Két hétig vártunk rá, mégsem árulja el a Budapesti Rendőr-főkapitányság, milyen következményei lettek a rendőri intézkedések ellen tett megalapozott panaszoknak 2008-ban. A budapesti főkapitány évértékelőjén beszélt arról: tavaly összesen 20 esetben bizonyosodott be, hogy igaza volt a rendőrökre panaszkodóknak.

2008-ban 624 panasz érkezett budapesti rendőri intézkedésekkel kapcsolatban, ebből végül 20 panaszt találtak megalapozottnak - mondta Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány február 16-i évértékelő beszédében. Az [origo] szerette volna megismerni ennek a 20 esetnek a részleteit, és arra is kíváncsiak voltunk, milyen következményei voltak az egyes ügyeknek. A BRFK kommunikációs osztálya közel két héten át gyűjtötte a válaszokat kérdéseinkre, majd csak részben hozta tudomásunkra azokat. A megalapozottnak talált panaszok következményeit például nem közölték.

A BRFK a 20 eset közül 11-ről azzal az indoklással nem adott felvilágosítást, hogy azokat kerületi rendőrkapitányságok vizsgálták ki. Két panaszt pedig a BRFK Panaszügyi Csoportja. Az egyik esetben úgy állítottak elő rendőrök egy fiatalkorút, hogy erről nem értesítették a szüleit. A másik esetben a rendőri intézkedés "megtorló jellegű" volt: a panaszosok lefényképeztek egy rendőrautót, mire igazoltatták őket. Erről a két esetről mindössze ennnyi információt adott ki kérdésünkre a BRFK.

Igazoltatás a szabálytalankodó rendőrautó lefotózásáért

A maradék 7 esettel elsőként a Független Rendészeti Panasztestület foglalkozott, az ő állásfoglalásukat követően bírálta el a panaszokat Bencze József, az országos rendőrfőkapitány.

Három panasznak teljes egészében helyt adott Bencze. Az egyik eset tavaly május 18-án történt a Kendermag Egyesület rendezvényén. A rendőrök igazoltattak egy férfit, aki - hasonlóan a panaszügyi csoport által megalapozottnak talált panaszhoz - lefényképezte őket, de a panasz arra is vonatkozott, hogy a rendőrök nem köszöntek és nem megfelelő hangnemben beszéltek a férfival - közölte az [origo]-val a BRFK. A Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásában szerepel, hogy a panaszos hangfelvételt készített a történtekről, ami bizonyítja, hogy a "lealacsonyító, személyeskedő, jó ízlést sértő rendőri kijelentés" megsértette emberi méltóságát.

A második, megalapozottnak talált panasz nagyon hasonló, a BRFK ismertetése szerint ekkor is fényképezést követett igazoltatás, és a rendőrök nem megfelelő hangnemet használtak. Az eset május 26-án történt a Kossuth téren. A panasztestület állásfoglalásából azonban az is kiderül, hogy a sértett nem egyszerűen lefényképezte a rendőröket, hanem azt örökítette meg, hogy több rendőrautó is szabálytalanul várakozott a "várakozni tilos" tábla ellenére. A BRFK kérdéseinkre küldött válaszában ezt nem említette.

A harmadik ilyen üggyel kapcsolatban a BRFK levele sem helyet, sem időt nem jelölt meg, és az sem volt világos a levélből, pontosan mit sérelmezett a panaszos. "A panaszos azért emelt kifogást, mert egy bejelentett rendezvényre tartott, amikor a BRFK munkatársai igazolásra szólították fel" - áll a BRFK válaszában, amely megemlíti, hogy a rendőrök átvizsgálták a mindvégig "provokatívan" viselkedő illető ruháját és egy 7 centiméter pengehosszúságú kést találtak nála.

A részleteket a független panasztestület állásfoglalásából lehet megtudni: a panasz többek között arra vonatkozott, hogy az egyik rendőr testi kényszert alkalmazott. Az állásfoglalás hivatkozik az igazoltatásban részt vevő csoport parancsnokának jelentésére. Eszerint a panaszos elmenőben odavetette az egyik rendőrnek: "elintézem magát, nem fog többé mosolyogni". Erre a rendőr odalépett hozzá, megfogta a bal karját, feltartóztatta, és felszólította, hogy ismételje meg az iménti kijelentését - áll a jelentésben. A panasztestület megállapította, hogy az igazoltatás és a ruházatátvizsgálás jogszerű volt, de a testi kényszer "súlyosan jogsértő és indokolatlan volt", az intézkedés a panaszosra nézve megalázó volt, és az illető személyi szabadságát is indokolatlan korlátozták, ha rövid időre is.

Tömegoszlatás a Clark Ádám téren

Négy panasz a tavaly április 11-én, a Clark Ádám téren és a Ferenciek terén végrehajtott tömegoszlatásra és előállításokra vonatkozott. Aznap bejelentett demonstráció volt a Hollár Ernő utcai jegyirodánál. Miután a megmozdulás véget ért, a tüntetők vonulni kezdtek Budapesten. A demonstrálók végül a Lánchídon át a Clark Ádám térre mentek, ahol patthelyzet alakult ki. A rendőrök többször felszólították a vonulókat, hogy hagyják el a helyszínt, máskülönben oszlatás kezdődik, de a kivezető utakat lezárták. A körbezárt emberek közül többeket igazoltattak és egyeseket előállítottak.

A Clark Ádám téren történtekkel kapcsolatban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is vizsgálódott. Május végén kiadott közleménye szerint az első rendőri felszólítás érthetetlen volt, majd a rendőrség a tér lezárásával maga nem hagyott megfelelő lehetőséget a helyszín elhagyására. "A tömeges előállításokat ezek után semmi sem indokolta, a demonstrálók magatartása mindvégig békés volt" - írta Szabó Máté ombudsman. A biztos azt is megállapította, hogy az előállításokról készült rendőri jelentések ellentmondásosak voltak, és nem rekonstruálhatóak teljes körűen sem az intézkedést megalapozó körülmények, sem az intézkedések, ez pedig sérti a jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az ombudsman szerint az előállítottak nem kaptak megfelelő tájékoztatást sem jogorvoslati lehetőségeikről.

A Független Rendészeti Panasztestület 17, az április 11-i eseményekkel kapcsolatos panaszt talált megalapozottnak. Ezeket mind megküldte az országos rendőrfőkapitánynak. A BRFK válaszlevelében az áll, hogy ezek közül 4 panaszt találtak megalapozottnak, és ezeket is csak részben. "E négy esetben a panaszt az Országos Rendőr-főkapitány a rendőri intézkedés jogszerűsége vonatkozásában elutasította, a többi részében a panaszoknak helyt adott" - írta a BRFK. A válaszlevélből az sem derül ki, hogy az egyes esetekben pontosan mi volt az a "többi rész", amelyekben Bencze helyt adott a panaszoknak. Ez a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásaiból sem rekonstruálható, mivel nem tudni, a 17 ügyből, melyik 4-ről van szó.

"Provokatívan viselkedtek"

A BRFK [origo]-nak küldött válaszlevele megjegyezte, hogy a panaszosok viselkedése is hagyott kívánnivalót maga után. "A határozatok megállapították, hogy bár a panaszosok az intézkedések ideje alatt végig provokatívan viselkedtek, ez nem változtat azon az alapvető elváráson, hogy a rendőr személyes érzelmektől mentesen intézkedjen" - olvasható a levélben.

A BRFK kommunikációs osztályától kapott válasz kitért arra, hogy a budapesti rendőrség 2008-ban összesen 153 447 intézkedést foganatosított, és ehhez viszonyítva "elenyészően csekély" a jogosnak bizonyult panaszok száma. A február 17-én küldött, a BRFK által meg nem válaszolt kérdéseinket kedden ismét feltettük a kommunikációs osztálynak. Levelünkre egyelőre nem válaszoltak.