Oszkó kezében a zűrös vagyonkezelő főnökének a sorsa

2009.07.06. 18:00

A héten eldőlhet a több ügy miatt támadott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő első emberének, Tátrai Miklósnak a sorsa, aki várhatóan a napokban találkozik Oszkó Péter pénzügyminiszterrel. Tátrai számára nem sok jót ígér, hogy az elmúlt három hónapban hiába akart többször is beszélni Oszkóval, ő állítólag csak egyszer fogadta. A vagyonkezelőnél akkor vált forróvá a helyzet, amikor született egy elmarasztaló belső jelentés, majd a pénzügyőrség is nyomozni kezdett számviteli fegyelem megsértése miatt.

"Túlzás, hogy konfliktus lenne köztük, az viszont beszédes, hogy az elmúlt három hónapban, mióta Oszkó Péter irányítja a Pénzügyminisztériumot, mindössze egyszer találkozott a miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója" - mondta az [origo]-nak a vagyonkezelő egyik - neve elhallgatását kérő - munkatársa.

Forrásunk szerint az MNV Zrt. vezérigazgatója, Tátrai Miklós többször is kezdeményezett találkozott Oszkó Péterrel, a tárgyalásokat azonban rendre lemondta a cég tulajdonosi jogait gyakorló minisztérium. Ezzel kapcsolatban megkerestük a minisztérium sajtófőnökét, Pichler Ferencet, akinek a munkatársa visszahívást ígért, ez azonban egyelőre nem történt meg.

Meneszthetik Tátrait

A Népszabadság hétfőn számolt be arról, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) a héten az MNV-t érintő személyi kérdést hoz, így elképzelhető, hogy távoznia kell Tátrai Miklósnak. A vezérigazgatót saját hatáskörben menesztheti Oszkó Péter. A lehetséges menesztésről megkérdeztük a minisztériumot, a tárca azonban egyelőre nem válaszolt. Száraz Gábor, az MNV szóvivője az [origo]-nak azt mondta : mivel a PM hivatalosan nem jelezte, hogy megrendült volna a bizalma Tátraiban, nem reagálnak a felvetésre, és üzengetni sem akarnak a PM-nek.

Száraz hozzátette: Oszkó és Tátrai valószínűleg találkozni fog a héten, a Népszabadságban megjelent állításokat ugyanis meg kell beszélniük. A szóvivő azt azonban nem tudta megmondani, mikor lesz a megbeszélés. A PM a héten teszi közzé az összes hozzá tartozó szervezet értékelését, az egyeztetés valószínűleg ezután lesz - közölte Száraz. Erről szintén megkérdeztük a tárcát, a minisztérium azonban ezekre a kérdésekre sem reagált.

Ügyek

A 2008. január elsejével - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogutódaként - létrejött MNV Zrt. működését az elmúlt hetekben számos kritika érte. Az MNV-t támadták többek között a bábolnai privatizáció miatt. A gazdaságot tavaly adták el 193 millió forintért. Az eladás miatt többek között a Fidesz is bírálta a kormányt, azt állítva, hogy az államot 300 millió forintos kár érte. Az MNV erre reagálva korábban azt közölte: a legjobb ajánlat nyert.

Ugyancsak támadták a vagyonkezelőt a sukorói ingatlancsere miatt. Az ügy lényege, hogy egy Joav Blum nevű vállalkozó három Pest megyei, összesen 787 millió forintot érő ingatlanát elcserélte a Velencei-tó partján fekvő, egymilliárd forint értékű állami ingatlanra. A tóparti, sukorói telken egy befektetőcsoport - amelynek Blum is tagja - egymilliárd euró értékű turisztikai beruházást akar megvalósítani. Az MNV szerint az ügylet azért jogszerű, mert a telket cserélő férfi a különbözetet jelentő 300 milliót befizette az államnak.

Nyomoz az ügyészség

Vasárnap a Magyar Rádió arról számolt be, hogy nyomozást rendelt el az ügyészség az MNV Zrt.-nél számviteli szabálytalanságok gyanúja miatt. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az [origo]-nak azt mondta: az ügyészség június 19-én rendelt el az MNV ügyében nyomozást ismeretlen tettes ellen. A feljelentést Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója tette. Az ügyészség a vám- és pénzügyőrséget (VPOP) bízta meg a nyomozással, számviteli szabálytalanságok ügyében ugyanis a VPOP jár el.

Budai vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: az MNV ellenőrző bizottsága által márciusban elfogadott, a vagyonkezelő 2008. évi működéséről szóló jelentésére alapozta a feljelentését. A jelentés háromoldalas összefoglalója - amelyet megszerzett az [origo] is - komoly hiányosságokat fogalmaz meg a vagyonkezelővel kapcsolatban. Többek között szóvá teszi, hogy az MNV Zrt. még az idei év elejére sem tette átláthatóvá, hogy pontosan milyen vagyon van a tulajdonában, még februárban is hiányzott a vagyonkezelőre bízott vagyon dokumentációja.

A vizsgálat szerint az MNV-nek tavaly nem volt olyan stratégiája, illetve üzleti terve, amelyet a PM jóváhagyott volna. Az összefoglaló konkrétumok részletezése nélkül azt írja, hogy a vagyonkezelő szervezeti struktúrája problémás. A hiányosságok megszüntetésére pedig az MNV vezérigazgatója idejében nem tette meg a szükséges lépéseket. "Az ellenőrző bizottság megkérdőjelezte az MNV Zrt. 2008. évi törvényes működését" - fogalmaz a dokumentum, amely utolsó mondatában azt írja, a hiányosságok felvetik az MNV Zrt. vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak a felelősségét.

Elismerik a kritikát

"A kifogások jogosak voltak, az MNV azóta megtette a szükséges lépéseket" - mondta korábban az [origo]-nak az MNV szóvivője. Száraz szerint a hiányosságok többsége abból adódott, hogy számos nehézséggel kellett megküzdeni a 2008-ban megalakuló állami vállalatnak. A vagyonleltár azért nem készült el idejében, mert a parlament 2007 szeptemberében fogadta el azt a törvényt, amely szerint 2008 januárjában az MNV-nek fel kellett állnia. A jogelőd szervezeteknek három hónapjuk volt a vagyon átadására, ezt azonban néhányan nem tudták betartani - mondta a szóvivő. Száraz szerint az állami vagyont számba vevő leltár idén március 31-re lett készen.

Az üzleti terv hiányát Száraz azzal magyarázta, hogy a Pénzügyminisztérium nem akarta elfogadni azt, hogy az MNV a tavalyi évre 8,9 milliárd forintos működési költséggel számolt. A tárca ezt az összeget a gazdasági válságra hivatkozva le akarta faragni. A működési problémákat pedig úgy orvosolták, hogy tavaly novemberben több igazgatóság összevonásával átalakították az MNV szervezetét.

Az [origo]-nak az ellenőrző bizottság több tagja is azt mondta, hogy a márciusi jelentés konkrét ügyeket - így a sukorói és a bábolnai privatizációt - nem vizsgált. Az egyes eladásokat az ellenőrző bizottság mindig külön vizsgálja - fogalmaztak a bizottság tagjai.

KAPCSOLÓDÓ CIKK