Benzinkutasnak is elvihetnek járvány idején

2009.05.08. 17:38

Saját embereik védelmére és egy-két speciális feladatra koncentrálnak a rendvédelmi szervek járványtervei. Az [origo] kikérte a rendőrség, a vámhatóság és a katasztrófavédelem járványok idejére szóló intézkedési szabályait, amelyekből kiderül, hogy milyen védőeszköz jár a rendőrnek a fertőzött területeken és hogy mikor hívhatja be polgári védelmi szolgálatra a lakosságot a katasztrófavédelem. Nagy vész esetén szinte bárkit elvihetnek akár benzinkutasnak is.

Az influenza-világjárványra való felkészülés részeként Magyarország már évek óta rendelkezik Nemzeti Pandémiás Tervvel, de nem csak az ország, hanem a rendőrség, a vámhatóság és a katasztrófavédelem is elkészítette a saját forgatókönyvét a járványok esetére. Az [origo] kikérte a rendvédelmi szervektől pandémiás tervüket, hogy megtudjuk, hogyan készülnek egy esetleges járványra, és melyikük milyen feladatokat látna el, ha Magyarországon is járványszerűen terjedni kezdene az új típusú influenza.

A Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) kérésünkre elküldte pandémiás tervét, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pedig megengedte, hogy megnézzük a tervet. A rendőrség nem adta ki ugyan a tervet, de küldött egy olyan belső tájékoztató anyagot, amelynek a tartalma állításuk szerint közel azonos a pandémiás tervükkel.

Először magukat védik

A rendvédelmi szervek terveiben a leghangsúlyosabb helyen a hatóságok saját állományának védelme áll. A tervek részletesen taglalják, mit kell tenni annak érdekében, hogy a rendvédelmi szervek működőképesek maradjanak és a járvány ne döntse le lábáról az állományt - itt főleg az Egészségügyi Világszervezet által ismertetett megelőző technikákat sorolják fel (erről részletesen itt olvashat). Járvány idején a tervek azt javasolják, hogy a dolgozók minden személyes találkozást próbáljanak kerülni, még egy épületen belül is inkább telefonon, e-mailen kommunikáljanak egymással.

Az állomány védelmét néhány külön szabály is szolgálja: a rendőrök például állati eredetű járvány esetén a fertőzött állatállomány körüli és az állati tetemekkel való egyéb teendők elvégzésében nem vehetnek részt. A rendőrök emellett a járványveszélyes terület 50 méteres körzetén belül "bőr- és légzésvédelmi eszközöket", impregnált védőruhát, cipővédő lábtyűt, védőkesztyűt és maszkot kapnak, minden egyes szolgálatra újat - áll az [origo]-hoz eljuttatott dokumentumukban.

A betegség megelőzéséhez az állomány beoltását is előírják a pandémiás tervek - a szezonális influenza oltóanyaga ugyanis valószínűleg némi keresztvédettséget ad az új típusú influenza ellen. A VPOP például a 2008-2009-es szezonban 553 munkatársának adott be influenza-védőoltást, és 500 adag oltóanyaga van raktáron. A katasztrófavédelmi főigazgatóság munkatársai szerint ugyanakkor az ÁNTSZ raktáraiban mintegy 300 ezer influenza elleni oltás van, amit őszig fel lehetne használni, de még nicns döntés arról, hogy végigoltsák-e az állományt. Az oltás egyelőre csak önkéntes, kötelezővé akkor lehetne tenni, ha Magyarországon valós, folyamatosan terjedő járvány tör ki, és ennek megfelelően felemelik a riasztási szintet.

A hagyományos vakcina ugyanakkor nem az új típusú vírus ellen készült, annak a védőoltására még hónapokat kell várni. A rendvédelmi szervek ezért számolnak azzal az elvi eshetőséggel is, hogy a vírus megtizedeli a szolgálatképes tagokat. A vám-és pénzügyőrség terve például úgy számol, hogy egy országos járvány esetén alkalmazottainak akár 25-50 százaléka is megbetegedhet, és 5-10 napra kimaradhat a szolgálatból. A VPOP-nak ezért a dokumentum szerint "fel kell készülnie a szükséges munkaerő biztosítására, átcsoportosítására, pótlására"; szükség esetén ez betanítást, új emberek kiképzését is jelenti.

Amennyiben az állomány létszáma drasztikusan csökken, előfordulhat, hogy határátkelőhelyeket és vámhivatalokat zárnak be átmenetileg, ezért már a felkészülés során meg kell határozni, hogy mennyi munka elengedhetetlen nemzetgazdasági szempontból - olvasható a dokumentumban.

Különleges feladatok

Egy országos járvány várhatóan rendkívüli feladatokat róna a rendvédelmi szervekre, a VPOP terve is említi, hogy egy esetleges egészségügyi veszélyhelyzetben a megcsappant állománynak többletfeladatokra, az átlagosat többszörösen meghaladó, folyamatosan jelentkező feladatokra kell számítania. A VPOP például jelenleg is végzi a Magyarországra átszállással Mexikóból vagy az Egyesült Államokból érkező légi utasok kiszűrését, noha ilyen feladatot a pandémiás tervük nem ír elő.

A rendőrök feladatai között az ORFK által küldött dokumentum szerint elsősorban rendkívüli rendészeti feladatok vannak. Járvány esetén a rendőrség közreműködik, segítséget nyújt a különböző hatóságok által előírt rendszabályok betartatásában. Intézkedik a helyszín biztosításában, területek lezárásában, a mentési és segélynyújtási feladatok végrehajtásában, a közrend és közbiztonság fenntartásában, megőrzésében.

A katasztrófavédőknek inkább koordináló feladatuk van - mondta az [origo]-nak Szentes György, a szervezet szóvivője. A katasztrófavédelem tájékoztatja a katasztrófával sújtott területek hatóságait, polgármestereit és más vezetőit a vonatkozó jogszabályokról és teendőkről, emellett az ellátásban is közreműködnek. A katasztrófavédelem segít sátrakat, maszkokat, fertőtlenítőszereket osztani, de a halottak elszállítása is a feladatuk közé tartozik - mondta Zellei Gábor, az Országos Katasztrófavédelmi Főgazgatóság illetékes főtanácsosa.

A katasztrófavédőkhöz tartozik szükség esetén a polgári védelem mozgósítása is: a pandémiás tervük szerint feladatuk a lakosság aktív részvételének előmozdítása a járvány elhárítása érdekében. Zellei szerint Magyarországon néhány foglalkozási csoport (pl. az orvosok) kivételével szükség esetén szinte bárki behívható polgári védelmi szolgálatra, ha a vészhelyzet megköveteli - ezt a mozgósítást szintén a katasztrófavédelem irányítja. A polgári védelmi szervezeteket a pandémiás terv szerint a 6. riasztási fokozat d-f alkategóriáiban vethetik be, amikor egy új influenzavírus megjelenik Magyarországon, és regionális vagy országos járványt okoz.

A polgári védelmi szolgálat azt jelenti, hogy a katasztrófa elhárítása érdekében, vagy az alapellátások (energiaellátás, vízellátás, közlekedés) működtetéséhez behívólevéllel berendelhetők az állampolgárok kötelező munkára: például ha minden benzinkutast ledönt a járvány, bárki behívható benzinkutasnak - mondta Zellei. Ilyen behívókat adtak ki például a balatoni angolnapusztulás idején, de a nagyobb tiszai árvizeknél is. A polgári védelem behívóival azonban csínján bánik az állam, mivel a munkára berendelt emberek kieső munkaidejét és fizetését utólag meg kell téríteni.

Általánosságok és felelősségek

A pandémiás tervek nem határoznak meg konkrét feladatokat, és szinte sehol sem tartalmaznak pontos adatokat vagy számokat: általánosságokat és irányokat vázolnak fel. A rendvédelmi szervek különböző riasztási szinteken érvényes feladatairól legtöbbször csak annyi szerepel, hogy a hatóság adott vezetője "meghatározza a hatóság feladatát" - vagyis a terv szerint a feladat a feladat meghatározása. A katasztrófavédelem szerint ez azért van, mert az aktuális veszélyhelyzetet sosem lehet előre meghatározni, a legtöbb intézkedés úgyis az adott helyzettől függ.

A 25-35 oldalas dokumentumok összefoglalják, hogy járvány esetén ki kivel kommunikál és kit tájékoztat. A felelősség hierarchikusan épül fel, a csúcson az önkományzati miniszter által vezetett Kormányzati Koordinációs Bizottsággal (KKB) áll. A teendők koordinálásánál rengeteg szerv kap szerepet, így például a KKB Operatív Törzse (OpT), valamint az egészségügyi szervek, a Járványügyi Védekezési Munkabizottság (JVM), a Nemzeti Influenza Pandémia Prevenciós Bizottság (NIPP), az ÁNTSZ, az Országos Tisztifőrvosi Hivatal (OTH), az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) és még néhányan. Ezek felelősségi és együttműködési viszonyait a tervek részletesen taglalják.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK