Csak az emberbarátokat nem kötik gúzsba a bankok

Nincs szükség bankokra, bárki hitelhez juthat, az alacsony kamatú kölcsönöket akár ötvenen is összedobhatják, és mindenki jól jár - ez a lényege a közösségi kölcsönzésnek, amely egy virtuális piactéren hozza össze a magánembereket. Több országban sikeresen működik a kezdményezés, és létrejött egy magyar honlap is, mégsem indulhatott el itthon a közösségi kölcsönzés. Kamatot ugyanis csak a bankok kérhetnek, mindenki másnak tilos.

Hozzunk létre egy online piacteret, ahol a bankok kiiktatásával lehet kölcsönhöz jutni, úgy, hogy ez a hitelezőknek és az adósoknak is megérje - ezt találta ki Petrovics Péter szoftverfejlesztő és Szabó Károly közgazdász. A külföldön már jól bevált modellt közösségi kölcsönnek nevezték el (a modell angol neve peer to peer, p2p lending), bank vagy más pénzintézet nem szerepel az ügyletben.

A p2p lending lényege, hogy egy honlapra bejelentkeznek azok, akik kölcsönt szeretnének - százezertől egymillió forintig -, és azok is, akik kölcsönt adnának. A kölcsönkérők a banki hitelnél alacsonyabb kamatot vállalnak be, a kölcsönadók pedig egy átlagos lekötött betétnél magasabb kamatra, de a banki hitelkamatoknál jóval olcsóbban adják a pénzüket. A kölcsönt nem egyvalaki adja, hanem akár több tucat ember is összedobhatja, ezzel csökken a kockázat is. Azt már a közösségi kölcsönöket szervező honlap szoftvere intézi, hogy a törlesztőrészletből utóbb minden hitelező arányosan megkapja a maga részét.

Az adósok és hitelezők közti bizalom a honlapon kiépülő kapcsolati hálón és az önkéntességen alapul. Az adósok és a hitelezők egymást is minősítik, és azt mindig a kölcsönadó dönti el, hogy kit tekint megbízhatónak: vagyis míg általában a bankok végzik a hitelminősítést, itt magánszemélyek döntenek. A honlapon keresztül feltérképezhetik a kölcsönt kérők kapcsolatrendszerét, eldönthetik, hogy be akarnak-e szállni a céljaik elérésébe. Ha a hitelek egy része bedőlne, nem egy hitelező veszít sokat, hanem sokan keveset.

Ezt a koncepciót követve az ötletgazdák másfél év alatt létrehozták a noba.hu-t és a mögötte álló szoftvert, amely képes közvetíteni az információkat tagjai között, és a bankok rendszereihez hasonlóan pénzügyi vállalkozásként ide-oda utalni a kölcsönöket és a törlesztőrészleteket. Szabó Károly nem árulta el, pontosan mennyibe került a fejlesztés, csak annyit mondott, sok millió forintot beleöltek.

Magyar akadályok

Bár a honlap idén márciusban elindult, egy magyar jogszabály miatt máig nem indulhatott be igazán. Szabó Károly szerint a fejlesztés során derült ki, hogy akadályokba ütközhetnek. Magyarországon hitelezési monopólium van, azaz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélye nélkül nem szabad kamatot kérni Magyarországon. "Amikor belekezdtünk, többször leültünk a PSZÁF-fal, ahol először azt mondták, ha pénzügyi vállalkozást indítunk, működhet az oldal" - mondta Szabó, aki szerint a felügyelet később megváltoztatta a véleményét, és közölte, hogy törvény szerint minden egyes hitelezőnek ki kellene váltania a PSZÁF-engedélyt, ha a Nobán keresztül kamatot akar kérni.

Mivel ez lehetetlen, a tulajdonosoknak nem maradt más választásuk, mint elindítani a honlapot úgy, hogy az csak nulla százalékos hiteleket kezel. "Számítottunk erre e merev álláspontra, de be akartuk vezetni Magyarországra a p2p lendinget és beindítani a Nobát" - mondta Szabó. Jelenleg tehát kölcsönt csak emberbarátságból lehet adni a Nobán, kamatra senki nem számíthat.

Binder István, a PSZÁF szóvivője az [origo] kérdésére azt mondta, a felügyelet a hitelintézeti törvény alapján jár el, márpedig ez nem engedi, hogy magánemberek kamatra kölcsönöket adjanak. A PSZÁF nem változtathatja meg a szabályt - tette hozzá.

Hitelnyújtás emberbarátságból

A kamatszedés tiltása a fő oka annak is, hogy az indulás óta összesen egyvalaki kapott kölcsönt, 200 ezer forintot. Pásztor Eszter a bódvalenkei freskófaluról - a szegény borsodi település összefogással és kifestett falaival próbál kitörni a nyomorból - szóló honlaphoz kért pénzt, ezt a Noba tagjai dobták össze. Az 56 éves nő szerint - aki azt mondta, a Magyar Gárda megalakulása óta gondolkodik azon, hogy lehet jobb választ találni a szegénységre - a Nobán keresztül felvehető karitatív kölcsön sokak problémáit megoldhatná. Az oldalnak ugyanis csak két lehetősége maradt a fennmaradásra: a karitatív és a baráti kölcsön nyújtása.

A karitatív kölcsön kifejezetten szegény családoknak nyújtana kisebb hitelt, a kérelmet azonban nem ők terjesztenék elő, hanem olyan mentorok, akik kapcsolatban állnak velük. "Egyfajta erkölcsi felelősséget vállal értük a mentor" - magyarázta az elképzelést Pásztor, aki szerint ez esetben a mentor győzné meg az adakozó kedvű Noba-tagokat arról, hogy jó helyre kerül a pénzük, és utóbb figyelne arra is, hogy a család rendesen fizesse a törlesztőrészleteket. Ez a mikrohitelezési rendszer szerinte egyfajta szegények bankjaként működhetne.

A baráti kölcsönnél az elképzelés szerint maga a kölcsönkérő győzi meg a Noba tagjait, hogy jó adós lesz, és érdemes adni neki pénzt. A hitelezők egy része barát vagy ismerős, aki tanúsítja megbízhatóságát, de mások is beszállhatnak pénzzel - kamatot azonban senki nem várhat ezért. A lehetőséggel azonban egyelőre Pásztor Eszteren kívül nem tudott élni senki, Szabó szerint egyelőre inkább kölcsönt kérők jelentkeznek be. A noba.hu-nak az oldalon látható számláló szerint jelenleg 2514 regisztrált tagja van, de csak meghívóval lehet bekerülni.

5,8 milliárd dollár

Szabó Károly szerint a kudarcok ellenére a Noba nem dőlt be, csupán időre van szüksége, hogy kinője magát. "Két évig még biztosan dotálni kell" - vélte. A közgazdász szerint azonban a honlap hosszabb távon csak akkor fog megélni, ha feloldják a korlátokat, vagyis kamatra is lehet majd hitelt nyújtani a Nobán keresztül, ahogy külföldön is.

Az Egyesült Államokban több p2p lending oldal működik, de van ilyen Indiában, Japánban, Kínában és Koreában is. Európában Németországban, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban lehet közösségi kölcsönhöz jutni, Lengyelországban pedig annyira beindult a kezdeményezés, hogy három honlap is erre szakosodott. Egy bostoni kutató és tanácsadó cég, a Celent számításai szerint az Egyesült Államokban 2005-ben még csak 118 millió, 2007-ben azonban már 647 millió dollár forgott közösségi kölcsönök formájában. A cég becslései szerint 2010-re 5,8 milliárd dollárra nő az amerikai p2p lending szájtok forgalma.

Szabó szerint többször megpróbáltak tárgyalni a PSZÁF-fal, és a Pénzügyminisztériumban is próbálták elérni valamit, de "nehéz előrejutni". Megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium megerősítette, hogy többször tárgyaltak a Noba képviselőivel. "A Pénzügyminisztérium vizsgálja a javaslataikat, azzal kapcsolatban, hogy módosítjuk-e a törvényi szabályozást, még döntés nem született" - közölte a tárca sajtóosztálya.