Gépszörnyeteg zabálja a földet a Pannon-tenger partján

2009.06.25. 16:45

Több mint 1600 tonnát nyom és nyolcmilliárd forintba került a világ legnagyobb kompakt kotrógépe, amelyet a bükkábrányi lignitbányában állítottak munkába szerdán. A hatemeletes ház méreteivel bíró gép komótosan halad előre, és közben óránként három versenyuszodányi földet eszik, hogy a bányászok hozzáférhessenek a hatvanméteres mélységben rejtőző fűtőanyaghoz, amely néhány évtizedig még biztosan fontos szerepet kap a magyar energiatermelésben.

Első ránézésre életnek nyoma sincs a holdbéli tájon, csak néhány gépszörnyeteg látszik a távolban. Egy teherautó vázára illesztett személyszállító dobozban döcögünk a sártengeren keresztül az egyik felé. A látszat ellenére nem a Terminátor-filmek legújabb darabjának forgatásán járunk, hanem egy ünnepségre készülünk a Mátrai Erőmű bükkábrányi bányájában, ahol hamarosan megkezdi próbaüzemét a világ legnagyobb kompakt - vagyis önjáró - kotrógépe.

Az eddigi rekorder egy texasi külszíni bányában fejtette a földet és a szenet, de az előttünk magasodó óriás - hivatalos nevén VABE 1600 MT-14 - teljesítménye ezt is meghaladja 20-30 százalékkal: ha teljes kapacitásra kapcsol, az 1650 tonnás szerkezet óránként 6700 köbméter talajt termel ki, ami több mint három versenyuszoda térfogatának felel meg. A gépet Ausztriában építette a svéd központú Sandvik holding, majd Bükkábrányban rakták össze, 130 ember nyolc hónapos munkájával, majd két napba telt, mire saját lánctalpain megtette az első, háromkilométeres utat.

A hat emelet magas, 70 méter hosszú gép mellé állva valószínűtlenül kicsinek érzi magát az ember. Az érzést csak súlyosbítja, hogy alattunk a külszíni fejtés krátere terül el, aminek a legalján az előttünk magasodó kotrógép kistestvérei fejtik az eső után fekete lignitréteget. A kotrógépet egy másik, hasonló méretű gép, az úgynevezett szalagkocsi követi árnyékként. Ennek feladata, hogy a kitermelt földet vagy lignitet a bányát behálózó szalagpályákra juttassa. A két monstrum közt egy nagyobb harckocsi méreteivel felérő lánctalpas hordozza a kábeldobot, amire a gépeket tápláló elektromos vezeték van feltekerve.

Halk monstrum

Thomas Körber, a többségi tulajdonos német RWE képviselője, a bányászatért felelős igazgató úgy sétál bámész emberek közt, mintha egy tábornok tartana szemlét a csapatai felett. Német szavai közé időnként magyar kifejezéseket kever, szinte már akcentus nélkül köszön a munkásoknak: Jó szerencsét! Minden érdeklődőnek elmondja, hogy a kotrógépet négy darab, egyenként 132 kilowattos motor hajtja, a 12 méter átmérőjű marótárcsát pedig egy 1100 kilowattos.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Eltörpülnek az emberek a rekorder kotrógép mellett - klikk a képre a galériáért!

Mielőtt beindítanák a gépet - akárcsak egy hajógyárban -, szét kell törni rajta egy pezsgősüveget, és ezt egy nőnek kell megtennie. Az első kísérlet azonban kudarcba fullad, a zsinór csomója nem bírja a terhelést, és a pezsgősüveg a sárban landol. Valaki felkapja és futva indult vele vissza a kotrógép tetejére."Emese! Noch einmal!" - biztatják lentről a hölgyet. A második kísérlet már sikeres, az üveg szétrobban a tárcsa oldalán, az összesereglett cégvezetők pedig átvághatják a nemzetiszín szalagot.

"Indítsuk be, menjünk előre egy pár métert" - adja ki az utasítást rádión a kezelőknek az egyik főnök. Felharsan egy rekedtes hangú sziréna, majd alig hallhatóan felpörögmek motorok. A vendégek és az újságírók tátott szájjal bámulják, ahogy a monstrum lassan, de határozottan gurulni kezd négy méter széles lánctalpain. Bár azt vártuk, hatalmas zajjal jár majd a gép működése, a villanymotorok csendesek, és a lánctalp is alig nyikorog. "Üzemelés közben azért lesz hangja, mikor belevág a földbe" - mondja bizalmasan az egyik kotrómester.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Második próbálkozásra sikerült felavatni

"Álljunk meg, forgassuk meg a tárcsát, aztán a hidraulikát is mozgassuk meg, engedjük le!" - megy a következő utasítás, de a forgatás nem olyan egyszerű, hosszú ideig csak a sziréna szól. Mint később az egyik kotrómester elmagyarázza, helyi indításra kellett átállítani a tárcsa motorját, mert ő a vezérlőfülkéből - amely természetesen légkondícionált - csak akkor tudja bekapcsolni, ha a számítógép szabad jelzést kap mindenhonnan, így a kotrógép mögött álló szalagkocsitól is. Aztán sikerül a mutatvány, és forogni kezd a tárcsa, majd a hidraulika leengedi szinte a földig, hogy csoportképet készíthessenek a cégvezetőkről és bárki megfoghassa a markolókanalak sörösüveg méretű fogait.

A lignit kitart

Bükkábrányban hatvan méter mélyre kell ásni a lignitért, egy köbméter fűtőanyag kitermeléséhez hat köbméter földet kell eltávolítani. Az ásvány a miocén korban itt elterülő Pannon-tenger partján zöldellő mocsarak növényeinek maradványaiból képződött. Ezt a réteget fedi be az időnként megemelkedett vízszintű őstenger üledéke, a márga és a homok, amelyben például a megkövesedett óriás mocsári ciprusokat találták. A bánya a művelés előrehaladásával egyre mélyül, ahogy a gépek egyre beljebb haladnak a Pannon-tenger medrében. A földet visszatöltik a bánya azon részeire, ahonnan már kitermelték a lignitet, így a kráter lassan vándorol dél felé.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
60 méter mélyre kell ásni a lignitért

A Mátrai Erőműben nagyjából 12-16 forintba kerül egy kilowattóra áram előállítása, ez Valaska József, az igazgatóság elnöke szerint alig több, mint az atomenergiával előállított áram költsége. A rekorder kotrógép beszerzése 8,1 milliárd forintba került, de Valaska azt mondja, ez befektetés a jövőbe, hiszen egyelőre nem állítják le a régi gépeket, hanem növelik a bánya teljesítményét, még 35 új embert is felvettek. Úgy véli, Magyarországnak hosszú távon is építenie kell a lignitre mint energiahordozóra, hiszen azzal gázt lehet megspórolni.

A Magyar Villamos Művek, a Mátrai Erőmű kisebbségi tulajdonosa számít is a bükkábrányi és a visontai bányákra, hiszen már ki is írta a pályázatot egy új, 400 megawattos teljesítményű ligniterőmű megépítésére. Ha ez elkészül - leghamarabb 2015-ben - Visontán leállítanak két, egyenként 100 megawattos blokkot, de még így is 200 megawattal nő az összteljesítmény. "Csak a szén-dioxid-kvótával lesz a baj" - súgja meg a cég egyik középvezetője, mert már most is több mint 30 százalékát a piacon kell megvásárolni az üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító engedélynek. Ezért igyekeznek minél több biomasszát - faaprítékot, energiafüvet - és hulladékot is elégetni, mert az abból termelt áramot a szolgáltatóknak kötelező átvenniük, a piacinál magasabb áron.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK