Tárgyalni sem fog a parlament az új médiatörvényről

Vágólapra másolva!
Bár Jánosi György szocialista képviselő 90 százalékos támogatottságot jósolt sajátjaként benyújtott új médiatörvénynek, a parlament illetékes bizottsága végül tárgysorozatba sem vette azt. A másfél évig tartó tárgyalások során létrejött javaslat mögül a Fidesz az utolsó pillanatban hátrált ki, mert úgy vélik, az nem védi eléggé a gyerekeket, és nem biztosítja a közszolgálati média függetlenségét.
Vágólapra másolva!

Még tárgysorozatba sem vette hétfőn a parlament kulturális és sajtóbizottsága a médiatörvény tervezetét, amelyet Jánosi György szocialista képviselő nyújtott be önálló indítványként az Országgyűlésnek. Ezzel valószínűleg megpecsételődött a jogszabálytervezet sorsa, pedig Jánosi a múlt héten még azt mondta, négy frakció közül három támogatta a tervezetet, és ezek a pártok a voksok 90 százalékával rendelkeznek. A bizottságban végül sem a Fidesz, sem az SZDSZ nem támogatta a tárgysorozatba vételt.

A pártok képviselői másfél éven keresztül tárgyaltak a jelenlegi, 1996-os jogszabály helyébe lépő új törvényről, amelynek elfogadásához kétharmados többségre lenne szükség. A javaslatnak több változata is elkészült, az első tavaly novemberben került nyilvánosságra. A törvényt hivatalosan az öt párt közelebbről meg nem nevezett szakértői és szakpolitikusai készítették, azt korábban - mielőtt Jánosi a saját nevén benyújtotta az Országgyűlésnek - senki nem vállalta fel a sajátjaként (erről bővebben a komment.hu írásában olvashat).

A javaslat utolsó, negyedik változata április végére készült el (ez megegyezik azzal a szöveggel, amelyet Jánosi benyújtott), de a Fidesz az utolsó pillanatban kihátrált a tervezet mögül (az erről szóló cikkünket itt olvashatja), és az SZDSZ-nek is voltak kifogásai. Cser-Palkovics András, a Fidesz képviselője hétfőn az [origo]-nak azt mondta, a javaslat sok tekintetben előremutató lenne, de vannak olyan elemei, amelyek miatt az ellenzéki párt nem tudja támogatni. A képviselő szerint a törvénynek sokkal hangsúlyosabban kellene védenie a kiskorúakat, illetve nem látják biztosítva a közszolgálati médiumok függetlenségét sem.

A törvénytervezet első változatában még szerepelt egy, a sajtóban sokat bírált, "médiarendőrségként" emlegetett elképzelés, amely szerint a médiahatóság "bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat". Ez a második változatban már kikerült az anyagból, ahogy az a rendelkezés is, amely alapján háromhavi bérének megfelelő összeggel büntethető a törvény ellen vétő szerkesztő.

Az összes változat biztosította volna ugyanakkor a politika erős befolyását: az Országgyűlés kétharmados többséggel választották volna a közszolgálati médiumok fölött őrködő Közszolgálati Tanács (KÖT), a tulajdonosi jogokat gyakorló Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület (TVT) és a mai ORTT helyébe lépő Nemzeti Médiahatóság Tanácsának tagjait is. A negyedik változat sem változtatott ezen, csupán annyi történt, hogy ötről hatra növelték a létszámukat. Ez lehetővé tette volna, hogy a két politikai oldalnak ne kelljen egyetlen kompromisszumos jelöltet sem találnia, három-három arányban eloszthatták volna a hat széket.