Torz végeredmény miatt aggódik Göncz - az MSZP és az EP-választás

A szélsőjobboldali veszély emlegetésével próbálja visszacsábítani elpártolt törzsszavazóit az európai parlamenti választás előtt az MSZP, amelyre az előrejelzések szerint alapos zakó vár június 7-én. Göncz Kinga listavezető az [origo]-nak ezt azzal magyarázta, hogy a Jobbik sikere komolyan rombolná a Magyarországról kialakult képet. A szocialisták számára az európai parlamenti voksolás igazi tétje, hogy megmaradnak-e nagypártnak, vagy belharcok közepette még inkább visszaesnek.

A pécsi időközi polgármester-választáson elszenvedett vereség alapján és a közvélemény-kutatások szerint az MSZP történelmi vereség elé néz a június 7-i európai parlamenti választásokon: a május végi felmérések szerint a pártot a választók mindössze 13 százaléka támogatja, a Tárki mandátumbecslése szerint pedig a szocialisták mindössze 5-6 mandátumra számíthatnak a 22-ből, míg a legnagyobb rivális, a Fidesz akár 16 képviselői helyet is megszerezhet.

Az elmúlt hét év kormányzása, különösen a 2006-os megszorítások és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése alaposan megtépázta a párt népszerűségét. A helyzetet csak súlyosbította a gazdasági válság, ami végül Gyurcsány lemondásához és Bajnai Gordon miniszterelnökké választásához vezetett. A pártot jelenleg az úgynevezett ügyvezetői testület vezeti, amelyben három régi motoros politikus foglal helyet: Lendvai Ildikó pártelnök, Kiss Péter tárca nélküli miniszter és Szekeres Imre honvédelmi miniszter.

Pedig az egykori állampárt, az MSZMP jogutódjaként 1989-ben létrejött MSZP a választási eredmények alapján az elmúlt 20 év legsikeresebb pártja volt. A rendszerváltás után gyorsan megszabadult az ideológiai terhektől - például törölte önmeghatározásából a marxista kifejezést -, majd 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban is győzni tudott a parlamenti választásokon. Sikerét részben a kádári nosztalgiának köszönhette, részben pedig annak, hogy sokáig az MSZP volt az egyetlen párt, amely szervezetileg képes volt lefedni az egész országot.

Bár a párt európai parlamenti listájának vezetője, Göncz Kinga korábbi esélyegyenlőségi, majd külügyminiszter azt mondta, június hetedike után nem lesz más, mint nyolcadika, az MSZP számára az EP-választáson az az igazi tét, hogy megmaradhat-e nagy pártnak vagy középpárttá zsugorodik, esetleg elhúzódó belháborúba süllyed. Egy súlyos vereség ugyanis megbonthatja a törékeny politikai egyensúlyt, és megjósolhatatlan kimenetelű változásokat indíthat el. Hasonló történt 2004-ben, amikor az EP választáson elszenvedett - a most előre jelzettnél kisebb arányú - vereség Medgyessy Péter kormányfő bukásához és Gyurcsány hatalomra kerüléséhez vezetett.

Az MSZP az Újult erővel címet viselő kampánnyal egyrészt a hagyományosan baloldali, de az utóbbi években a párttól eltávolodott szavazókat próbálja visszacsábítani. Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy a jobboldalt támadják: a hirdetések azt sulykolják, és Göncz is ezt mondta az [origo]-nak (a listavezetővel készült interjút a cikk második oldalán olvashatják), hogy az EP-választás tétje a szélsőjobboldal előretörésének megállítása.

A szocialisták ugyanakkor azt próbálják kommunikálni a választóknak, hogy Magyarország számára sikertörténet volt az EU-csatlakozás, hiszen rengeteg fejlesztési forráshoz jutott az ország. A jelenlegi EP-képviselők szerint ez nagyrészt nekik köszönhető, míg a Fidesz azon munkálkodott, hogy az EP-t "a belpolitikai csatározások színterévé silányítsa". Az MSZP programja emellett felsorol több adatot, amire szerintük az elmúlt hét évben büszkék lehetünk: ennek tekintik többek közt az újautó-eladások vagy az internet-előfizetések számának növekedését vagy a nyugdíjak vásárlóértékének emelkedését is.

A programban az MSZP azt ígéri, képviselői a következő EP-ciklusban is azon fognak dolgozni, hogy minél több uniós forrást biztosítsanak Magyarországnak a 2014-től kezdődő költségvetési időszakban. Emellett már 2009-től jelentősen megnövelnék az úgynevezett globalizációs alapot, amelyből a vállalati leépítések miatt munkanélkülivé váltakat segítik átképzéssel és munkahelyteremtő támogatásokkal, illetve szeretnék elérni, hogy az EU-forrásokból finanszírozni lehessen közmunkaprogramokat is.