Eladásra ítélt lakásokra adott ki bérleti jogot Erzsébetváros

2009.03.03. 10:25

Az erzsébetvárosi önkormányzat 2008-ban több, korábban már eladott házban található önkormányzati bérlakásra adott ki vagy hosszabbított meg bérleti jogot. Az eljárás törvényes, de megnehezíti a házat megvásárló befektető dolgát, egy esetben pedig az önkormányzatot is megrövidítette volna saját határozata. A döntések csak a bérlőknek kedveztek. Az erzsébetvárosi ökormányzat szerint eljárásuk megfelel a jogszabályoknak, és megakadályozta a bérlők kilátástalan helyzetbe kerülését.

Hatszor fordult elő 2008-ban, hogy olyan épületekben található önkormányzati bérlakásokra adott ki vagy hosszabbított meg bérleti jogot az erzsébetvárosi önkormányzat, amelyeket korábban értékesített egy ingatlanbefektetőnek. A különös bérlakáskiutalási gyakorlat az önkormányzat gazdasági bizottságának 2008-as határozataiból követhető nyomon.

A gazdasági bizottság (gb) - melynek tavalyi határozatait az önkormányzat rövid ideig elérhetővé tette az interneten, majd néhány hét múlva eltávolította onnan - 2008-ban több száz bérlakásokkal kapcsolatos kérdésben döntött. A határozatokból kiderül, hogy három, már korábban eladott önkormányzati épület hat lakását bérlőknek utalták ki (a gb határozataiból a bérlők személyes adatait, így nevüket törölték). A három ház közül kettő - a Dob utca 14. és a Király utca 27. - érintett az erzsébetvárosi ingatlanügyeket vizsgáló nyomozásban, amely miatt előzetes letartóztatásba helyezték Hunvald György kerületi polgármestert és Gál Györgyöt, a gb elnökét is.

Az érintett házak eladásáról évekkel azelőtt döntött az önkormányzat. A VII. kerület tulajdonában lévő épületek eladásánál többnyire úgy kötötték meg az adásvételi szerződéseket, hogy a befektető először csak vételi jogot kapott az épületre. Ezután az ő dolga megegyezni minden egyes bérlővel, és az önkormányzatnak fizetendő vételár terhére kivásárolni őket lakásaikból. Vagyis az önkormányzat elvileg csak a bérlők kifizetése után megmaradt összeget kapja meg a vételárból, az ingatlanfejlesztő pedig azután veheti birtokba az épületet, hogy minden ott lakót kifizetett.

A gb - bár tisztában volt vele, hogy az érintett épületek a lakókkal való megegyezés esetén az ingatlanfejlesztő tulajdonába kerülnek - 2008-ban mégis több, a már eladott épületekben található önkormányzati bérlakásra adott ki vagy hosszabbított meg már érvényben lévő bérleti jogot. Az erről szóló gb-döntésekből az nem derül ki, hogy ezekben az esetekben új bérlőkről van-e szó, vagy olyanokról, akik már régebb óta laktak az épületben. A lakások bérlőinek kedvezett az önkormányzati döntés, hiszen őket így ki kellett volna vásárolnia a befektetőknek (ha a bérleti jogot nem adja ki vagy nem hosszabbítja meg a gb, akkor a lakások megüresednek, azaz az ingatlant megvásároló befektetőnek nem kell pénzt áldozni az ott lakókkal való megegyezésre).

Pár hónap múlva kivásárolták

A gb 2008-as döntéseinek köszönhetően a Dob utca 14. számú ház két bérlője is szerencsés helyzetbe került. Az épületre még 2004-ben kapott vételi jogot a Dob Center Kft. A szerződés teljesítési határidejét - vagyis azt a határidőt, ameddig a cégnek meg kellett egyeznie a bérlőkkel a kiköltözésről - 2008 februárjában meghosszabbították (2008. augusztus 30-áig), mert a képviselőtestület határozata szerint a befektető nem tudott határidőre megegyezni a lakókkal a kivásárlásról. Ennek ellenére 2008. január 16-án mégis úgy döntött a gb, hogy az épületben található egyik önkormányzati bérlakást bérbe adja valakinek 2009. november 30-áig. A bérlőt ezután 14,5 millió forintért vásárolta ki 2008 július végén a Dob Center Kft., ebből 13 millió forintot az önkormányzatnak fizetendő vételárból vontak le - derül ki a gb júliusi döntéséből.

Az épület egy másik bérlőjével is hasonló történt, igaz, itt már a bérleti jog meghosszabbítása előtt megegyezett a befektető a lakókkal a kivásárlási árról. Ugyan 2008 szeptemberében született egy megállapodás arról, hogy a lakó 9,5 millió forintot kap megváltásként - ebből mintegy 8 milliót a vételár terhére -, októberben mégis bérleti jogot adott a lakásra az önkormányzat 2010 augusztusáig. Ez éppen két évvel lépte túl azt a határidőt, ameddig mindenkinek ki kellett volna költöznie az épületből.

Az Dob utca 14. eladása később meghiúsult - derül ki abból a jelentésből, amelyet az erzsébetvárosi önkormányzat készíttetett az ingatlanügyes nyomozásban érintett házak sorsáról. A nyomozás és egy rendeletmódosítás miatt ugyanis csúszott a végső megegyezés a bérlőkkel, ezért az önkormányzat néhány hete elállt az üzlettől. A Dob Center Kft. kártérítést kér a vesztesége miatt, az önkormányzat pedig úgy döntött, hogy nyílt pályázatot hirdet a ház eladására - olvasható a jelentésben.

A befektető cserélődött, a bérlők maradtak

A Király utca 27-es számú ház két lakásáról is született olyan gb-döntés, amely ütközik a bérlők kivásárlásának határidejével. 2008-ban már évek óta húzódott a ház és a hozzácsapott két szomszédos épület együttes eladása. (A három épület eladásának körülményeit is vizsgálja a Központi Nyomozó Főügyészség.)

A három épület megvásárlására először 2004-ben nyert jogot egy befektető, a Király 27 Kft., az eredeti önkormányzati döntés szerint 500 millió forintért. A cégnek vállalnia kellett, hogy megegyezik az összes bérlővel és kivásárolja őket, majd lebontja a kiürített házakat. Ennek határidejét 2007 végéig hosszabbította meg az önkormányzat. Ugyan az eladást végül lefújták - az indoklás szerint azért, mert a befektető nem tudott időre megegyezni a bérlőkkel -, az önkormányzat hamarosan talált másik befektetőt, az Autóker egyik projektcégét. Az erzsébetvárosi önkormányzat honlapján megtalálható döntések közül a legutolsó idevágó határozat szerint 2008. december 31-éig kellett volna az Autókernek az összes bérlőt kivásárolnia.

A ház kiürítésére vonatkozó határidőkkel két gb-döntés is ütközik (az egyik 2008. januári, a másik 2008. novemberi). Előbbi szerint egy bérlő 2009. február végéig maradhat a házban található bérlakásban, utóbbi pedig még határidőhöz sem kötötte a bérleti jog meghosszabbítását: határozatlan időre adták neki bérbe az egyik első emeleti lakást. Az előbbi döntés az eredeti, 2007 végéig szóló kivásárlási határidővel ütközik, utóbbi pedig az Autókerrel 2008 júniusában megkötött szerződésnek mond ellent. A Dob utca 14-hez hasonlóan azóta a Király utcai házak eladása is meghiúsult.

Kiadták az eladás után

Ugyancsak két lakás érintett a Klauzál utca 21-es ház esetében, amelyet még 2003-ban jelöltek ki elidegenítésre pályázat kiírása nélkül - derül ki egy 2003 júniusi képviselőtestületi határozatból. Egy 2006-os határozatból azonban az derül ki, hogy a ház - és két másik - eladására mégis pályázatot írtak ki, amelyet 500 milliós ajánlatával az East Ingatlan Kft. nyert meg. A cég tehát 2006-ban jutott a házhoz, 2008-ban azonban mégis született két, a házban található bérlakás bérleti jogára vonatkozó gb-döntés. Egy földszinti és egy második emeleti lakásra is 2010 november végéig adott bérleti jogot a gb.

"Téves párhuzam"

Az erzsébetvárosi önkormányzat szerint az [origo] valós adatok alapján jutott téves következtetésre, a határozott időre szóló bérleti jog és az épület kiürítésére vonatkozó határidő összevetése "irreleváns körülmények téves párhuzamba állítása", azt azonban nem részletezték, hogy miért. Az önkormányzat szerint a hat lakásra vonatkozó gb-határozatok összhangban vannak a jogszabályokkal és a kialakult gyakorlattal.

A gazdasági bizottság egyetlen esetben sem döntött új bérleti jogviszony létesítéséről, csupán korábbi bérlők bérleti jogviszonyának helyreállításáról, vagy tartamának meghosszabbításáról - közölte az önkormányzat. Három esetben bérleti díjjal tartozó, de végül fizető lakók bérleti jogát állították helyre határozott időre, két esetben meghosszabbították a bérleti jogot, egy esetben pedig a bérlő halála után családtagjára ruházták a bérleti jogot - olvasható az önkormányzat levelében. A gb mindezzel nem hozta hátrányosabb helyzetbe az ingatlan vevőjét, ugyanakkor elkerülte azt a megoldást, hogy bérlők kilátástalan helyzetbe kerüljenek - írta az önkormányzat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK