Kedden döntenek a költségtérítésről szóló népszavazásról

A képviselői költségtérítésről szóló népszavazásról dönt kedden az Alkotmánybíróság. A parlament június 29-én úgy döntött, jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés - Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője szerint egyértelmű, hogy pártok a népszavazást akarták megelőzni.

Várhatóan kedden dönt az Alkotmánybíróság (Ab) a képviselők költségtérítéséről kezdeményezett népszavazásról, miután július 6-ai legutóbbi tanácskozásán nem hozott döntést az ügyben. 

Április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, amelynek kérdése a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"

Az Országgyűlés június 29-én úgy döntött: jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik.

Az új, 2010. január 1-jén hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselők felelőssége lesz, ebből számlák alapján írhatók le a költségek. Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles.

Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője egy nappal az Alkotmánybíróság legutóbbi ülése után levélben fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), amelyben azt kérte, hogy a testület "a népakaratot helyezze előtérbe" a pártok "ügyeskedésével" szemben, vagyis hogy megtarthassák a népszavazást. 

Seres Mária szerint egyértelmű volt, hogy a pártok azért fogadták el két hete hétfőn a törvényt, hogy elébe menjenek a népszavazási kezdeményezésnek, vagyis hogy az Ab döntését befolyásolják.

KAPCSOLÓDÓ CIKK