Bajnai nyakára járhatnak az MSZP-s városvezérek

Mozgolódást indított el a városvezetők körében a Bajnai által beharangozott 120 milliárdos önkormányzati megszorítás, és a miniszterelnöknek számolnia kell a szocialista polgármesterek nyomulásával is. A részletek csak augusztusra készülnek el, és egyelőre összevissza beszélnek a kormányzati emberek: az önkormányzati tárca államtitkára szerint a helyi fejlesztéseken fognak sprólni, míg a parlament önkormányzati bizottságának MSZP-es elnöke szerint a közszolgáltatásokra adott pénzeket kurtítják meg.

Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP július 4-i, zárt ajtók mögött zajló kongresszusán jelentette be, hogy a jövő évi költségvetés megtervezésekor három számból nem fog engedni: a 3,8 százalékos költségvetési hiányból, a MÁV-nál tervezett 40 milliárdos és az önkormányzatoknál tervezett 120 milliárdos megtakarításból. A három célkitűzés közül a kormánynak várhatóan az önkormányzati spórolást lesz a legnehezebb keresztülvinnie, ez ugyanis jelentős érvágást jelentene a településeknek.

A nagyságrendekre jellemző, hogy az idei költségvetés tervezésekor 1345 milliárd forintot irányoztak elő, tehát a Bajnai által említett megtakarítás az éves összeg közel egytizedének az elvonását jelentené.

Az önkormányzatok többsége fideszes irányítás alatt áll, és Debrecen polgármestere, Kósa Lajos már tiltakozott is a tervezet ellen több más városvezetővel és önkormányzati szövetséggel együtt. Bajnai számíthat azonban az MSZP-s polgármesterek tiltakozására is, köztük is van néhány befolyásos politikus. Jelenleg az MSZP adja többek között Szeged, Nyíregyháza, Szombathely, Makó, illetve a fővárosi XI. kerület polgármesterét. A párton belül az önkormányzati lobbi erejét mutatja, hogy az MSZP EP-választási kudarca után lehetséges kormányfőjelöltként bukkant fel például Botka László szegedi polgármester neve, igaz, ő közölte, továbbra is Szegeden akar tevékenykedni.

MSZP-s mozgolódás

A miniszterelnök környezetének egyik névtelenséget kérő tagja szerint egyelőre még nem indult be a szocialista városvezetők lobbija, a harc csak augusztusra várható, amikor elkészül a teljes koncepció. Forrásunk szerint az MSZP-s igényekkel, kérésekkel akkor nem lesz probléma, ha azok csak átrendezni akarják a 120 milliárdot. A gondok akkor kezdődnek, ha faragni is akarnak az összegből - tette hozzá. Hasonlóan fogalmazott egy önkormányzati ügyekben jártas, név nélkül nyilatkozó szocialista országgyűlési képviselő is, aki szerint az MSZP-s polgármesterek valószínűleg az után próbálnak majd lobbizni, miután körvonalazódtak a megszorítás részletei.

Az Önkormányzati Minisztérium egy név nélkül nyilatkozó munkatársa viszont azt mondta: a szocialista lobbi már akkor megjelent, amikor Bajnai Gordon közölte, kőbe vésettnek tekinti a 120 milliárdos megtakarítást. A tárca munkatársa szerint az ellenkezők főként abban kételkedtek, hogy meg lehet-e csinálni a lefaragást. Részleteket, illetve neveket arra hivatkozva nem tudott mondani a minisztérium munkatársa, hogy nem vett részt az erről szóló szűk körű tárgyalásokon. Hétfőn próbáltuk elérni Botka Lászlót és Csabai Lászlónét, Nyíregyháza polgármesterét, de egyikük sem vette fel a telefonját.

A kormány az önkormányzati spórolásról - amelynek koncepcióját közösen dolgozza ki az önkormányzati és a Pénzügyminisztérium - egyelőre nem árult el részleteket. Az önkormányzati tárca megkeresésünkre hétfőn azt válaszolta: a tervezés elején tartanak, így részleteket nem tudnak mondani. A 120 milliárdos megszorítás azonban bekerült az EU és az IMF által Magyarországnak folyósított 20 milliárd eurós hitelfelvétel kritériumai közé is. Az MTI június 12-én - tehát még Bajnai kongresszusi beszéde előtt - számolt be arról a Pénzügyminisztérium honlapján olvasható dokumentumról, amely szerint bővültek a hitelfizetés kritériumai, ezek közé pedig több más elem mellett az önkormányzati lefaragások is bekerültek.

Ellentmondások

Bár még nincs elfogadott koncepció, Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára az [origo]-nak azt mondta: a megtakarítás főként a hazai forrásokból történő önkormányzati fejlesztéseket érintheti. Az államtitkár ezek között említette a helyi útépítésekre szánt összegeket, amelyekből például a budapesti aszfaltozásokat is fedezik. Ugyancsak áldozatul eshetnek a megtakarításoknak az informatikai fejlesztésekre, illetve a csatornaépítésekre szánt pénzek is.

Ezzel szemben Gy. Németh Erzsébet, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának MSZP-s elnöke az [origo]-nak azt mondta: a fejlesztésre szánt pénzeken nem fog spórolni a kormány. A politikus szerint inkább olyan közszolgáltatásokra szánt pénzek terén várható visszafogás, mint az oktatás vagy a szociális és kulturális kiadások. Az erre szánt forrásokat úgy kellene csökkenteni, hogy a szolgáltatások színvonala jelentősen ne csökkenjen - mondta Gy. Németh, aki konkrétumokat egyelőre nem tudott mondani.

Gyenesei István volt önkormányzati miniszter szerint a kormány az elvonással az önkormányzatok lebénulását, illetve az ország működőképességét is kockáztatja. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke július elején arról beszélt az intézkedésnek hatása drámai lesz, a rendszerben ugyanis ennyi tartalék nincsen. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az önkormányzatok költségei az áfaemelés, az energiaár-növekedés és az infláció miatt nőnek, így a feladatokat kevesebb pénzből nem tudják ellátni. Jauernik szerint viszont irreális azt gondolni, hogy a megszorításokból, amelyek jelentősen érintették például a közszférát is, pont az önkormányzatok maradnának ki.