Kölcsönspirálra és elsietett tőkeinjekcióra harapott rá az NNI

2009.05.02. 17:01

Kölcsönspirál, kifogásolt részvényüzlet, jól fizetett tanácsadók, elsietett tőkeinjekció - az Állami Számvevőszék által kifogásolt gyanús provatizációs ügyletek miatt kezdett nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Bábolna, az FHB Bank, a Mol és a Lóversenyfogadást Szervező Kft. érintett az ügyekben, melyekben az ÁSZ szerint az állam milliárdokat bukott, és amelyekhez a privatizációt felügyelő ÁPV Rt. is segédkezet nyújtott.

Tizenöt milliárd forintot bukhatott az állam az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. néhány 2004 és 2007 között nyélbe ütött üzletein. A gyanú miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgálódik.

Az NNI az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy jelentésének megállapításai miatt nyomoz. Körmendi Gábor, az ÁSZ szóvivője szerint egy 2008 augusztusában készült számvevőszéki jelentés a nyomozás alapja, melyben a számvevők az ÁPV Rt. 2007-es tevékenységét vizsgálták. A jelentés kimondja ugyan, hogy az "ÁPV Zrt. működése összességében összhangban volt a hozzárendelt vagyonra vonatkozó szabályozással", megjegyzi ugyanakkor, hogy a társaság korábbi vagyonkezelési hiányosságok miatt bizonyos cégek értékesítésénél nehézségekbe ütközött. (A jelentést itt olvashatja!)

Gyanús ügyek - Bábolna, a legdrágább

A legsúlyosabb - az ÁSZ jelentése szerint tízmilliárdos veszteség - kár a Bábolnai Élelmiszeripari Zrt. privatizációjakor érhette az államot a gyanú szerint.

Hogy privatizálni tudják a Bábolnát, stabilizálni kellett a céget, és ehhez elengedhetetlen voltaz állammal szembeni 22 milliárd forintos tartozás elengedése vagy törlesztése. "A veszteségminimalizáló és a privatizációt megalapozó intézkedéssorozat céljával ellentétben, következetlenségei miatt azt eredményezte, hogy folytatódott a Bábolna Zrt. gazdálkodásának hanyatlása" - írja az ÁSZ, a további felvett hitelek miatt adósságcsapdába került a cég, és a jelentés megfogalmazása szerint "a társaság megmaradt részeinek erkölcsi leértékelődése folytatódott". "A Bábolna csoportnál a számonkérés hiánya, a piaci változásra nem megfelelően reagáló, egymásnak ellentmondó tulajdonosi és menedzsmenti intézkedések miatt tovább folytatódott a vagyon felélése" - olvasható a jelentés összegzésében.

Az ÁSZ jelentésének egyik lábjegyzete szerint a Bábolna tulajdonosai és részvényesei sosem törődtek a számvevőszéki ajánlásokkal. "A gazdálkodásban és a privatizációs koncepciókban meglévő ellentmondások" miatt az ÁSZ többször kezdeményezett "személyi felelősségre vonást, de ezek folyamatosan elmaradtak" - írják a dokumentumban. "Mindezek- a fő tulajdonos az ÁPV Zrt. értékelése szerint - úgy mentek végbe, hogy személyi felelősség senkit nem terhel" - olvasható az ÁSZ jelentésében.

A Bábolnát végül felszámolták, a kölcsönök az államra maradtak, amelyre így 10 milliárdos veszteség maradt a cég után.

FHB, az elhomályosult tulajdon

A Földhitel és Jelzálogbank (FHB) Nyrt.-ben 2005 végén még 53,2 százalékos részesedéssel rendelkezett az állam, aminek durván a fele az ÁPV Rt.-é volt. Az ÁPV 2007-ben az osztrák Raiffeisen Investment AG-val megállapodott a részvénycsomag értékesítésének előkészítésében, majd a privatizációs társaság ezt indoklás nélkül felmondta, és a brit HSBC-vel kötött szerződést a gyorsított értékesítésre. 66,8 milliárd forintos bevétel származott a gyorsított értékesítésből, ami "az ÁSZ szerint a korábbi bankprivatizációkhoz képest megfelelő és üzletileg sikeres volt".

Viszont az ÁSZ szerint azonban több probléma is volt az ügylettel. "A privatizációt megelőzően nem készült az FHB jövőjét, illetve az állam befolyásoló mértékű tulajdoni hányadának értékét bemutató tanulmány, stratégiai terv" - írja jelentésében a számvevőszék. Ez azért probléma, mert az ÁSZ szerint már a cég egyes részvényeinek értékesítése előtt is felmerült, hogy a vásárlás mögött spekulációs szándék állhat.

Az FHB eladását az ÁSZ azért is kifogásolta, mert a cég alapszabálya szerint egy befektető vagy befektetői csoport sem rendelkezhet a szavazatok 10 százalékánál nagyobb részesedéssel, ha az állami tulajdoni hányad 50 százalék alá csökken. "A részvényértékesítést követő részvénykönyvi megfeleltetés alapján a három legnagyobb, 10% mértéket meghaladó tulajdoni hányad letétkezelők neve alatt van bejegyezve, amely alapján nem állapítható meg az FHB Nyrt. valódi tulajdonosi köre" - fogalmaz az ÁSZ-jelentés, utalva arra, hogy a letétkezelő pénzintézetek mögött sok, fel nem fedhető kilétű tulajdonos állhat. Így az állam számára átláthatatlanná vált a bank új tulajdonosi köre.

Mol, irreális költségek

A Mol majdnem 1,9 millió részvényének értékesítését 2005-ben hagyta jóvá az ÁPV és a kormány, itt a lebonyolítást segítő tanácsadók díjazását kifogásolta az ÁSZ, amely szerint munkájuk aránytalan anyagi terhet jelentett. "A költségek és díjak együttes értéke (376 millió forint) nem éri el az értékesítésből származó bevétel 1 százalékát, ennek ellenére az egyes címeken kifizetett összegek és az elvégzett munka aránya nem csak a Mol, hanem a kibocsátás más résztvevőjénél sincs megalapozva" - olvasható a jelentésben a 40 milliárdnyi bevételt hozó üzletről.

A privatizációs tanácsadók alkalmazása ugyanis a "privatizációs költségek megtérítését irreálissá" tette - állítja az ÁSZ. Ezenkívül a Mol-tól olyan elszámolásokat fogadott el az ÁPV az ÁSZ szerint, amelyek a részvényértékesítési szerződéssel nincsenek összhangban. Az ÁSZ szerint a privatizációkor elvégzett - a gyanú szerint sokszor egymást átfedő - szakértői munkák "és a kifizetés ellenértékének az aránya a szerződés és az elszámolás hiányosságai miatt nem igazolható".

Lovi, a megelőlegezett tőkeinjekció

Az ÁPV 2007-ben túl akart adni a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-n (MLSZ Kft.) is. Ennek érdekében 900 millió forintos tőkeemelést hajtottak végre a jelentés szerint a cégben, hogy ezzel bukmékeri jogosultságot szerezzenek annak. "Üzletileg nem megalapozott az MLSZ Kft. magánkézbe adása előtt törzstőkéjének felemelése" - írja a jelentés, majd hozzáteszi, ez a privatizáció nyertes pályázójának lett volna a feladata.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK