Bőven van muníciója az ellenzéknek Bajnai ellen

2009.03.30. 9:57

Bajnai Gordon kormányfőjelölt elmúlt húsz évben bejárt életútja bőven ellátja munícióval politikai ellenfeleit. A KISZ-ből indulva lett jól menő menedzser, felbukkant a neve számos vitatott üzletben és több tönkrement libatenyésztő halálát is az ő számlájára írják. Miniszterként pedig ezermilliárdnyi unió pénz felett gyakorolt ellenőrzést, aminek felhasználását szervezeti zűrzavar és korrupciós vádak kísérték.

Rengeteg támadási lehetőséget ad az őt bírálóknak Bajnai Gordon kormányfőjelölt. A gazdasági miniszter ugyan sosem volt harsány, sosem helyezte magát előtérbe, de az elmúlt két évtizedben időről-időre felbukkant a neve különböző ügyekben. Összegyűjtöttük azokat az ügyeket, amelyek miatt a leendő kormányfő már megválasztása előtt az ellenzéki támadások kereszttüzébe kerülhet.

A KISZ-ből az igazgatóságba

A jobboldal szemében Bajnai egyike azoknak az embereknek, akik a rendszerváltás előttről származó politikai kapcsolataikat 1990 után gazdasági előnyökre váltották. Ebből a szempontból nagyon hasonlít Gyurcsány Ferencre, akivel együtt próbálkoztak az 1980-as évek végén a KISZ megújításával, bár Bajnai nem volt főállásban KISZ-titkár. Az állampárt ifjúsági szervezetének 1989-es kongresszusán egyike volt azoknak, akik a KISZ-vagyon "társadalmasítását", vagyis szétosztását javasolták, sikertelenül.

Mivel a KISZ-t nem sikerült megreformálni, Bajnaiék létrehozták az Unió a Demokratikus Szocializmusért nevű szervezetet, ami azonban hamarosan feloszlott. Hasonló sorsra jutott a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, amelynek vezetője Stumpf István - később az Orbán-kormány kancelláriaminisztere - lett. Bajnait Stumpf hívta meg az 1991-ben indult Századvég Politikai Iskolába, ahol készségfejlesztő tréningeket tartott az első demokratikusan választott parlament képviselőinek.

A dolgok végül úgy alakultak, hogy Bajnai - Gyurcsányhoz hasonlóan - nem lett országosan ismert politikus. Ezen a mai miniszterelnök-jelölt hamar túltette magát, és - szintén Gyurcsánnyal együtt - dolgozni kezdett a Creditum nevű pénzügyi tanácsadó cégnél. 1995-ben ment át a CA-IB Értékpapír Rt.-hez, ahol 29 évesen vezérigazgató-helyettes lett.

A visszafogott milliomos

A következő hónapokban valószínűleg sokszor Bajnai szemére fogják vetni, hogy milliomos üzletemberből lett politikus. Vagyonnyilatkozata szerint Bajnai kényelmes jómódban él: 2006-ban vásárolt egy XII. kerületi, 271 négyzetméteres lakást, de van egy - feleségével közösen még 1993-ban vett - XXII. kerületi háza is. Felerészben tulajdonosa egy 1710 négyzetméteres tihanyi teleknek és egy 1362 négyzetméteres etyeki zártkertnek, és van egy pincéje és présháza Baja mellett, Nemesnádudvaron is.

A miniszterelnök-jelöltnek vagyonnyilatkozata szerint van egy 2006-ban vásárolt BMW-je. Vagyona befektetési alapokban fekszik: 170 millió forintja, illetve 25 millió forint értékű eurója van így befektetve. Mintegy 16 millió pénzintézeti követelése van, és 13 millió forinttal tartozik neki egy magánszemély. Bajnai saját bevallása szerint 51 millió forinttal tartozik magánszemélyeknek.

Bajnai miniszteri fizetése bruttó 1 296 300 forint, ami mellé szolgálati autó és mobiltelefon jár. Ötszázaléknyi részvénye van a kaposvári székhelyű Allódium Zrt-ben, amelynek fő tevékenysége a cégbírósági nyilvántartás szerint "saját tulajdonú ingatlan adásvétele", és  2007-ben mindössze 7,4 millió forint nettó forgalma volt, amiből 354 ezer forint adózás előtti nyereséget termelt.

