A jövő nemzedékek ombudsmanja arra kérte a kormányt, hogy ne fogadja el az erdőtörvény új tervezetét, mert az veszélyeztetné a természeti értékek megőrzését. Az ombudsman szerint a gazdasági érdekek kerülnének előtérbe, ha a törvénytervezet értelmében a természetvédelmi hatóságot kihagynák az erdőgazdálkodásról szóló döntésekből.

Veszélyezteti az erdővagyon védelmét és a természeti értékek megőrzését az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezet - állapította meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, Fülöp Sándor. Az ombudsman szerint a változtatások túlzottan liberalizálják az erdőgazdálkodás szabályait, és megfelelő társadalmi és természetvédelmi hatósági kontrol nélkül csökkentik a hatósági jogköröket. A biztos ezért felkérte a kormányt, hogy a törvénytervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el, csak az alkotmányos visszásságok maradéktalan megszüntetése után.   
   
Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot azután, hogy a kormány benyújtotta az országgyűlésnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetet. A jelenleg hatályos törvényt azért kell módosítani, mert Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, megnőtt az erdőgazdálkodói létszám, és az erdészeti igazgatást is érintette a közigazgatási reform.
   
Fülöp szerint a hatósági eljárás egyszerűsítését ellensúlyozni kellett volna: a korábbinál szigorúbb ellenőrzési kötelezetteséggel és azzal, hogy részt vehessen az eljárásban a természet védelméért felelős hatóság, valamint az érintett közösségek és szervezeteik. Differenciáltan és sokkal részletesebben kellene meghatározni az erdőgazdálkodás szabályait, mint azt a törvényjavaslat teszi - olvasható az ombudsman közleményében. Az egyes erdők eltérő ökológiai értékére, védettségi szintjére és funkciójára kellene különös tekintettel lenni Fülöp szerint.
   
A környezeti, természeti értékek nemzetünk tulajdonának tekintendők, amellyel az állam és polgárai kizárólag bizonyos keretek között gazdálkodhatnak - hivatkozott a biztos a környezetvédelmi törvényre. Az erdőnek három alapfunkciója van: környezeti, gazdasági és társadalmi. Az erdőgazdálkodás során mindhármat figyelembe kell venni és folyamatosan meg kell őrizni - írta Fülöp.

Az ombudsman szerint túlzott teret engednének a gazdasági tényezőknek azok a döntések, melyeket a törvénytervezet alapján kizárólag a tulajdonos és hatóság részvételével hoznának, kizárva az eljárásból a természetvédelmi hatóságokat, az érintett közösségeket és társadalmi szerveket. Az ilyen döntések ellehetetlenítenék az egészséges környezethez való jogot, a megelőzés elvének társadalmi részvétel melletti alkalmazhatóságát, ezért alkotmányos visszásságot idéznének elő.
   
Fülöp úgy véli: forgalomképtelenné kellene nyilvánítani az állami tulajdonban lévő Natura 2000 besorolású erdőket, természetes és természetszerű erdőket, valamint a származék erdőket. A biztos szerint ez jelenthet megfelelő közjogi garanciát arra, hogy a jövő nemzedékek számára történő megőrzés fontosabb legyen a rövid távú gazdasági érdekeknél. Az ombudsman szerint kategorikusan meg kellene tiltani az állami tulajdonban lévő erdők eladását és haszonbérbe adását is.
  
Fülöp bírálta, hogy a törvénytervezet alapján a természetvédelmi hatóság nem venne részt az erdőgazdálkodás tervezési szakaszában, és az éves gazdálkodási tervek bejelentésekor nem lenne beleszólása a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdők ügyébe. Szerinte a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok védelmét kell elsősorban figyelembe venni, amikor meghatározzák a Natura 2000 erdők rendeltetését.