Ráérősen fejlesztik a magyar H1N1-vakcinát

2009.06.03. 16:49

Nem kell sietni az új típusú influenza elleni védőoltás kifejlesztésével, mivel a vírus nem váltotta be a félelmeket, és nem okozott gyilkos járványt az északi féltekén - állítja Bujdosó László, a pandémiás bizottság elnöke. Bujdosó korábban azzal büszkélkedett, hogy mindenkinél előbb lesz magyar vakcina, ez azonban szerinte már nem szempont. A dühöngő világjárvány elmaradásával mindenkinek lesz ideje megcsinálni a maga biztonságos védőoltását.

Nem lesz rohamtempóban H1N1-védőoltása Magyarországnak, mivel a vírus terjedése mégsem teszi indokolttá a sietséget - mondta az [origo]-nak Bujdosó László, a nemzeti pandémiás bizottság elnöke. Korábban az Egészségügyi Minisztérium azt állította, hogy egy hónappal a világ előtt elkészülhet a magyar vakcina, mivel a magyar laboratóriumok egyedülálló technológiával képesek dolgozni. A büszkén beharangozott előnnyel azonban nem él Magyarország, mivel Bujdosó szerint nincs rá szükség.

"Semmi nem hajt minket, nem kell beleugranunk az első lehetőségbe" - közölte Bujdosó, aki szerint a magyar gyorsaságnak akkor lett volna szerepe, ha egy gyorsan terjedő halálos járvány indult volna el Európában. "Most semmi nem mutat arra, hogy az északi féltekén folyamatos vírusterjedéssel van dolgunk" - mondta.

A magyar technológia azt tette volna lehetővé, hogy már a vírus fertőző, úgynevezett vad formájából elkezdjék a vakcina előállítását: ezt a munkát a vírus megszerzése után azonnal el lehet kezdeni, és Magyarország már május első hetében megkapta a vadvírust. A világ többi laboratóriumában csak a vírus megszelídített, úgynevezett reverz genetikai módszerekkel átalakított formájával tudnak dolgozni, ezért nekik várniuk kellett arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet elkészítse a szelíd vírust. A genetikailag átalakított vírus múlt hét végén készült el, azt a többi WHO-tagországgal együtt Magyarország is megkapta.

Bujdosó szerint összesen 3 különböző vírusmintából fogunk vakcinát készíteni, a vadvírus és a genetikailag átalakított vírus mellett egy harmadik mintát, az úgynevezett "klasszikus reasszortáns" vírust is hamarosan elkészíti a WHO. Mivel Bujdosó szerint nem kell sietni, a tömeges gyártással megvárják, hogy mindhárom mintából vakcina készüljön, aztán összehasonlítják őket. Hogy végül melyik kerül a gyártósorokra, azt az alapján döntik el, hogy hatékonyság, gazdaságosság és gyárthatóság szempontjából melyik a legjobb - mondta a pandémiás bizottság elnöke.

Szombaton Falus Ferenc tiszti főorvos az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta, hogy valószínűleg a WHO által adott szelíd mintából készül majd a tömegesen legyártott magyar vakcina, mivel azt a WHO szakemberei gondosan kiválasztották, és így valószínűleg biztonságosabb is, mint egy vadvírusból készített esetleges saját változat.

Nem akarnak vakcinát exportálni

A vakcinafejlesztés sürgetését nem indokolja az sem, hogy az elsőként elkészített vakcinát esetleg jó pénzért el lehetne adni külföldön - mondta az [origo]-nak Bujdosó. Szerinte szó nincs arról, hogy itthon legyártott vakcinát külföldön akarnánk eladni nagy mennyiségben. "A mi célunk, hogy a magyar lakosságot megvédjük a vírustól" - mondta. "Az egy másik dolog, hogy a kifejlesztett technológiát értékesítjük, ha bebizonyosodik, hogy a vakcinánk jó" - tette hozzá.

Bujdosó szerint azonban ez is nagyon bonyolult folyamat, ami nem azon az egy hónapon múlik: a technológia eladása, egy másik országban való meghonosítása önmagában is több hónapot vehet igénybe. Ráadásul a vírus által legjobban sújtott ország, az Egyesült Államok most már valószínűleg meg tudja csinálni a saját oltóanyagát - tette hozzá Bujdosó, így nekik biztosan nem lehet majd eladni a magyar technológiát. Az tehát, hogy Magyarországon minél előbb legyen oltóanyag, végeredményben csak akkor lenne fontos, ha Magyarországon már intenzíven fertőzne a vírus, eddig azonban csupán két megbetegedést regisztráltak.

Pedig Magyarország korábban komoly bevételeket remélt a vakcinafejlesztéstől: a magyar fejlesztő cég, az Omninvest Kft korábban 2 milliárd forintot kapott az államtól a jövőbeni üzletekben való részesedésért cserébe. 2005-ben Rácz Jenő akkori egészségügyi miniszter azt mondta: az állam azért száll be a vakcinafejlesztésbe, mert abból akár 500 milliárd forintos haszna is lehet a költségvetésnek. A nagy bevétel azonban a madárinfluenza elleni oltások kifejlesztésénél is elmaradt, azt az oltást csupán Egyiptomnak és -állítólag - Üzbegisztánnak sikerült eladni, utóbbi ügyletet azonban még az Omninvest sem volt hajlandó megerősíteni. Az Egészségügyi Minisztérium máig nem árulta el, hogy eddig mennyi bevétel származott vakcinafejlesztési üzletekből.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK