Nagyjából ugyanannyian szeretnének előrehozott választást, mint amennyien szakértői kormányt - derül ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából, amit a szerdai Népszabadság ismertetett. A felmérés szerint az összes megkérdezett 41 százaléka vár megoldást egy olyan kormánytól, amit a pártok egyetértésével egy szakértő vezetne, 42 százalék szerint pedig a választás oldaná meg a helyzetet. Pártpreferencia alapján a kormánypárti szavazók többsége (66 százalék) a szakértői kormány, az ellenzéki szavazók többsége (70 százalék) az előre hozott választások mellett van.
A felmérés szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondása szinte a teljes lakosság számára ismert, és az emberek többsége helyesli azt: a lépést a megkérdezettek 70 százalék tartja jó döntésnek. Hogy a lemondás végül az ország érdekeit szolgálja-e majd, arról kevesebben voltak meggyőződve: a megkérdezettek bő fele, 53 százalék mondott igent erre a kérdésre.
Szintén jelentős többség gondolja azt, hogy a magyar gazdaság rendbetételéhez szükség van megszorításokra. Erről hasonlóan gondolkodnak a kormánypárti és az ellenzéki szavazók is: mindkét csoportban abszolút többségben vannak, akik elkerülhetetlennek tartják a megszorításokat.
A Szonda Ipsos felmérését március 23-án, 1000 fő megkérdezésével készítették. A felmérés reprezentatív, a főbb szociodemográfiai jellemzők mentén, arányosan képviseli a 18 év feletti lakosságot.
Vision Consulting: Az előre hozott választás kevésbé kockázatos
Az előre hozott választás politikai értelemben, összességében kevésbé kockázatos vállalkozás lenne, mint egy szakértői jellegű kormány - írták jelentésükben a Vision Consulting elemzői.
Az elemzés szerint az előre hozott választás három területen is lényegesen csökkentené a politikai kockázatokat: stabilabb, döntésképesebb és komolyabb társadalmi támogatottsággal bíró kormány alakulna. Az MSZP, valamint a két kisebb ellenzéki párt által támogatott új kormány viszont elsősorban a gazdasági racionalitás terén csökkentené a kockázatokat.
Bármelyik forgatókönyv valósul meg, a Vision szerint mindenhol változás lenne, kivéve a jogbiztonság, a kül- és biztonságpolitika területét.
Az új választás feltehetően jelentősen csökkentené a stabilitási kockázatokat az elemzők szerint, viszont egy szakértői kormány hivatalba lépése esetén komoly kockázatokkal - a kormányzás ellehetetlenülésével, a kormányfő lemondásával és akár előre hozott választáshoz vezető kormányválsággal - kell számolni.
A gazdasági racionalitást fenyegető kockázatot csökkentené, ha az új, szakértői kormány miniszterelnöke valóban szabad mandátumot kapna a kormánypártoktól a válságkezelésre. Az előre hozott választás után megalakuló kabinet ebből a szempontból ma még "zsákbamacska": a kockázat jelentős csökkenése és növekedése egyaránt elképzelhető, amíg nem válik egyértelművé az új kormány programja - írták.
Az előre hozott választás után az elemzők szerint stabil és homogén kormánytöbbség kialakulására lenne esély, ami javítaná a működőképességet és a kormányozhatóságot. A szakértői kormány esetében ez azon múlna, hogy az egyébként nem automatikus támogatást meg tudja-e kapni a politikai hátországgal nem rendelkező kormányfő a kormányt támogató parlamenti erőktől.
Az előre hozott választás után - legalábbis az első időszakban - minden bizonnyal a társadalmi támogatottság minőségi változásáról lehetne beszélni. A szakértői kormány esetében is nőhetne a politikai elit elfogadottsága a Gyurcsány-kormányhoz képest, de ha sorozatosan bukdácsolna és cselekvésképtelen lenne a kormány, az ellentétes tendenciát sem lehet kizárni - írták a Vision Consulting elemzői.