A drámázás jó, a küzdősport nem az iskolai erőszak ellen

2009.03.26. 11:06

A krízis-vonalat félreértették a tanárok, a küzdősport nem vezette le a diákok energiáit, a konferenciák haszna felmérhetetlen - több iskola próbál fellépni az iskolai erőszak ellen, de az eddig kitalált módszerek még nem hoztak látványos eredményt. Van azért olyan ötlet, ami bevált, például a drámapedagógiát szeretik a gyerekek, és a vitarendezés is működik. Az oktatási tárca ígérete ellenére adós saját ötleteivel, a pedagógus-szakszervezet a keménységben látja a megoldást.

Az oktatási tárcának a múlt héten kellett volna előállnia az iskolai erőszak kezelésére kitalált javaslataival, Arató Gergely, a minisztérium államtitkára ugyanis február 17-én azt ígérte: egy hónapon belül bemutatják ötleteiket. A tárca nem készült el az ígért határidőre. "Az iskolai erőszak visszaszorítását célzó javaslatcsomag szakmai egyeztetése még folyamatban van" - közölte az [origo]-val a minisztérium sajtóirodája.

Ötletekből most sincs hiány. A Fővárosi Önkormányzat és az oktatási tárca is létrehozott egy-egy szakértői bizottságot, utóbbi már 2008 áprilisában tett javaslatokat. A fővárosi közgyűlés is elfogadott tavaly májusban egy intézkedési tervet az iskolai erőszak ellen, szeptemberben pedig alakult egy agressziókezelés munkacsoport is a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben. A pedagógus szakszervezetek szintén kidolgozák már a saját javaslataikat, és az iskolák maguk is próbálnak megoldást keresni.

"Nagyon látványos eredmények még nincsenek" - mondta az [origo]-nak a budapesti Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola igazgatója, Köpf Lászlóné. Az intézmény tavaly novemberben fogadott el intézkedési tervet az agresszió visszaszorítására, melyet a diákönkormányzat és a szülői szervezet is jóváhagyott. A terv előírt több nevelési értekezletet, diákkonferenciát, osztályonként évente két osztályfőnöki órát a témában, mindezek jelentős része már lezajlott.

Az iskolában a többletenergiák hasznosítását célzó tanórán kívüli foglalkozások indultak, bekapcsolódtak a színházlátogatási programba, a pedagógusok tréningeken és képzéseken vesznek részt, folyamatosan együttműködnek külső partnerekkel, például  nevelési tanácsadókkal és gyermekvédelmi intézményekkel. Az igazgató szerint korai lenne még változást várni, az hosszabb folyamat eredménye lesz. Pozitívumként értékeli, hogy iskolájukban nem romlott a helyzet az elmúlt időszakban, holott szerinte a társadalmi környezet ezt valószínűsítette volna.

Rosszabb tapasztalatokról számol be Fekete János, a Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója. Szerinte az elmúlt másfél évben fokozódott az iskolai agresszió, és ezt a folyamatot nem tudta megakasztani az eddigi próbálkozás. A kertészeti iskolában gyakoribbá váltak például az értelmetlen rongálások, a vandálkodás. Fekete úgy tapasztalja, főként a legfiatalabb, kilencedikes diákokkal van gond, ami azt mutatja, hogy a problémák egy része nem az iskolára vezethető vissza.

Az igazgató szerint a társadalmi szinten is erősödő erőszak, a családi nehézségek, a pedagógusok leterheltsége és alacsony fizetése mind közrejátszik abban, hogy az iskolai agresszió tovább nőtt. "Mélyek a gyökerek, a probléma visszanyúlik a kisgyerekkorra. Már az óvodában is tapasztalható az agresszivitás erősödése és egyben a szeretet hiánya. A világhálón nem a Grimm-meséken nőnek fel a gyerekek. 13-16 éves korban van a legtöbb gond. Még hiányzik a fiatalok felelősségérzete, ítélőképessége" - mondta az igazgató. Szerinte a programcsomag akkor lehet eredményesebb, ha azt már az általános iskolában elkezdik, de az alacsonyabb osztálylétszámok is sikeresebb pedagógiai munkát eredményeznének.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK