Két milliárd forinttal kísérletezik a kormány

2009.09.11. 8:13

A Rend és Biztonság nevű program keretében megduplázza a térfigyelő kamerák számát a kormány. A Kormányszóvivői Iroda tényként állította, hogy "ahol megjelennek a kamerák, csökken a bűnözés", de Magyarországon még nem készült átfogó hatástanulmány a térfigyelőkről. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sem tudott megnevezni az [origo] kérésére olyan konkrét kutatást, amely bizonyítaná a térfigyelők hasznosságát.

Tíz pontból álló közbiztonsági csomagot hirdetett meg hétfőn Bajnai Gordon miniszterelnök. A Rend és Biztonság nevű program egyik eleme, hogy a kormány azt tervezi: hazai és uniós forrásokból megduplázza a térfigyelő kamerák számát. A közlemény szerint az ehhez szükséges, mintegy másfél milliárd forintnyi uniós forrás már a nyáron, illetve ősszel az önkormányzatok rendelkezésére áll és a terv az, hogy a rendőrség által leginkább indokoltnak tartott területeken többszáz kamerát szerelnek fel és helyeznek üzembe legkésőbb 2010 tavaszáig.

Az intézkedés része az is, hogy még az idén a rendőrségi rendszerekhez csatlakoztatják többszáz, már működő térfigyelő kamera képét. A közlemény szerint ez összesen 500 millió forintba kerül majd.

A kormányszóvivői közlemény szerint jelenleg körülbelül 1500 térfigyelő kamera működik az országban. "Közbiztonság szempontjából rendkívül kedvezőek a tapasztalatok a térfigyelőkamera-rendszerekkel. Ahol megjelennek a kamerák, csökken a bűnözés, a térfigyelő kamerákkal védett lakó- és közterületek biztonságossá válnak" - áll a Kormányszóvivői Iroda közleményében, amelyből nem derül ki, mire alapozzák ezt az állítást.

Az [origo] hétfő délután megkérdezte a Kormányszóvivői Irodától, hogy milyen tanulmány, kutatás vagy más forrás alapján állítják ezt, valamint arra is kíváncsiak voltunk, kinek vagy melyik szervnek a javaslata, ötlete volt a térfigyelők számának megduplázása. A Kormányszóvivői Iroda az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz (IRM) továbbította megkeresésünket.

Az IRM csütörtök este megérkezett válaszában megismételte, hogy "rendkívül kedvezőek a tapasztalatok", de arra nem adott egyértelmű választ, ki javasolta a térfigyelők megduplázását. Ehelyett arról írtak, hogy a közbiztonság szolgáltatása az állam alkotmányos kötelezettsége, és ez a szolgáltatás jelenleg az állami szakrendészeti szervek útján, részben az önkormányzatok közszolgáltatásainak keretei között, részben pedig - önkéntesen, avagy jogszabályi kötelezés eredményeként - a társadalom önvédelmi tevékenysége körében történik. "Az eddigi tapasztalatok és a társadalom igényeinek figyelembe vételével született döntés a térfigyelőkamera-rendszerek fejlesztéséről" - tették hozzá.

A minisztérium nem nevezett meg konkrét tanulmányt, kutatást sem, amely bizonyítaná a térfigyelők hasznosságát. "A térfigyelő kamerákkal lefedett települések, településrészek, fővárosi kerületek egyértelműen pozitív tapasztalataira, bűnügyi statisztikai adataiknak elemzésére, és a felmerült társadalmi igényekre alapozva állíthatjuk, hogy ahol megjelennek a kamerák, ott csökken a bűnözés", és a rendőrség eredményes intézkedéseinek száma is nő - válaszolta a tárca.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint átfogó hatástanulmány nem készült Magyarországon a térfigyelő kamerákról. "Elképzelhető, hogy egyes utcákban csökkent például az autólopások száma, miután felszerelték a kamerákat, de a bűnügyi statisztikákban országos szinten nem mutattak ki ilyen összefüggést" - mondta az [origo]-nak a TASZ munkatársa. A kamerák megvásárlása nem csak drága, hanem az üzemeltetése is az. A jogvédő szervezet honlapján olvasható közlemény szerint a fővárosban egy kamera évente, átlagosan 3 millió forintba kerül.

Jóri András adatvédelmi biztos az [origo]-nak megerősítette, hogy nem készült átfogó hatástanulmány Magyarországon a térfigyelők hasznosságáról. Az ombudsman irodája éppen egy térfigyelőkkel kapcsolatos jelentésen dolgozik, amely a külföldi tapasztalatokat fogja összegezni. Jóri felhívta a figyelmet egy 2008-ban megjelent brit tanulmányra, amely 44 korábbi tanulmányt összegez, és amely megállapítja: nincs kimutatható pozitív hatás, ha javult is a közbiztonság, nem bizonyított, hogy az a térfigyelőknek volna köszönhető. (Brit tanulmányokról bővebben korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

A kormány térfigyelőkről szóló tervéről az adatvédelmi biztos azt mondta: nem rajong érte, de a terv jogi keretei megvannak. "Viták folynak arról, hogy a kamerázás jó eszköz-e. Szerintem nem" - tette hozzá Jóri.

Az Independent című brit lap augusztus végén számolt be egy, a térfigyelő kamerák hatékonyságát megkérdőjelező jelentésről. A Metropolitan Rendőrség belső jelentése szerint ezer londoni térfigyelő kamerára csupán egyetlen megoldott bűncselekmény jut. Míg Londonban több mint egymillió térfigyelő kamera működik, 2008-ban csak 1000 bűncselekményt sikerült az általuk rögzített kép segítségével megoldani - írja az Independent. A jelentés idézi Mick Neville londoni főfelügyelőt, aki szerint a rendőröknek többet kellene tennie a térfigyelők kihelyezésénél a közbiztonsági krízis megoldására.

David Davis, a toryk korábbi belügyminiszter-jelöltje a lapnak azt mondta: nem lepődött meg a jelentésen. Szerinte újra kéne gondolni, hogy mire költi a belügyminisztérium a bűnmegelőzésre szánt pénzt. "A térfigyelők nagy kiadást jelentenek és minimális a hatékonyságuk. Betolakodnak a privát szférába, de keveset vagy semmit sem használnak a közbiztonságnak" - mondta Davis.

KAPCSOLÓDÓ CIKK