Egy hajszál döntött Bajnai mellett - interjú Fodor Gáborral

Vágólapra másolva!
Az SZDSZ-nek komoly hitelvesztéssel kell szembenéznie - mondta az [origo]-nak Fodor Gábor, a párt elnöke. Ősszel nagy esély volt rá, hogy Surányi György vezetésével olyan kormány alakuljon, amelyet az MSZP, az SZDSZ és az MDF támogat, a Fidesz pedig nem támad - állította. A terv az SZDSZ megosztottságán, az MSZP gyengeségén bukott meg.
Vágólapra másolva!

A kormányfőkeresés közben többször mondta, van egy végső pont, amelyen nem akar túlmenni az SZDSZ. Mégis úgy tűnt, hogy a párt napról napra adja fel az álláspontját.

Három feltételt támasztottunk kezdettől fogva a szakértői válságkezelő kormány támogatásához. Azt mondtuk, hogy olyan miniszterelnök-jelöltet kell találni, aki elfogadható a magyar gazdaság és a nemzetközi pénzpiacok számára, tehát stabilizálni tudja a forint helyzetét. A második, hogy a kulcspozícióba szakértők kerüljenek. A harmadik, hogy olyan programja legyen a kormánynak, amely a Reformszövetség elképzelésein alapul. Mind a három feltétel teljesült.

A kormányfő lemondása utáni hétfőn úgy fogalmazott, hogy csütörtökig meg kell találni az új miniszterelnököt, csütörtökre azonban az MSZP és az SZDSZ közös jelöltje, Surányi György visszalépett. Nem kellett volna ekkor az előre hozott választások mellé állniuk?

Kicsit Mátyás királyos volt a történet, hoztunk is, meg nem is. Teljesült a feltétel, Surányi személyben találtunk alkalmas személyt, akit a szocialisták jelöltek, csak aztán maga a miniszterelnök-jelölt lépett vissza.

Surányi után futószalagon jöttek a jelöltek. Szent-Iványi István (az SZDSZ országos tanácsának elnöke) például azt mondta, a jelölés kezd paródiává válni. Ekkor sem kellett volna azt mondania az SZDSZ-nek, hogy legyenek előre hozott választások?

Kezdettől fogva azt mondtuk, hogy az előre hozott választás akkor elfogadható, ha nem látunk más választást. Miután Surányi György nemet mondott, látható volt a zavaradottság a MSZP-ben, elindult egy improvizációs folyamat. Az SZDSZ ezt akarta minél gyorsabban lezárni. Végül Bajnai Gordonban tudtunk megegyezni. Bajnai azért volt elfogadható, mert lényegében minden feltételnek eleget tett, amit előzetesen támasztottunk. A kormányfő személye pozitív üzenetet jelentett a magyar gazdaságnak és a külföldi piacoknak. A kormány megalakulásával pedig valamelyest sikerült a tőzsde helyzetét és a forint árfolyamát is konszolidálni. Bajnai nem tagja az MSZP-nek, tehát ebben is megfelel, a mi elvárásunknak. Egyetlen hátránya van, hogy tagja volt az előző kormánynak. Mégis több nyomos érv szólt mellette, mint ellene. A mi értelmezésünkben a szakértői kormány, a szakértő miniszter - és ez vonatkozik Bajnaira is - nem azt jelenti, hogy jobban ért valamihez, mint a politikus, hanem hogy nem kötődik párthoz. A döntéseit nem az határozza meg, hogy későbbiekben milyen pártkarriert akar befutni. Átmeneti időre ilyen kormány alkalmazható, tartósan nem.

Az új kormányban több olyan tag is van - Ficsor Ádám titokminiszter, Molnár Csaba kancelláriaminiszter - akiket Gyurcsány Ferenc fedezett fel. Ez sem probléma?

A miniszterelnöknek mindig joga van eldönteni, hogy a legfőbb bizalmi posztra, a kancellária élére, kit jelöl. Ebbe pedig nem illik beleszólni. A titkosszolgálati miniszter ugyanígy bizalmi poszt. Az viszont már szakmai kérdés, hogy ki a pénzügy-, ki a gazdasági, ki a foglalkoztatási miniszter. Ezeknél kellett a szakértői szempontot érvényesíteni. Öt olyan újonnan érkezett miniszter van, aki nem kötődik párthoz, és nincs semmilyen párttisztsége, sőt, a miniszterelnököt is ide számolhatjuk. Szerintem ez nyugodtan mondható szakértői válságkezelői kormánynak.

Bokros Lajost önök javasolták, aki a jelölés másnapján közölte, nem vállalja. Magyar Bálint később felháborodottan arról beszélt egy nyilvános fórumon, hogy azért dobták be Bokros nevét, mert a hajdani pénzügyminiszter erre felhatalmazást adott.

Erről az érintetteknek kell beszélniük, ha akarnak.

Bokros az [origo]-nak azt mondta: nem változtatta meg álláspontját. Szerinte nem valósulhatott meg a programja, mert a szocialisták úgy tettek rá sértő megjegyezéseket, hogy a programját sem olvasták.

Én Bokrost Lajost nagyra becsülöm. Maradjunk annyiban, hogy az SZDSZ a jelölés előtt egyeztetett Bokrossal. Ez alapján jelentettem be, hogy az SZDSZ Bokrost jelöli kormányfőnek. Bokros a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy elvállalja a pozíciót, később pedig visszakozott. Ez nem vall egy felelős politikusra.

Nem kérdezték meg tőle utólag, hogy mi volt a félreértés oka?

Utólag nem firtattuk, szerintem lesz rá alkalmunk még, hogy megbeszéljük. Nem indok nélkül mondtuk a nevét. Azt gondoltuk, hogy ha valaki ígérete szerint vállalja a miniszterelnökséget, akkor nem fordulhat elő, hogy visszalép az utolsó pillanatban.


Galériáért kattintson a képre!

Lengyel László közgazdász egy áprilisi interjúban azt állította, Orbán Viktor Fidesz-elnök októberben azt javasolta önnek, hogy Surányi legyen a kormányfő. Ebben az esetben a Fidesz jóindulatúan állt volna a kormányhoz.

Így van.Valóban úgy volt, hogy ősszel létre tudott volna jönni egy kormány, amelyet Surányi György vezet.

Orbán javasolta Surányit?

Hadd ne beszéljek arról, hogy ki kit javasolt. Egy biztos, meg tudtuk volna valósítani, hogy a Fidesz a helyzetet tudomásul veszi, vagyis nem támadja a kormányt a parlamentben. Én azt szerettem volna elérni, hogy az SZDSZ, az MSZP és az MDF is álljon egy ilyen kormány mellé.

Egyeztetett erről a koncepcióról az MSZP-vel is?

Természetesen beszéltünk erről. Ez a történet tulajdonképpen a szocialista párt gyengeségén, másfelől az SZDSZ belső vitái miatt bukott meg.

A Surányi-féle kormányt elutasították a szocialisták?

Egyáltalán nem utasították el, az MSZP meghatározó vezetőinek a többsége támogatta ezt a koncepciót.

Konkrétan kik támogatták?

Erről nem szeretnék beszélni, illetlenség lenne.

A tárgyalásokat ön vagy Orbán Viktor kezdeményezte?

Nem akarok titkolózó lenni, de ezekről nem illik beszélni.

A Fidesz elnökével erről négyszemközt tárgyalt?

Annyit mondhatok, megalapozott az az állítás, hogy ősszel lehetőség volt arra, hogy egy ilyen kormány jöjjön létre. Szerintem ez az ország érdekét szolgálta volna. Nagy erőfeszítéseket tettem annak érdekében, hogy sikerüljön, nem rajtam múlt, hogy nem így történt.

Voltak más ügyek is, amelyekről tárgyalt a Fidesz elnökével vagy amelyekben közös nevezőre jutottak?

Az egész magyar politikai életnek más dimenziót adott volna, ha akkor sikerül egy ilyen kormányt létrehozni. Ma Magyarország és a politikai élet is máshol tartana.

Surányi személyén kívül más ügyekről is tárgyaltak Orbánnal?

Természetesen egy ilyen beszélgetésen nyilván sok mindenről beszélünk.

Rendszeresen találkoznak?

Elnökké választásom óta arra törekszem, hogy bizonyos időközönként a parlamenti pártok elnökeivel próbáljunk leülni és próbáljuk egymással megosztani a gondolatainkat.