Visszadobta az Európai Parlament (EP) a nőjogi bizottság javaslatát, amely legalább 20 hétre emelné a szülési szabadságot, és a szülés után az apáknak is kötelezően két hét szabadidőt adna. Jelenleg Magyarországon 24 hét a szülési szabadság, de kevesebb pénz jár érte, mint amennyit az EP adna. Nálunk csak az egyik szülő maradhat otthon a gyerekkel.

Elvileg szerdán szavazott volna róla, de nem fogadta el az Európai Parlament (EP) a nőjogi bizottság, pontosabban Edite Estrela portugál szocialista EP-képviselő javaslatát, amely a szülési szabadság idejéről és kifizetéséről szól. Mivel az irányelv tervezetéhez 89, az egyik néppárti képviselő szerint egymásnak teljesen ellentmondó módosító indítvány érkezett, az EP úgy döntött, hogy a nőjogi bizottság gondolja át még egyszer a javaslatot.

A jelentés visszaküldése a szakbizottságba azt jelenti, hogy az egész bizottsági munkát újra kell kezdeni, éppen úgy, mintha most tárgyalnák először - magyarázta a döntést Gurmai Zita szocialista EP-képviselő, a nőjogi bizottság tagja. Konkrét határidő nincs, annyi azonban biztos, hogy a kérdéssel már csak az új, júniusban választott EP foglalkozhat. Teljesen új helyzet lesz, hiszen már svéd EU-elnökség és új összetételű nőjogi bizottság dönt a kérdésben - mondta Gurmai.

Ha a tervezetet elfogadták volna, a tagállamokra nézve kötelező direktíva született volna. Eszerint a szülési szabadság időtartamának mindenütt el kell érnie a 20 hetet. A szülési szabadság első hat hetében a nők fizetésük 100 százalékát kapnák meg, a hátralévő 14 hétben pedig legalább 85 százalékát. A direktíva arról is rendelkezne, hogy ez utóbbi időszakban is megkapják teljes fizetésüket, ha csecsemőjük koraszülött, halvaszületett, császármetszéssel vagy valamilyen rendellenességgel született. Ikerszülések esetén is 20 hétig járna a teljes fizetés.

Nem rúghatnák ki a szoptatós anyákat

Az irányelv tervezete szerint a 20 hetes szülési szabadságból hatot rögtön a szülés után kötelező lenne kivenni annak érdekében, hogy az anyák minél hosszabb ideig anyatejjel táplálják az újszülöttet. A direktíva arra is garanciákat hozna létre, hogy a szülési szabadság idején senkit ne rúghassanak ki munkahelyéről. A szülést követő 12 hónapban az elbocsátást minden esetben írásban kellene megindokolni, az indok nem állhatna kapcsolatban a szüléssel.

"A cél, hogy a nők minél több időt kapjanak a szülés utáni felépülésre, és minél szorosabb kapcsolatot tudjanak kiépíteni az újszülöttel" - indokolta javaslatát Estrela, aki azt szeretné elérni, hogy javuljon a várandós, gyermekágyas vagy szoptató dolgozó nők biztonsága és egészsége.

Jelenleg sokféle szabály van érvényben az Európai Unió országaiban, a szülési szabadság ideje is változó: 14-28 hét között mozog. Egyes esetekben akár egy évre is szülési szabadságra mehetnek a nők, ennek az időnek azonban csak egy részében kapják meg fizetésük bizonyos hányadát. Magyarországon 24 hétig tart a szülés utáni szünet, ezalatt fizetése 70 százalékát kapja a kismama.

Támadták az apák szülési szabadságát

Az egyik legtöbbet vitatott rész a tervezetben a kötelező apasági szabadság ötlete volt. A kérdés megosztotta már a nőjogi bizottság tagjait is - olvasható az EP honlapján. A javaslat az egyenlő bánásmód követelményére hivatkozva kötelezővé tenné, hogy a születés utáni két hetet az apák is szabadságon töltsék. Ezzel a hagyományostól eltérő szülők közötti munkamegosztást szeretnék ösztönözni. (Magyarországon jelenleg ilyesmire nincs lehetőség, az apák is igényelhetnek viszont gyed-et a kismamák helyett.)

"A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azok a munkavállalók, akiknek élettársa a közelmúltban szült, jogosultak legyenek teljes mértékben fizetett és másra át nem ruházható, legalább kéthetes egybefüggő apasági vagy az élettárs szülése után járó szabadságra, amelyet a házastárs vagy élettárs szülése után kötelezően ki kell venniük" - olvasható a szövegrész az EP honlapján.

Az EP nőjogi bizottságának indokolása szerint "az apasági szabadságnak kötelező jelleget kell adni, hogy a férfiakat az esetleges társadalmi nyomás ne ösztönözhesse arra, hogy ne éljenek ezzel a lehetőséggel. Jelezni kell a munkaerőpiacnak, hogy a férfiaknak is kötelezően szabadságot kell kivenniük, ha gyermekük születik, következésképp a gazdasági tevékenységet a gyermekvállalásra figyelemmel kell megszervezni, mivel az nemcsak kiemelkedő társadalmi érték, hanem a nőkhöz hasonlóan a férfiak számára is jogokkal és kötelezettségekkel jár."

Nem volt egyetértés

Az apasági szabadság mellett a szülési szabadság hossza, az ez idő alatt járó anyagi juttatások kavarták Gurmai Zita szerint. Ezek a viták az EP plenáris ülésén és a nőjogi bizottságban is visszatértek. "Sajnos már a szakbizottsági szavazás  - 18 igen, 6 nem, 5 tartózkodás - esetében látni lehetett, hogy nem sikerült kielégítő kompromisszumot elérni és most ez ütött vissza" - mondta Gurmai. A szocialista képviselő hozzátette: annyira összetett témáról van szó, hogy nem csak az egész EP-t, hanem az egyes frakciókat, és a tagállomokat is megosztja.

A jelenlegi uniós jogszabály átalakítása ugyanakkor fontos lenne - ezt Edite Estrela is hangsúlyozta az EP ülésén. A most érvényes rendelkezés 1992-ben született, ennek alapján a szülési szabadság idejének minimuma mindössze 14 hét.