Kóka János ígérete ellenére az SZDSZ nem állt egységesen a kormány mögé a vagyonadóról szóló hétfői szavazáson: a párt megosztottan szavazott a törvény mellett és ellen. Az SZDSZ frakcióvezetője a hétfői eset után az [origo]-nak azt mondta, hogy a jövőben csak saját szavazatát tudja garantálni a kormánynak, a frakcióét nem. Egy nappal a szavazás után Kóka szanaszét szabdalódott pártokról beszélt, és kitérő választ adott arra, hogy lesz-e pártszakadás az SZDSZ-ben. Interjú.

Az SZDSZ-frakció a vagyonadóról szóló hétfői szavazáson két irányba szavazott. Nem érzi-e úgy, hogy ezzel ön mint frakcióvezető megbukott?

Én úgy gondolom, hogy nem azoknak van oka magyarázkodni, akik a frakció döntésének megfelelően szavaztak, hanem azoknak, akik máshogy tettek. Az SZDSZ 10 éve követelte a személyi jövedelemadó erőteljes csökkentését, az egykulcsos adó irányába történő elmozdulást, a vagyonadó bevezetését, és az adóegyszerűsítést. Most, hogy a kormány végre ebbe az irányba mozdul el, inkorrekt lenne kiszállni a válságkezelés mellől csak azért, mert az SZDSZ egy sikertelen választáson van túl. Fél évvel ezelőtt Fodor Gáborral együtt beadtunk a parlamentben egy határozati javaslatot, amely lényegében ezeket az intézkedéseket javasolta a kormánynak, aztán Bajnai Gordonnál aláírásunkkal vállaltuk a válságkezelésben való részvételt, így azt gondolom, hogy azoknak kell számot adniuk a mostani véleményükről, akik ezekkel a programokkal szemben szavaztak.

A hétfői szavazás előtti reggel ön kiadott egy közleményt, amelyben azt mondta, hogy az SZDSZ frakció egységesen támogatni fogja a vagyonadóról szóló javaslatot...

Ez volt a frakció döntése. Én arról adtam ki nyilatkozatot, hogy az SZDSZ frakció többségi szavazással amellett foglalt állást, hogy a frakció egységesen szavazza meg a javaslatot. Többen felmentést kértek az egységes szavazás alól, ezt a felmentést a frakció szintén többségi szavazással nem adta meg.

Végül mégsem szavaztak együtt. Ön mint frakcióvezető valahol felelős azért, hogy a frakció a döntéseit véghez is vigye, nem?

Én mint frakcióvezető azért vagyok felelős, hogy a frakció egyes törvényekkel kapcsolatban megfelelő döntést tudjon hozni, de azt, hogy utána az egyes képviselők milyen gombot nyomnak meg, azt senki nem tudja kontrollálni. Az látszik, hogy az SZDSZ-ben millió bizonytalanság, tanácstalanság van, és az elmúlt időszak politikájáért és kampányáért felelős vezetők sorra lemondtak. Mindez azonban nem ok arra, hogy az SZDSZ testületileg szembeforduljon a korábbi programjával, és nem is tette.

A belső ellentét egy igen jelentős kérdésben alakult ki. Feloldható lesz a jövőben a szembenállás, vagy további széthúzáshoz, akár a párt szakadásához is vezethet?

Látom, hogy van néhány képviselő, aki kezdettől fogva nem támogatta a kormányt. Azt is látom, hogy sokan megriadtak a választási kudarctól. De hogy azok, akik most nem a frakció döntésének megfelelően szavaztak, milyen politikai forgatókönyvet gondolnak saját maguk számára megfelelőnek a következő hónapban, azt tőlük volna inkább érdemes megkérdezni.

Vissza fogja tudni őket hívni egy konszenzusos alkuval, össze tudja tartani ezt a frakciót, vagy inkább széthullást lát maga előtt? Önnek mi a forgatókönyve?

Aggódom a frakció egységéért és nyugalmáért. A továbbiakban is mindent el fogok követni, hogy a döntések előtt minden képviselő megismerhesse az ahhoz vezető utat, elmondhassák a véleményüket, és ezt követően próbáljon kialakulni egy konszenzus. De ahogy eddig sem, a jövőben sem állok ott minden képviselő jobb mutatóujjánál az egyes szavazásoknál, és nem fogom tudni kontrollálni [a szavazatukat]. Azt pedig, hogy milyen döntést hozunk ezekkel a kiszavazó képviselőkkel kapcsolatban, szintén majd a frakciónak kell eldöntenie.

Elképzelhető, hogy akár kizárások is legyenek?

Nem vagyok híve a pártból való kizárásoknak, nem voltam híve korábban sem. De azért azt mindenféleképpen figyelmükbe ajánlom azoknak, akik most egy másik politikai forgatókönyvet fontolgatnak, hogy a frakciónak felelőssége van a kormány támogatásában. Felelősségünk van abban, hogy annak a válságkezelő kormánynak, amelynek a megszületésekor ott bábáskodtunk, és amelynek a válságkezelő intézkedéseit támogatni ígértük, amögül ki lehet e szállni. Főleg, amikor a kiszállás igénye pont egy június 7-ei választási kudarcot követően történik meg. A pártpolitikában, a párt belső szervezetében helyes, hogy a politika és a kampány viteléért felelős vezetők levonták a következtetést, és levonulnak a pályáról, azonban a válságkezelés feladata a frakció számára egy folyamatos feladat, és ez nincsen összefüggésben június 7-ével.

Mit tud most ígérni a kormánynak? A Bajnai-kormány úgy indult neki a kormányzásnak, hogy az SZDSZ biztos támogatását tudja maga mögött. Most úgy tűnik, hogy ez nincs meg. Mit tud ígérni a jövőben?

Az SZDSZ-nek nagyon sokmindenre választ kell adnia a saját küldöttgyűlésén. Én a parlamenti frakcióban azt fogom első számú feladatomnak tartani, hogy ott legyünk a válságkezelés mellett, és el tudjon készülni egy olyan költségvetés 2009 végéig, amely Magyarországot vissza tudja állítani a növekedési pályára. És azt fogom képviselni a frakción belül, hogy ha a kormány ilyen költségvetést készít, akkor az SZDSZ ne tegye meg azt, hogy kiszáll emögül a munka mögül. Nagyon sokat kell dolgozni, hogy ilyen költségvetés legyen, ma nem tudom megmondani, hogy ez sikerül-e a kormánynak. Nagyon nehéz helyzetben van, mert az látszik, hogy mind az SZDSZ, mind az MSZP szanaszét szabdalódott a választási kudarcot követően, de nekünk képviselőknek a parlamentben attól még a felelősségünk változatlan.

Garantálni ezek szerint mostantól nem tudja az SZDSZ támogatását a kormánynak?

Én a saját szavazatomat tudom garantálni, és azon tudok dolgozni, hogy az SZDSZ ott maradjon a válságkezelés mellett, de egyéb garanciát természetesen ember nincs, aki vállalhatna.

Ön személy szerint milyen konzekvenciákat von le ebből az esetből? A választási kudarc után az SZDSZ elnöke, Fodor Gábor benyújtotta a lemondását. Ön, talán mondhatjuk, a második legfontosabb vezető volt a pártban. Nem gondolkodott-e azon, hogy a párt megújulási törekvéseivel összhangban ön is felvethetné a távozását?

A frakcióvezetőt a frakció választja, és a frakcióban ilyen igény nem merült föl. Én az utóbbi egy évben lényegében nem vettem részt a pártpolitika szervezeti oldalában, a parlamenti feladataimra koncentráltam. A parlamenti frakció pedig a fontos kérdésekben a párt, az ügyvivő testület és a pártelnök iránymutatásának megfelelően járt el. Ezért aztán azt hiszem, hogy a pártnak mindenképpen kötelező átgondolnia a politikáját, a kampánystratégiáját, a különféle szervezeti kérdéseit, a frakciónak pedig dolgoznia kell a válságkezelésen. A frakció, ha akar, tud dönteni a leváltásomról, egyéb esetben pedig decemberben van a következő tisztújítás, akkor nyilván a jelöltek ismét megmérettetik magukat frakcióvezetőként.