Lemondott az NBH főigazgatója

2009.07.20. 13:22

Lemondott a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Laborc Sándor hétfőn arra hivatkozva, hogy a tavaly ősszel kirobbant adatgyűjtési ügyben a nyomozó hatóságok részéről "anomáliákat" észlelt. Így pedig Laborc szerint a jövőben nem tudna teljes értékű munkát végezni. Bajnai Gordon elfogadta a lemondását, az új nemzetbiztonsági főnök szeptembertől Balajti László lesz.

Lemondott a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Laborc Sándor dandártábornok - közölte a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája hétfőn. A közlemény szerint Laborc Sándor azt közölte - Ficsor Ádám, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter útján - Bajnai Gordon kormányfővel, hogy "olyan anomáliákat érzékelt az UD Zrt. ügyében folyó vizsgálat kezelésében a nyomozóhatóság, illetve az ügyészi szervek részéről, amelyek a feljelentés pontjainak nagyobbik részében a nyomozás megszüntetéséhez vezettek, és ez nem teszi számára lehetővé, hogy a jövőben teljes értékű munkát folytasson".

Bajnai Gordon miniszterelnök Laborc Sándor kérésének eleget téve, őt érdemei elismerése mellett szeptember 1-jei hatállyal felmentette főigazgatói tisztsége alól - közölte a Kormányszóvivői Iroda. A közlemény méltatja a távozó főigazgató munkáját a hivatal átszervezésében, és legutóbb a Magyarok Nyilai nevű, politikusok elleni támadásokkal gyanúsított csoport felfedésében. "Tevékenysége elismerésre talált a baráti országok hasonló szolgálatainál is" - tették hozzá.

A miniszterelnök a szeptember 1-jével megüresedő NBH főigazgatói hely betöltésével Ficsor Ádám javaslatára Balajti László dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenlegi főigazgatóját bízza meg.

Megkerestük a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI), de nem akartak nyilatkozni azzal kapcsolatban, hogy Laborc távozásának indoklásában a nyomozóhatóság nem megfelelő eljárására utal. Csécsi Soma, az NNI sajtószóvivő-helyettese azt mondta, nem kívánnak semmit hozzátenni az ügyben korábban kiadott közleményhez. Eszerint - amellett, hogy a súlyosabb ügyekben megszüntették a nyomozást - több bizonyítékot találtak, amely megalapozhatja olyan bűncselekmények gyanúját, mint például a visszaélés haditechnikai termékkel, befolyással üzérkedés vagy hivatali visszaélés.

"Le kell szögezni, hogy az ügyészség nem nyomozott ezekben az ügyekben, feladata a nyomozás megszűntetése miatt tett panasz elbírálása, illetve a nyomozóhatóság törvényességi felügyelete" - mondta az [origo] Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője, hozzátéve, hogy mindebben a jogszabályok betartásával jártak el.

Nem nyomoztak tovább

Július elején jelentette be a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy nem nyomoznak tovább a vagyonbiztonsági céggel kapcsolatos ügyben, így bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárták az ismeretlen tettes ellen államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése, valamint számítógépes rendszer feltörése miatt indult eljárást. A vám- és pénzügyőrség ugyancsak megszüntette az ezzel párhuzamosan folyó - szintén az adatgyűjtési üggyel összefüggő - nyomozást adócsalás és számlafegyelem megsértése miatt.

Ez utóbbi eljárás megszüntetése miatt Labor július 17-én még panaszt tett a pénzügyőrség országos parancsnokánál, mert szerinte "az ügy kimenetele szempontjából súlyos hiányosság", hogy nem rendeltek ki független igazságügyi könyvszakértőt az "UD Zrt. pénzmozgásainak tisztázása érdekében".

A tavaly ősszel kipattan adatgyűjtési ügy Laborc Sándor kezdeményezésére indult, az ő feljelentése alapján tartottak házkutatást az UD Zrt.-nél. Egy nappal később Szilvásy György akkori titokminiszterként bejelentette, hogy egy polipként működő árnyék-titkosszolgálatot sikerült leleplezni, amely többek között a kormányzati gerinchálózat elleni támadásra készült. A bejelentéssel nyilvánosságra kerültek olyan lehallgatott telefonbeszélgetésekről készült felvételek, amelyeken fideszes politikusok - Demeter Ervin és Kövér László - beszéltek a biztonsági cég vezetőivel.

A Fidesz Laborc és Szilvásy távozását követelte

A nyomozások megszüntetése után ezért a Fidesz azt közölte: bebizonyosodott, hogy "Szilvásy György és bandája" politikai célokra, a Fidesz lejáratására használta a szolgálatokat. Mivel az ellenzéki párt szerint mára kiderült, a cég az NBH feljelentésében foglalt bűncselekményeket nem követte el, "Szilvásy György volt titokminiszternek és Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójának nincs helye a közéletben".

Dávid Ibolya, az MDF elnöke tavaly ősszel egy másik, UD Zrt.-hez köthető hangfelvételt tett nyilvánossá, mely szerinte azt bizonyítja, hogy politikai ellenfele, Almássy Kornél a pártra és rá nézve terhelő adatok gyűjtésével bízta meg a céget.

Az ügyészség végül Szilvásy Györgyöt gyanúsította meg hivatalos személyként elkövetett személyes adattal visszaéléssel, amiért szerintük jogtalanul sokszorosította és adta tovább a lehallgatott beszélgetésekről készült felvételeket az adatgyűjtési ügyben. Dávid Ibolya és párttársa, Herényi Károly ellen szintén eljárás indult személyes adattal visszaélés miatt, az ügyészség kezdeményezésére az Országgyűlés ősszel dönthet mentelmi joguk felfüggesztéséről.

Laborc kinevezése ellen is tiltakoztak

Laborc hétfői bejelentése után Demeter Ervin, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja azt nyilatkozta: a Fidesz kezdettől fogva alkalmatlannak tartotta Laborcot a főigazgatói posztra, ami a hétfői lemondással bebizonyosodott.

Az MSZP-s Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke viszont azt mondta: Laborc és a szakszolgálatok lelkiismeretes, jó színvonalú munkát végeztek. Szerinte ezt tapasztalták a bizotsság azon tagjai, akik részt vettek az üléseken, a fideszes és KDNP-s delegáltak pedig hosszú ideig nem vettek részt a testület munkájában, így nem is nagyon tudták megítélni, hogyan dolgozik Laborc.

Laborc Sándort 2007 decemberében nevezte ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az NBH főigazgatójának, Szilvásy György, az akkori polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter javaslatára szakmai előélete alapján. Az ellenzék azonban bírálta a döntést, mert Laborc a szovjet rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán végzett, és ez nyugaton visszatetszést válthat ki, egyes nemzetbiztonsági szakértők szerint pedig ezért kockázatot is jelenthet. 

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága nem is támogatta Laborc kinevezését - öt szocialista igen, öt ellenzéki nem szavazattal, az SZDSZ tartózkodása mellett leszavazták -, a kormányfő mégis kinevezte. A Fidesz és a KDNP képviselői ezért bojkottot is hirdettek, és egy ideig nem vettek részt a bizottság ülésein.

KAPCSOLÓDÓ CIKK