A népnyúzó tőkés

A legtöbb támadás Bajnait a Wallis-csoportnál végzett munkája miatt érte. Különösen a Hajdú-Bét csődje miatt kapott hideget-meleget, és nem csak a jobboldalról: 2006 nyarán még az MSZP-s Karsai József képviselő is lopással vádolta meg az akkor kormánybiztosként dolgozó Bajnait. Karsai utóbb elnézést kért, de a battonyai polgármester most is azt mondta, felment a vérnyomása, amikor meghallotta, hogy Bajnai lehet a kormányfő.

A Wallis 1999-ben szerzett többségi tulajdont az orosz válság miatt padlóra került baromfifeldolgozó cégben. A vállalatot 2000 után - amikor már Bajnai irányította a csoportot - sikerült nyereségessé tenni, de 2003-04-ben ismét összeomlott, ezért fel kellett számolni. A Hajdú-Bét nem tudott fizetni a beszállító libatenyésztőknek, akik közül többen öngyilkosok lettek. Utólag Bajnai azt mondta, követett el "részhibákat", de a legnagyobb vesztes mégis a Wallis volt, amely 10 milliárdot bukott a befektetésen.

Szintén a Wallis-csoporthoz kötődik a Dataplex Kft. ügye, amelyről a Heti Válasz számolt be 2007-ben. A szerverparkot működtető vállalkozást 2005-ben vásárolták meg ciprusi off-shore cégek, amelyek közül az egyik a lap szerint a Bajnai által vezetett Wallis érdekeltégébe tartozott. A kft-t három hónappal később hárommilliárd forintos haszonnal adták tovább, amit a lap szerint úgy sikerült elérni, hogy több - a Kóka János által irányított GKM ellenőrzése alatt álló - állami nagyvállalat is szerződést kötött a Dataplexszel, amely így felértékelődött.

Az ezermilliárdos ember

Sok támadás érheti Bajnait az uniós támogatások elosztását végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) miatt is. Az NFÜ nagy, szerteágazó intézmény, de politikailag Bajnai a felelős az egészért, hiszen 2006 júniusától ő felügyeli ezt a területet - előbb kormánybiztosként, majd 2007. július 1-től miniszterként. Az NFÜ hatalmas összegekről dönt: 2007-es árfolyamon 5655 milliárd forintnyi uniós támogatást költhet el 2013-ig.

Az ügynökség munkájában számos hiányosságot tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008 nyarán megjelent vizsgálata. A jelentés szerint a vizsgált időszakban az NFÜ-nél komoly zűrzavar uralkodott: "folyamatos vezetőcserék, nagymértékű fluktuáció és kapacitáshiány" jellemezik a működését, ami miatt elhúzódnak a döntések és késnek a kifizetések az ÁSZ szerint. Az ügynökség sokat és rossz hatásfokkal költ kommunikációra, miközben - erről az [origo] is beszámolt - nem ura a saját informatikai rendszerének.

Az NFÜ-höz számos kínos ügy kapcsolódik: tavaly decemberben például kiderült, hogy Batiz András volt kormányszóvivő alig pár napja létező cége kapott megbízást az NFÜ átadó ünnepségeinek megörökítésére. Az ügynökség nettó 200 millió forintot fizetett a TV2-nek, hogy egy uniós pályázat történetét beleszőjék a Jóban rosszban című szappanoperába, majd 368 millióval támogatta az RTL Klub EU-s műsorait.

Az uniós pályázatokkal kapcsolatban számos alkalommal merült fel a politikai elfogultság, illetve a korrupció gyanúja is. Ezeket a vádakat az NFÜ rendre politikai támadásnak minősítette, de azt Bajnainak is el kellett ismernie - sőt, maga jelentett be feltárt ügyeket -, hogy vannak bűnözők, akik az uniós támogatások lenyúlására szakosodtak. "Ahol ennyi pénzről van szó, ott a bűnözők is rámozdulnak, ezt egyik ország sem tudta kikerülni" - nyilatkozta korábban Bajnai.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK