Lepattantak az Európai Unió tagjairól Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elmúlt hetekben felvetett válságkezelő javaslatai, Gyurcsány magára maradt ötleteivel. Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő két napos ülésén Gyurcsány újabb offenzívába kezdhet, Göncz Kinga külügyminiszter szerint legalábbis nem temetik még a kormányfő elsőre elvetett javaslatait. A kitartás kifizetődhet, Gyurcsány makacssággal szerzett már pénzt az EU-tól.

Várhatóan kitart az EU tagjai által március elején magára hagyott válságkezelési javaslatai mellett Gyurcsány Ferenc kormányfő, ötletei várhatóan előkerülnek a legfőbb európai döntéshozó szerv, az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésén is.

A miniszterelnök március 1-jén, a rendkívüli EU-csúcson azt vetette fel, hogy a kelet-közép-európai térség kapjon közös segítséget az uniótól. Összesen 180 milliárd eurót kért az Európai Stabilizációs és Integrációs Program keretében. A pénzt a kormányok rövid távú kisegítésére, a magánhitelek átstrukturálására, a bankok és cégek újratőkésítésére fordíthatná a javaslat szerint 12 térségbeli ország. A miniszterelnök azt is felvetette ugyanezen az uniós csúcson, hogy tegye lehetővé az EU a gyorsabb csatlakozást az euróövezethez úgy, hogy lerövidítenék az ERM-2 árfolyamrendszerben töltendő két éves próbaidőszakot.

A csúcstalálkozón mindkét javaslatot elvetették, elsősorban azzal az indokkal hogy még nem jött el az ideje egy átfogó, nagyszabású program elindításának. Gyurcsány ötlete kevés támogatóra talált, a csehek és a szlovákok például arra használták fel a helyzetet, hogy elhatárolják magukat a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Magyarországtól, és közölték, nem lehet egy kalap alatt kezelni a térség országait. Ugyanakkor az unió vezetése közölte, szükség esetén segítséget nyújtanak az egyes tagállamoknak.

Alig pár nappal később után újabb ötletet vetett fel Gyurcsány: levélben kérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy az Európai Központi Bank (EKB) fogadja el hitelműveleteinél fedezetként az eurózónán kívüli országok államkötvényeit is. Ettől azt várta, hogy nő az államkötvények iránti kereslet, felélénkül a hitelezés, és enyhül a gazdasági visszaesés. Az EKB válaszra se méltatta az újabb tervet, az EB egyik szóvivője pedig közölte, már a vasárnapi informális csúcson is szóba került a dolog, de nem született eredmény.

Gyurcsány az asztalon

Gyurcsány a március 1-jei csúcs után azt mondta, a lényeg nem az, hogy csont nélkül átmenjenek javaslatai, hanem az, hogy az EU elkezdjen gondolkodni rajtuk. A március 1-jei csúcs után többek között a Financial Times-nak is azt nyilatkozta, hogy ötletei még nem halottak. Kitartott javaslatai mellett a magyar parlament európai ügyek bizottságának március eleji ülésén is, ahol kijelentette, azt szorgalmazza, hogy az unió szervezetei együttes, koordinált, átfogó programmal válaszoljanak a gazdasági válság kihívásaira.

Göncz Kinga külügyminiszter ugyan kedden nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a magyar miniszterelnök előáll-e újabb javaslatokkal, de nyilatkozata arra utal, hogy valamilyen formában megint előkerülnek az ötletek. A külügyminiszter azt mondta, a március 1-jei informális EU-csúcs óta folyamatos az egyeztetés a tagországok között, hogy össze lehessen hangolni a válságkezelő intézkedéseket, és szerinte nagyon komoly az elmozdulás a szolidaritás irányába, sokkal inkább bekerült a köztudatba a közös fellépés szükségessége. A magyar javaslatok "már ott vannak az asztalon" - mondta Göncz kedden az MTI-nek.

Bejöhet a kitartás

Gyurcsány makacssága egyszer már bejött, nem ez az első alkalom, hogy majdnem magára marad egy ötletével az EU-ban, hogy aztán mégis jól jöjjön ki a helyzetből.

2005-ben, amikor az unió 2007-2013-as költségvetéséről döntöttek a tagállamok vezetői, a magyar miniszterelnök sokáig kitartott amellett, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok - így Magyarország is - támogatására az akkori brit uniós elnökség által előirányzottnál többet fordítsanak. Makacssága akkor bejött. Heteken át keményen támadta a brit javaslatot, az uniós költségvetési alkufolyamatról szóló könyv szerint pedig hidegvérűen a büdzsé megvétózásával fenyegette meg Tony Blair akkori brit miniszterelnököt és Jack Straw külügyminisztert. Végül egymilliárd euróval több fejlesztési támogatáshoz juthattunk hozzá a korábbinál jobb feltételekkel.

Akkor a sikerhez kellett az, hogy rendkívül kiélezett volt a helyzet, a nagy nehezen összehozott költségvetési kompromisszumot nem szívesen veszélyeztette volna senki. Kellett néhány támogató is, és az is, hogy a britek tartottak a kudarctól. Támogatók most is vannak, legalábbis Gyurcsány a Financial Times-nak korábban azt állította, javaslatai némelyikéhez bírja Gordon Brown brit kormányfő és Nicolas Sarkozy francia elnök "hallgatólagos támogatását", de bízhat rajtuk kívül Ausztriában is. Werner Faymann osztrák kancellár március első hetében azt mondta, szerinte is közös intézkedésekre van szükség, és Ausztria minden olyan javaslatot támogat, amely az Európai Tanácshoz eljut és nagyobb stabilitást biztosít.