Bajnai Gordonnak előbb az SZDSZ országos tanácsának szombati ülésén, majd az MSZP vasárnapi kongresszusán kell támogatást kapnia, és csak utána következhet az a speciális parlamenti szavazás, amelynek sikere esetén azonnal elfogalhatja a távozó Gyurcsány Ferenc helyét. Ha minden akadályt legyőz, akkor április 14-én lehet belőle miniszterelnök. Ismerkedjen meg a kormányfőváltás menetrendjével!

Az SZDSZ országos tanácsának április 4-i ülése, illetve az MSZP április 5-i kongresszusa lesz a következő lépés Bajnai Gordon gazdasági miniszter miniszterelnök-jelöltté válásában, miután vasárnap este támogatást szavazott neki a szocialista párt frakciója, majd az SZDSZ ügyvivő testülete és parlamenti frakciója is. Az MSZP legfelső döntéshozó testülete a párt alapszabályának megfelelően az elnökség és a választmány javaslatára fog dönteni a kormányfőjelöltről.

A 189 fős szocialista frakcióból  120-130-an vettek részt a vasárnapi tanácskozáson, közülük egy képviselő szavazott nemmel Bajnai jelölésére, és néhányan tartózkodtak. A frakció hétfő délelőtti ülésén tovább folytatódik róla az egyeztetés, a távirati iroda szerint a képviselőcsoport vezetése egyesével leül minden olyan frakciótaggal tárgyalni, akiben aggályok merülnek fel ezzel a megoldással kapcsolatban.

Amennyiben az SZDSZ orzságos tanácsa és az MSZP kongresszusa rábólint Bajnai Gordon jelölésére, következhet a konstruktív bizalmatlansági indítvány lebonyolítása - ezt a módszert választotta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a távozásra. Ilyen indítványt ugyanis csak akkor lehet benyújtani, ha a miniszterelnök leváltásával megnevezik az új kormányfőt is.

A bizalmatlansági indítványt írásban kell benyújtani a parlamentben, arról a vitát és a szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb nyolc napon belül meg kell tartani. Leghamarabb az MSZP kongresszusa után, április 6-án nyújthatják be a bizalmatlansági indítványt, amelyhez a képviselők legalább egyötödének aláírása kell.

Az április 6-i benyújtás azt jelentené, hogy április 14-én, a húsvét utáni első parlamenti ülésnapon kellene megtörténnie a szavazásnak az indítványról. Ha az Országgyűlés feles többséggel elfogadja azt (ezért van szüksége nemcsak a szocialisták, hanem a szabad demokraták támogatására is), automatikusan megváltozik a kormányfő személye: Bajnait megválasztott miniszterelnöknek kell tekinteni. Az alkotmány szerint a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz, tehát a bizalmatlansági indítvány megszavazása egyben Bajnai programjának elfogadását is jelentené.

A kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény szerint az új kormányfőnek haladéktalanul javaslatot kell tennie az új miniszterek személyére is. A miniszterjelölteket a kormányfő bemutatja a parlamentben, majd bizottsági meghallgatásokon esnek át. A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, a kormány tagjai ez után leteszik az esküt az Országgyűlésben. 

Az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalban marad a régi, és gyakorolja az alkotmány szerint a kormányt megillető jogokat, de nem köthet nemzetközi szerződést, és csak akkor alkothat rendeletet, ha erre törvény ad felhatalmazást.