- Orbán Viktor évértékelő beszédében azt mondta, a válság után egy új világrend születik, ahol a nemzetállamoknak a jelenleginél jóval nagyobb szerepük lesz. Ezt hogy fogja képviselni az EU-ban?

- Az változatlan tendencia az EU-ban, hogy a közös politikák mellett továbbra is vannak az egyes tagországra tartozó politikák. Közös például a külpolitika, az agrárpolitika, a biztonságpolitika. Közösnek kéne lennie, de mégis egyéni színe van a környezetvédelemnek, valószínűleg közös lesz az energiapolitika. A közös politikák mellett vannak azonban olyanok, amelyeknek az egyes államokhoz kell tartozniuk.

- Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a nemzeti bankok irányítása alá kell vonni a nemzetközi pénzpiacokat.

- Ezzel egyetértek, ugyanakkor deklaráljuk azt is, hogy mennyire szeretnénk már az eurózóna alá tartozni. Ott pedig egy közös, államokfeletti összefogás van. Ahol persze mindenki megtartja a saját erejét és költségvetését, de megfigyelhető az egységesülés is. Mindent el kell követni azért, hogy ha az EU-n belül szorosabb összefogások alakulnak ki, akkor mi a legszorosabbhoz tartozzunk. Vigyáznunk kell, hogy ne kerüljünk a perifériára, ahol az összefogás sebessége lassabb, a felzárkózás esélye pedig kisebb. Minden közös politikához ragaszkodni kell, ezért erőltetjük például a monetáris unióhoz való csatlakozást is.

- A Fidesz és ön személy szerint mit tud segíteni Brüsszelből Magyarországnak?

- Egy-egy képviselő a saját szakterületén kell, hogy segítsen. Én az oktatással, a kultúrával foglalkozom, valamint a horvát csatlakozást előkészítő bizottságnak vagyok az elnöke. Már az is segítség, ha a horvátok minél előbb csatlakoznak. Egyrészt ott is élnek magyarok, ráadásul a térség biztonsági helyzetének javulásához is hozzájárulhat a horvát csatlakozás. A kultúra, az oktatás pedig azért értékelődik fel, mert Európát és benne Magyarországot is tudásalapú versenyképes táradalommá kívánjuk alakítani, ez a lisszaboni stratégia. Ha pedig a tudás, az innováció felértékelődik, akkor mindennek az alapja az oktatás. És itt nagyon sok a teendő. Erre vannak európai tervek - még akkor is, ha ez nemzeti hatáskör -, ilyen például az élethosszig tartó tanulás, a diákok és a tanárok mobilitása, a végbizonyítványok egységesítése.

- A választási programjukban mégis kevés a konkrétum. Annyira általános, hogy az SZDSZ legtöbb ígérete is megtalálható benne.

- Ne felejtsük el, hogy ugyanarról a Magyarországról és ugyanarról az Európai Unióról beszélünk. Itt nincs vita köztünk, kezelni kell a mezőgazdasági, az energetikai problémákat, legfeljebb a megközelítés más. Az egyik azt mondja, hogy Nabucco, a másik azt mondja, hogy Kék áramlat. Az egyik azt mondja, hogy a földet el lehet adni, a másik azt mondja, hogy a földet meg kell őrizni magyar tulajdonban. Az egyik privatizálni akarja a vízvagyont, mi azt mondjuk, nem eladó az sem. Ugyanazokat a kérdéseket kezeljük, legfeljebb más megközelítésben.

- A programjuk úgy épül fel, hogy hosszú helyzetértékelés, hosszú kormánykritika, kevés konkrétum.

- Ez az ellenzéki Európa-politika. Ez abból adódik, hogy az EP-választásnak kettős tétje van. Egyrészt vannak konkrét ügyek, amelyeket a programunkban próbálunk kezelni, ilyen például a munkahelyteremtés, kis- és középvállalkozások, demográfiai kérdések. De a legnagyobb ellenzéki párt programjának foglalkoznia kell a kormányzat munkájával is, mert az emberek elsősorban erre jönnek szavazni. A demokrácia egy lehetőséget kínál, hogy a kormány munkájáról mondjanak véleményt.

- Az euró kapcsán a programjukban nem írnak céldátumot, de hozzáteszik, ez nem jelentheti azt, hogy ne kezdenék el megtenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a költségvetés tartós rendbetételéhez. Konkrétumok itt sincsenek.

- Ez egy EP-választási program. A kormányzási programnak lesz majd a része, hogy mik azok a költség- és kiadáscsökkentési intézkedések, a korrupció felszámolásával kapcsolatos erőfeszítések, amelyeket a Fidesz tervez. Ez most egy európai parlamenti választási program. Ha érintettük ezeket, akkor azért történt, mert nem lehet nem érinteni egy 80 százalékos eladósodást. Nem lehet nem érinteni a bődületes költségvetési hiányt.

- De válaszokat mégsem adnak.

- Mert azokat nem az EU-tól várjuk, azt magunknak kell majd egy kormányzati program keretében megvalósítani. Ez most nem arról szól. A költségvetésünkhöz maximum 3 százalékkal járulhat hozzá az Európai Unió minden évben. Egy százalékot nekünk is be kell fizetni, maximum 4 százalékot hívhatunk le, ennek a végeredménye 3. De általában a négyet nem tudja lehívni senki, így ettől nem kell csodát várni. Ha valaki azt gondolja, hogy majd az Európai Unió kihúz minket ebből a helyzetből, az rosszul gondolja.

- Az adócsökkentés többször szerepel a programjukban. A következő Fidesz-kormányzáshoz készült, Jövőkép című kötetben viszont az is megjelenik, hogy az adócsökkentést úgy lehet megvalósítani, ha közben növelik a vagyoni és a forgalmi típusú adókat.

- Még egyszer mondom, ez nem kormányprogram, ez egy európai parlamenti program. Egyébként sem vagyok a számok embere, költségvetéssel nem foglalkozom. De azt én is meg tudom ítélni, hogy nekünk is kemény intézkedéseket kell hoznunk, ha ezt a végletekig elhanyagolt gazdaságot helyre akarjuk hozni.

- A magas támogatottság nem sülhet el visszafelé? Elképzelhető, hogy sokan pont emiatt nem mennek majd szavazni.

- Sokan mondják, hogy akár kétharmados többségünk is lehet, de nem a közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem magát a választást. Vannak konkrétumok, amikbe kapaszkodhatunk, például a IX. kerületi, a csepeli, a pécsi győzelmünk. A közvélemény-kutatók azonban kicsit elszaladtak, ami elaltathatja a mieinket. Sokan mondhatják, miért pont az én szavazatomra van szükség, hiszen olyan jól áll a Fidesz. Ezért az üzenetet továbbra is át kell adni. Folytatjuk a buzdítást, az összes képviselőtársam és a Fidesz vezetői járják az országot. Az utolsó héten Orbán Viktor is beindul egy országjárásra. Nagyon sok emberrel fogunk találkozni, és megmondjuk, hogy jól állunk, de csak akkor fogunk győzni, ha mindenki eljön szavazni.

- Mit csinálna másként ahhoz képest, ahogy pártja eddig tevékenykedett az EP-ben?

- Nagyon hiányoltam, hogy egyáltalán nem foglalkoztak velünk, EP-képviselőkkel sem kormányzati, sem parlamenti szinten. Ott voltunk kint, innen kaptuk a fizetésünket, de a magyar parlamentben nagyon ritkán szólalhattunk fel. A szakbizottságokba nem hívtak minket, a szakminiszterek nem hívtak soha, a ritka külügyminiszteri konzultációkat kivéve. Ezt hiányoltam, elmentünk úgy egymás mellett, mintha nem léteznénk. Hozzáteszem, hogy a sajtó sem figyelt ránk. A közszolgálati médiában nem volt kötelező például európai uniós ügyekkel foglalkozni. Egy-két dolgot másképp kell majd csinálnunk. Kötelezően be kéne számoltatni az EP-képviselőket negyedévenként a magyar Országgyűlésben, elő kéne írni a minisztereknek, hogy félévente kötelezően fogadjanak minket. Intézményesíteném az együttműködést.

- Ha az MDF-nek összejön az 5 százalék, együtt tudna működni Bokros Lajossal? Mindketten az Európai Néppárt frakciójában ülnének.

- Nem tartom valószínűnek, hogy Bokros Lajos kijut. Ráadásul ő inkább belpolitikus, magát már majdnem miniszterelnöknek tekintette, be is jelentkezett a posztra. Az ő tudása elsősorban itt kamatoztatható, mintsem az Európai Unióban.

- Tudna mondani egy konkrét dolgot, amin változtatni szeretne az EU-ban?

- Több embert irritál, hogy tudnánk állandóan Brüsszelben is ülésezni, mégis havonta egyszer óriási költségek ráfordításával Strasbourgba megyünk. Ez irracionális, logisztikailag nagyon megterhelő, hogy több ezer embernek, több ezer aktának kell utaznia. Egy székhellyel képzelném el az EP-et.

- Több felmérés szerint a választók többségét egyáltalán nem érdekli, hogy mi történik az Európai Parlamentben. Hogyan fog ezen változtatni?

- Először magamnak teszem fel a kérdést, hogy az én megtettem-e mindent, hogy a munkámról tájékoztatást adjak. Bejelentkeztem-e a tévékbe, újságokhoz, van-e honlapon, dolgoztam-e eleget. Általános európai probléma, hogy keveset tudnak az emberek az EP működési és döntéshozó mechanizmusáról. A magyar embereket se érdekli, inkább a saját sorsuk iránt érdeklődnek. A megyei napilapot olvassák el, azokat a híreket keresik, ami róluk szól. Nehezen alukul ki az az identitás, hogy magyar ember vagyok, és európai. Próbáltam elérni, az EP csatornája, a Euronews magyar nyelven is elérhető legyen, de azt mondták, hogy nagyon drága, nem éri meg. A közszolgálati médiumokban azonban kötelezővé tenném a folyamatos tájékoztatást. Bizonyos példányszám feletti napilapok pedig akár támogatást is kaphatnának, ha európai témákkal foglalkoznak.

- Mit tenne abban a helyzetben, amikor gyermeke születésnapja egybeesik egy fontos parlamenti bizottsági tanácskozással. Melyik eseményre menne el?

- Ha én kezdeményeztem a bizottsági meghallgatást, vagy én szerveztem a vitát, akkor nekem ott kell lennem, egy születésnapot el lehet halasztani. Ott szigorú menetrend van, egy-egy témát, eseményt hónapokra előre meg kell tervezni. Nincs olyan sok dobásunk, felszólalni se lehet minden héten. 780-an vagyunk, mindenki minden héten nem tud felszólalni. Meg kell ragadni a ritka alkalmakat. Én ezt választom, ezt pedig a gyerekeim megértik.