Megtaláltuk a Hospinvest-csapdát

A túlélés érdekében adta el öt önkormányzat saját kórházának üzemeltetését az áprilisra csőd közelébe jutott Hospinvestnek. A cég a veszteségesen működő kórházak fejlesztését és átalakítását vállalta, illetve ígéretet tett olyan fejlesztésekre is, amelyekről az önkormányzatok nem is álmodtak. Az [origo] által megtekintett privatizációs szerződések szerint azonban nehéz helyzetbe kerülhet több, a Hospinvesttel szerződő önkormányzat. Ha a cég bedől, akkor pénzt követelhet tőlük olyan beruházásokért is, amelyeket nem is akartak végrehajtani. Kiskunhalason 665 millión áll a számla.

Csőd közelébe került az önkormányzati kórházak működtetésének megszerzésére specializálódott Hospinvest Zrt., a cég megszűnése azonban nem csak a tulajdonosoknak, hanem a vele szerződésben álló önkormányzatoknak is súlyos fenyegetést jelent. Az [origo] megtekintette az öt kórházat - Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kiskunhalas, Parádfürdő - működtető Hospinvest két privatizációs szerződését, amelyekből kiderül: ha bedől a cég, százmilliókat követelhet az érintett önkormányzatoktól részben olyan beruházásokért, amelyeket senki nem kért tőlük.

A cég anyagi helyzete idén év elején vált problémássá, amikor az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) - amely 2007-ben 4 millió euróval szállt be a cégbe - bejelentette, hogy kiszáll a Hospinvest finanszírozásából. A cég április 3-án jelentette be, hogy csődvédelmet kér. Július végéig van rá lehetősége, hogy megállapodjon a hitelezőivel, ellenkező esetben megkezdhetik felszámolását.

Kölcsönös előnyök

A Hospinvest üzleti modelljének lényege, hogy olyan önkormányzatok kórházainak üzemeltetési jogát vásárolta meg, amelyeknek nem volt pénzük a színvonalas ellátás biztosítására, nem tudták fenntartani a kórházat, de bezárni sem akarták az intézményt. Az eladás után a kórházépületek továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradtak, a felújításokról, fejlesztésekről, gazdálkodásról viszont a Hospinvest dönt. Az üzlettel jól járhat az önkormányzat, hiszen egy vasat sem költenie a többnyire veszteségesen működő intézményekre, és megússza a kórház bezárásával járó népszerűtlenséget, a cég pedig - főleg ha már több kórházat is megszerzett - spórolásokkal, összevonásokkal profitot termelhet. A megtérüléséhez azonban idő kell, a Hospinvest a vele szerződött önkormányzatok kórházait 20 évre vette meg.

A [origo] által megtekintett - az egri és a kiskunhalasi kórház megvételéről szóló - szerződésekben a Hospinvest jellemzően kétféle fejlesztést vállal. Egyrészt tételesen felsorolják, hogy a kórház üzemeltetésének átvételével együtt milyen fejlesztéseket köteles végrehajtani a cég. Ezek többmilliárdos beruházások. Az egri kórházban például a műtő és az intenzív osztály felújítását, az egynapos sebészet felfuttatását, és stroke-részleg kialakítást vállalta a cég. Kiskunhalason pedig azt szabták meg, hogy mennyi pénzt kell fejlesztésekre fordítani.

Ami már nincs ingyen

Van azonban a fejlesztéseknek egy sokkal kevésbé körülhatárolt része is. Kiskunhalas 2004-ben a helyi Semmelweis Kórház 1,5 milliárd forintos felújítására keresett befektetőt. Egyedüli pályázóként a Hospinvest azt vállalta, hogy a működtetés átvételéért cserébe végrehajtja az 1,5 milliárdos fejlesztést és ezen felül legfeljebb tovább 1,1 milliárdot (azaz összesen 2,6 milliárdot) költ a kórházra. A többletfejlesztéseket a Hospinvest arra hivatkozva vállalta, hogy szeretne magasabb színvonalú, hotelszolgáltatást is nyújtó kórházat kiépíteni Kiskunhalason.

A kötelezően vállalt fejlesztésekre Kiskunhalason eddig összesen 891 milliót költött a Hospinvest: ebből 500 milliót eszközfejlesztésre, 391 milliót pedig ingatlanfejlesztésre fordítottak. A Hospinvest - márciusi beszámolója szerint, amelyet még nem fogadott el a kiskunhalasi képviselőtestület - hozzákezdett a többletberuházásokhoz is. A vállaltnál 47 millió forinttal többet költöttek például eszközbeszerzésre. A kötelező vállalásokon felül költöttek el 618 milliót energetikei fejlesztésekre (például a fűtési rendszer rekonstrukciójára).

A megállapodás súlyos helyzetbe hozhatja Kiskunhalast. A szerződésben ugyanis szerepel, hogy a város által nem kért, de a cég által bevállalt, legfeljebb 1,1 milliárd forint értékű fejlesztéseket meg kell térítenie a városnak, akkor is, ha a privatizációs szerződés a cég hibájából, például megszűnése miatt bomlik fel. A megvásárolt eszközöknél még felmerülhetne, hogy azokat a cég magával viszi, az energetikai fejlesztésnél viszont ez nyilvánvalóan irreális.

A kiskunhalasi önkormányzat már jelezte, nem ért egyet minden fejlesztéssel, az energetikai beruházások egy részét például vitatják. A konkrét szituációtól függ, hogy mi történik a szerződés felbomlásakor, de a Hospinvest megszűnése után valószínűleg az önkormányzatoknak kéne fizetniük - mondta az [origo]-nak Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke. Kollányi szerint több kórházban is voltak programon kívüli beruházásaik milliós tételekben, pontos összeget azonban nem tudott mondani. Kószó János szocialista önkormányzati képviselő, a kórház felügyelőbizottságának elnöke az [origo]-nak kijelentette: komolyan aggódnak amiatt, hogy a Hospinvest ellehetlenülése esetén a számlát hogyan fizetik ki, de megjegyezte azt is: ha felbomlana a szerződés, akkor sem biztos, hogy minden követelésért fizetni fognak.

Nem egyértelmű a helyzet Egerben sem. A Heves megyei önkormányzatnál az [origo]-val azt közölték, hogy az egri kórházat november elejétől vette át a Hospinvest, így programon felüli beruházások még nem voltak. Kollányi viszont azt mondta az [origo]-nak, hogy az önkormányzatnak azokat az eszközöket ki kéne fizetni, amelyeket - a cég állítása szerint - a kórház átvételekor loptak el. A cég november elején azt állította, hogy egyes dolgozók notebookokat, digitális vérnyomásmérőket loptak el, számítógépeket tettek használhatatlanná, illetve több helyen feltépték a szőnyeget.

A befulladt reformok átka

A Hospinvest vesszőfutása tavaly, az egri kórház megszerzésével kezdődött. A céget az egri privatizáció miatt támadta legtöbbet a Fidesz, sőt az ellenzéki párt vezetői az [origo]-nak azt mondták, a cég működését egy kormányváltás után érdemes lenne megvizsgálni. (A Fidesz számonkérési terveiről itt olvashat.) A privatizáció ellen több orvos is tiltakozott, így a cégnek jóval magasabb bérért új orvosokat kellett szereznie. Egy, a cég ügyeit ismerő önkormányzati képviselő szerint a londoni székhelyű EBRD március végén az egri kórház körüli nehézségek, illetve az egészségügyi reform leállása miatt szállt ki a Hospinvest finanszírozásából. Az egészségügyi reform több tervezett lépése ugyanis kedvezett volna a magántőkének: ilyen volt többek között a visszavont egészségbiztosítási törvény vagy a népszavazáson eltörölt vizitdíj. A cég egyik hitelezője, a CIB Bank pedig április megelégelte a finanszírozási nehézségeket és a hitelkeretének növelését kérő Hospinvest számlájáról leemelt 1,2 milliárd forintot.

Nem csak a magáncégek által működtetett kórházak vannak nehéz helyzet. Az önkormányzati kórházakkal csak azért türelmesebbek a hitelezők, mert az önkormányzatokat elfogadják olyan partnereknek, amelyek előbb-utóbb kifizetik a tartozásaikat - mondta az [origo]-nak Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. A közgazdász szerint a Hospinvest nehéz helyzete arra utal, hogy az államnak be kell avatkoznia az egészségügybe, bizonyos reformlépésekre szükség lenne. Egyrészt a kormánynak olyan jogszabályokat kéne hoznia, hogy az önkormányzatok jó szerződéseket tudjanak kötni. Sinkó szerint az önkormányzatok maguktól nem tudnak jól szerződni, nem mindig látják át a csapdahelyzeteket. Ráadásul a betegellátást is át kéne szervezni, jelenleg ugyanis jóval több a kórház, mint amennyit a rendelkezésre álló pénzekből finanszírozni tud az ország.