A csokit megkímélte a válság

Vágólapra másolva!
A csokinyúl várhatóan kevésbé lesz kapós idén, mint tavaly, de egy pesti prémiumcsoki-kereskedő szerint megugrott a kereslet a különleges és a gagyi csokoládék iránt is. A kiskereskedelemben egyre több csoki fogy, aminek az lehet az oka az [origo] által megkérdezett piackutató szerint, hogy a csokoládé még a megengedhető luxus kategóriájába tartozik.
Vágólapra másolva!

"Karácsonykor nem éreztük, hogy válság lett volna. Most sem érzem" - mondta az [origo]-nak a Budapest belvárosában különleges csokoládékat áruló Jancsi és Juliska csokoládébolt tulajdonosa. A kis üzletben egy tábla csoki ezer forintnál is többe kerülhet, ez azonban nem riasztja el az ínyencekből, cégekből, csokoládérajongókból álló törzsvásárlókat.

Az új csokikra a gazdasági világválság begyűrűzése óta is ugyanolyan érdeklődéssel reagálnak, mint a válság előtt. A tulajdonos szerint ősz óta annyi történt, hogy megváltoztak a cégek vásárlási szokásai: a korábbiakhoz képest több cég vásárol sok kisebb ajándékcsomagot, mint több tízezer forintos nagyobb csomagokat.

Magyarországon a felmérések szerint a válság főleg a Jancsi és Juliskához hasonló kis csokoládé üzletek forgalmát dobta meg. Az AC Nielsen piackutató cég felmérései szerint a kis üzletekben jóval több, míg a hipermarketekben valamivel kevesebb csokoládé fogyott tavaly február és idén január között, mint egy éve. Bajai Ernő, a cég kommunikációs tanácsadója az [origo]-nak azt mondta, hogy a 2008 februárja és 2009 januárja között eltelt egy évben 14 százalékkal nőtt a csokoládé kiskereskedelmi forgalma az előző időszakhoz képest, ami meghaladja a 70 milliárd forintot.

A szezoncsoki nem megy

Tavaly kezdődött az a tendencia, hogy a nagyon olcsó, illetve a drága prémium kategóriába tartozó csokik kereslete nő és ez most is fokozottan látható - mondta az [origo]-nak a Lindt svájci csokoládék importálásával foglalkozó G.I.F.T. Kft. vezetője, Mihályi Zoltán. A vásárlók azonban árérzékenyebbek lettek: inkább mozdulnak a leárazásokra, mint a szezontermékekre.

"Azt látjuk, hogy akciók idején jobban felfut a forgalom mint korábban, de azt nem mondanánk, hogy többet vásárolnának a termékeinkből" - mondta Mihályi. A szezonédességekből azonban kevesebb fogy, karácsonykor például volt egy határozott megtorpanás és hasonlót tapasztaltak Valentin-napon is. "A nem ünnephez kötött fogyasztásban azonban eddig nem láttunk számottevő változást" - tette hozzá Mihályi.

A húsvéti szezonról szóló felmérésekre még várni kell, Claudia Lenz, a Vontobel befektetési ház elemzője azonban a Reutersnak az idei húsvéti forgalomról azt mondta, hogy tíz év óta először esett a csokoládéfogyasztás mennyisége és a bevétel is csökkent. Szerinte a prémium piacot sem kerülte el a válság, egyre többen állnak át olcsóbb csokoládémárkákra.

A tavalyi - válság előtti - magyar számok még növekvő csokinyúl-fogyasztási kedvről tanúskodnak: az Édességgyártók Szövetségének közleménye szerint tavaly, az előző évi 2,2-ről 2,7 milliárd forintra nőtt a húsvéti csokoládéra költött összeg. Az ekkor vásárolt, fejenként 95 grammnyi csokoládéból - ami lakosonként kb. 2-3 csokinyúl vagy párral több csokitojás elrágcsálását jelenti - ráadásul egyre több a minőségi, legalább 35 százalék kakaót tartalmazó termék.

A válság ellenére a legtöbb csokoládét gyártó svájci csokoládéipar sem zárt soha jobb évet, mint tavaly, amikor két százalékkal több csokoládét adtak el, mint a válságtól még megkímélt 2007-ben. A hazai és külföldi csokifogyasztási kedv élénkülésének okát Bajai Ernő szerint több mindenben lehet keresni. Annyit biztosan tudnak, hogy az utóbbi hónapokban általában kevesebbet vásárolnak az emberek, ezért ritkábban keresik fel a hipermarketeket. Szerinte részben ezért is növekedhet a kis üzletek piaci részesedése. Egy másik lehetséges ok szerinte az, hogy "még megengedhető luxus a csokoládé".