A részeg és az ideges utas a buszsofőrök rémálma

2009.05.18. 19:08

Éjszaka a részegek, nappal az ideges utasok jelentenek veszélyt a buszsofőrökre, bár a szakszervezeti vezető elismeri, néha náluk is elszakad a cérna. Elvileg van vészjelző rendszer, de nem jut minden buszra, ahogy biztonsági őr sem. A BKV gondolkodik a kamerák felszerelésén is, amivel szemben azonban alkotmányos kifogások merülhetnek fel.

Alig több mint egy nap alatt négy tömegközlekedési dolgozót ért támadás Magyarországon. A fővárosban vasárnap hajnalban súlyosan megsérült egy buszsofőr, akit két férfi kilökött a járműből. Vasárnap délután a Vértes Volán egyik sofőrjét ütötte meg egy utas, amiért rászólt, hogy vegyen jegyet a kutyájának, este a budapesti 52-es villamoson ütötték meg a járművezetőt, délelőtt pedig a 114-es vonalon törte be egy utas a vezetőfülke ablakát.

A vasárnap hajnali eset után a BKV azt ígérte, intézkedéseket tesz a sofőrök védelmében. Konkrét lépésekről egyelőre nem született döntés - mondta az [origo] érdeklődésére Kiricsi Karola, a közlekedési társaság szóvivője -, de a BKV két irányban gondolkodik: a személyi, illetve a technikai feltételek javításán, vagyis az ellenőrzés fokozásán és esetleg a kamerás megfigyelés kiterjesztésén.

Az éjszakai járatokon sosem volt jó a helyzet, de újabban nappal is érezhető, hogy egyre agresszívabbak az emberek - mondta az [origo]-nak Botos Péter a CINASZ Közlekedési Szakszervezet forgalmi elnökhelyettese. A szakszervezeti vezető szerint éjszaka - főleg a belvárosban - a részegen randalírozók, nappal pedig az ideges, a sofőrrel ordibáló utasok okozzák a problémát. Utóbbit Botos szerint a sofőrök igyekeznek nyugodtan kezelni, de egy idő után náluk is elszakadhat a cérna.

Egyes, a belvárosban közlekedő éjszakai járatokon ma is vannak biztonsági őrök, de nem jut belőlük minden buszra. Nincs minden buszon az úgynevezett AVM forgalomirányító rendszer sem, amelynek része egy lábbal bekapcsolható vészhívó gomb is. Ha a sofőr jelez, a központban ülő diszpécser előbb megpróbálja visszahívni a rádión, ha pedig nem tudja elérni, belehallgathat a buszon zajló eseményekbe, és szükség esetén riasztja a rendőrséget. Botos szerint a rendszer jó lenne, de a berendezések egy része már nem működik, illetve éjszaka csak egy-két diszpécser jut száz buszra.

Ha lenne a buszokon kamera, tízből kilencszer nem történne meg, ami most tízből tízszer megtörténik - mondta Botos. A szakszervezeti vezető szerint komoly visszatartó erőt jelentene, ha felvétel készülne a buszban történő eseményekről, például a részegek is meggondolnák, hogy elkezdjenek-e vizelni a busz hátuljában. Ha pedig mégis megtörténik például a rongálás, a felvételeket bizonyítékként lehetne használni a későbbi eljárásban.

A buszokra szerelt kamerákról Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos az [origo]-nak már öt évvel ezelőtt azt mondta - miután a Volánbusz kikérte a véleményét -, hogy aggályos az elképzelés, hiszen személyes adatokat csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kezelni, a közlekedési társaságok pedig ilyennel nem rendelkeznek. A buszvezetők kamerával való megfigyelése pedig a munkavégzésük ellenőrzését jelentené, ami a korábbi adatvédelmi álláspontja szerint sérti az adatvédelmi törvényt és az emberi méltósághoz fűződő jogot is.

A világ legjobban bekamerázott városában, Londonban összesen 60 ezer kamera rögzíti a 8 ezer busz utastérben történő eseményeket. Bár a londoni buszokon - épp a kamerák miatt - kevés bűncselekmény történik, a rendőrség havonta átlagosan 650 esetben kéri ki a felvételeket, főként máshol elkövetett bűncselekmények miatt. Emellett tavaly olyan rendszert kezdtek el tesztelni, amely segítségével a rendőrség élő képet kaphat a buszok belsejéből, ha a sofőr rádión segélykérő jelet küld a központnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK