Még sincs köze a tóraégetéshez a romagyilkosságok gyanúsítottjának

Mégsem volt köze a romák elleni támadások egyik gyanúsítottjának, K. Istvánnak ahhoz a gyújtogatáshoz, ami a debreceni zsinagógában történt még 1995-ben. Az ügy miatt egy Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség nevű szervezet tagjait ítélték el, de K. István nem volt köztük.

Bár több forrás szerint a romagyilkosságok egyik gyanúsítottja, K. István érintett volt a debreceni zsinagóga tóratekercsek őrzésére szolgáló szekrényének 1995 januárjában történt felgyújtásában is, neve nem szerepel az üggyel kapcsolatos ügyészségi anyagokban - tudta meg az MTI pénteken. "A tóraégetéssel kapcsolatban K. István neve nem merült fel" - erősítette meg az ügy iratainak újbóli áttekintése után Simon Ernő hajdú-bihari főügyész.

Korábban rendőrséghez közeli forrásból az MTI úgy értesült: K. István is gyanúsított volt az ügyben, de bizonyítékok hiányában még a bírósági eljárás előtt megszűntették ellene az eljárást. Ezt támasztotta alá az a K. István akkori baráti köréből származó információ, miszerint a bűncselekmény idején 19 éves szkinhed nagyon megijedt, hogy börtönbe csukhatják, ezért háttérbe vonult.

A tóraégetés elkövetői - közülük ketten börtönbüntetést kaptak - az akkori Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vezetői, illetve tagjai voltak, a szervezetet 1995-ben a Független Kisgazdapárt (FKGP) debreceni székházába jegyezték be. Az MTI szerint véletlen, hogy a szövetség szkinhed tagjai többnyire a Debrecen melletti Bocskaikertben tartották szabadidős összejöveteleiket, ahol a romagyilkosságok másik gyanúsítottja, Cs. István is lakott. Az MTI információi szerint azonban ekkor még semmilyen kapcsolat nem volt a most romagyilkosságokkal gyanúsított férfiak között.

Kapronczi Mihály, aki a Független Kisgazdapárt hajdú-bihari elnöke volt, amikor a fiatal bőrfejűek feltűntek a párt környékén, azt mondta: Torgyán József akkori pártelnök utasítására kellett befogadniuk a "nemzeti ifjakat". Erről telefonon Lányi Zsolt, a párt meghatározó vezetője tájékoztatta Kapronczit. A pártvezetés szerint a "nemzeti ifjak", akik később a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségbe tömörültek, segítették volna az FKGP-t a választásokon - tette hozzá Kapronczi Mihály.

A tóraégetés után Kapronczit eltávolították a pártból. Szerinte koncepciós eljárás indult ellene, és annak ellenére sem vették vissza a pártba, hogy kérésére a Legfőbb Ügyészség kivizsgálta az ügyet és megállapított, hogy a neve semmilyen összefüggésben nem merült fel a bűncselekménnyel kapcsolatban. Kapronczi nem emlékszik K. Istvánra, csak egy K. András nevű fiatalra, akit el is ítéltek a tóragyújtogatás miatt.