság pontos összegét úgy határoznák meg, hogy kiszámolják, mekkora előnye származott volna valakinek a másik lefizetéséből, és ezt a számot megszorozzák hárommal. Tehát minimum az 500 ezer forint 10 százalékát kapnák a bejelentők, de könnyen lehet, hogy ennél jóval nagyobb összeg üti majd a markukat.

Az adatgyűjtés megsegítésére egy online bejelentő-rendszert is kidolgoznának. Emellett a Közérdekvédelmi Hivatal jogi tanácsadást, szükség esetén jogi képviseletet is biztosítana a bejelentőknek. Az új szervezet feladata lenne antikorrupciós képzések és kampányok szervezése, valamint ajánlások kidolgozása a különféle foglalkoztatási szervezetek számára.

Etikai kódex igen, ajándék nem

Szintén a KH feladata lenne, hogy szakmai segítséget nyújtson azoknak az etikai kódexeknek a kidolgozásához, amelyeket a korrupcióellenes törvénycsomag harmadik jogszabálytervezete ír elő. Mivel a közszférában jelenleg nincs egységes etikai kódex, ezért a koncepció szerint az Országgyűlés felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Állami Számvevőszék elnökét, a legfőbb ügyészt, a kormányt, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a 2009. december 31-ig dolgozzanak ki etikai kódexeket a közszféra intézményei számára.

A tervezet szerint országgyűlési határozatba kell foglalni olyan "minimum-elvárásokat" a közszférában dolgozókkal szemben, mint a "becsületesség, elfogulatlanság, pártatlanság, pártsemlegesség, tárgyilagosság, tisztességesség". A leendő jogszabály szerinti etikai kódexeknek tiltaniuk kell az ajándékok elfogadását, "haladéktalan bejelentés mellett". Kivéve "a csekély értékű - befolyásolásra alkalmatlan - ajándékot".

Fényképes igazolvány a lobbistáknak

A korrupcióellenes törvénycsomag negyedik jogszabálytervezete a lobbisták tevékenységét szabályozná, ennek érdekében több ponton módosítaná a meglévő 2006-os törvényt. Az érdekérvényesítés minél nagyobb átláthatósága érdekében a döntéshozó szervek tisztségviselőinek nemcsak a lobbisták tevékenységéről kellene beszámolniuk, hanem minden más szervezettől, akár gazdasági társaságoktól, társadalmi szervezettől, szakszervezettől vagy egyháztól érkező befolyásolási törekvésről is.

A lobbistákról nyilvántartást kell majd vezetni, az érdekérvényesítők fényképes igazolványt kapnak a terv szerint. Pontosan szabályoznák, hogy ki nem lehet lobbista: párttisztviselők, országgyűlési és EP-képviselők, állami és önkormányzati vezetők, képviselőtestületi tagok, költségvetési szervek tisztségviselői, igazságügyi alkalmazottak, állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek, valamint közalapítványok tisztségviselői.

A jogszabály egyúttal ellátná azon lobbisták érdekvédelmét is, akik valamely szervezet részéről törvénytelenséget tapasztalnak, és azt közlik is a hivatallal.

Régi tervezet a pártfinanszírozásról

A négy jogszabály mellet az IRM korrupcióellenes törvénycsomagjának része az a 2007-ben kidolgozott - és az ellenzék által elutasított - törvényjavaslat is, amely megreformálná a pártfinanszírozást. Ennek legfontosabb elemei között van, hogy a jövőben a pártok nem fogadhatnának el adományt a gazdasági szférától.

A javaslat a választók általi támogatást kifejezetten honorálja azzal, hogy a magánszemélyektől  kapott - a minimálbér kétszeresét meg nem haladó - hozzájárulásoknak megfelelő, további állami támogatást biztosít a pártok részére. Tehát az állam minden választói forinthoz egy állami forintot tehetne hozzá.

Emellett kiterjesztenék a számviteli törvényt a pártok könyvvezetésére és beszámoló készítésére is (ezzel eleget téve az Állami Számvevőszék évek óta szorgalmazott javaslatának). Továbbá minden kampányköltséget csak egy olyan kampányszámlán keresztül lehetne kifizetni, amely a nyilvánosság számára is megismerhető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK