Rágalmazásban bűnösnek találta, és megrovásban részesítette a bíróság Babus Endre újságírót egy cikke miatt, amelyben az egyik megyei bíróságon uralkodó kaotikus állapotokat leplezte le. Annak ellenére született az elmarasztaló ítélet, hogy a cikkben egyetlen téves tényállítást találtak. Az ítélet nem jogerős.

Míg a vádpontok többségében felmentette, egyetlen ténybeli tévedés miatt rágalmazásban mégis bűnösnek mondta ki a II.-III. Kerületi Bíróság pénteken a bíróságokat kritizáló HVG hetilap újságíróját, Babus Endrét. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet így megrovásban részesítette az újságírót, aki három nap gondolkodási időt kért azzal kapcsolatban, hogy jogorvoslatért fordul-e, míg az ügyvédje fellebbezett.

Az eljárás alapja egy tavaly januári, Komárom-Esztergom megyei bírósággal foglalkozó cikk, amely többek között arról szólt, hogy a bírák lassan dolgoznak, a bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el és kaotikus helyzet alakult ki. Babus Endre cikkét egy olyan, addig nem publikált tanulmányra alapozta, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének felkérésére készített az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktató Fleck Zoltán jogszociológus.

Több eljárás indult

A cikk miatt a megyei bíróság elnöke számos bírósági eljárást kezdeményezett, többek között feljelentést tett rágalmazás és becsületsértés miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség így meggyanúsította az újságírót és a tudóst, majd végül csak Babus Endre ellen emelt vádat a bíróság megrágalmazása és a megyei elnök becsületének megsértése miatt.

Babus Endre az eljárás során mindvégig vitatta bűnösségét, többek között arra hivatkozott, hogy a közszereplőknek az Alkotmánybíróság szerint is tűrniük kell a kritikus véleményeket, bírálatokat, továbbá, hogy a közéleti vitákat, illetve tudományos eredmények közlését nem lehet büntetőjogi eszközökkel korlátozni. Azt ugyanakkor nem vitatta, hogy téves következtetéseken alapult az állítás, miszerint a megyében bírói mulasztások miatt 32-en "túlülték" büntetésüket.

Precedens értékű

Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásakor a bíró megjegyezte: precedens értékű ügyről van szó, hiszen a bíróságokat ért kritika alapján az utóbbi évtizedekben Magyarországon nem indult büntetőeljárás. A bíró szerint nem menti az újságírót, hogy nem rosszhiszeműen járt el, illetve, hogy nem volt tudatában annak, hogy az általa közölt, a tudományos munkában szereplő adat valótlan. A váddal szemben azonban az ítélet szerint nem rágalmazás, hogy az újságíró megfogalmazta véleményét, miszerint kaotikus viszonyok uralkodnak a megye bíróságain, és a megyei elnök nem érdemelt magas állami kitüntetést.

Babus Endre - aki ellen a cikk miatt egy másik büntető eljárás is folyik a Központi Nyomozó Főügyészségen- az utolsó szó jogán azt emelte ki: az Alkotmánybíróság szerint paternalista felfogásra vall, ha büntetőjogi eszközökkel akarják kordában tartani és öncenzúrára kényszeríteni a sajtót. Szerinte a vitatott cikk és az alapjául szolgáló tanulmány adatainak, megállapításainak nyilvánosságra kerülése és megvitatása fontos közérdek. Egy félreérthető mondat, egyetlen pontatlanság pedig nem valósít meg bűncselekményt.