Demszky megpróbálta a lehetetlent

Kétévente odaítélt örökségvédelmi díjra pályázott egy nemzetközi szervezetnél a fővárosi önkormányzat. A díjat azok kaphatják meg, akik sokat tettek városuk épített emlékeinek megóvásáért. Budapest annak ellenére pályázott, hogy az ENSZ kulturális szervezetének ellenőre tavalyi jelentésében bírálta a főváros örökségvédelmi tevékenységét, amikor pedig mégis lépett az önkormányzat, akkor a fővárosi képviselők elsöprő többsége állt a hatékony örökségvédelem útjába.

Demszky Gábor budapesti főpolgármester Ecuador fővárosába, Quitóba utazott a Világörökség Városainak Szervezetének (OWHC) múlt hét hétfőtől péntekig tartott éves közgyűlésére. Demszky útjának két oka volt: egyrészt a főváros szeretné rendezni a szervezet következő, XI. közgyűlését, másrészt Budapest megpályázott egy örökségvédelmi díjat.

Budapest a Jean-Paul L'Allier-díjra pályázott, amit az örökségvédelemért sokat tevő városok kaphatnak meg. A kanadai Québec városának egykori polgármesteréről elnevezett díjat kétévente ítéli oda az OWHC annak a tagvárosnak, amely a legtöbbet tesz a területén lévő világörökségi védelem alatt álló építmények, városrészek védelméért (a díj névadójáról keretes írásunkban olvashat). A díj egy bronz emlékérem és egy elismerő oklevél, de a szervezet honlapja szerint "a győztes város hasznot húzhat a világszintű promócióból elsősorban azzal, hogy teljesítményét az OWHC honlapján közzétesszük".

A nagyjából 1000 szavas, legfeljebb 4 oldalas pályázatot áprilisban kellett beadni. A pályázatot az [origo] pénteken elkérte a fővárostól, de a sajtóosztálya közölte, hogy csak hétfőn adhatják ki, amikor a budapesti küldöttség hazaér Ecuadorból. Hétfőn megismételtük kérésünk, azonban a sajtóosztály azt válaszolta, hogy kérésünket a délelőtti határidőig nem tudják teljesíteni, az "illetékes ügyosztálynak" több időre van szüksége.

Nyáry Krisztián, a főváros kommunikációs igazgatója még szombaton annyit mondott telefonon, hogy tudomása szerint a díjat Varsó nyerte, de Budapest is kapott valamilyen oklevelet. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy ez miről szól, és azt is jelezte, hogy a díj nyertesét is csak akkor tudja megnevezni, ha a küldöttség hazatért. Ezekre a kérdésekre egyelőre hétfőn sem tudott válaszolni a főváros.

A képviselők nem vették a szívükre a kritikát

Budapest pályázata furcsa, hiszen korábban a főváros és az UNESCO vitába keveredett már a budapesti örökségvédelmi gyakorlat miatt. Michel Polge az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO ellenőreként 2007-ben felmérte a régi zsidónegyed állapotát. 2008 elején kiadott jelentésében bírálta többek között a magyar adószabályokat (szerinte az áfarendszer a régi épületek lebontását ösztönzi, nem pedig a felújítást), de kifogásolta azt is, hogy a fővárosnak alig van hatalma a kerületek fölött.

Polge jelentése elsősorban a VII. kerületi önkormányzatot bírálja a zsidó negyed rombolása miatt, de felveti a főváros felelősségét is. "A régi zsidó negyedre vonatkozó hatályos városfejlesztési szabályozás nem felel meg egy világörökségi puffer zóna esetében támasztott elvárásoknak" - írta akkor Polge. Polge szerint "pozitív tény viszont, hogy Budapest főváros az érintett kerületekkel közösen már elkezdte a szabályozási terv korszerűsítését". A javaslat tavaly ősszel - másfél éves munka után - készült el, együtt alakította ki a VII. kerület, illetve a főváros, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a városvédő civilek a szabályozási problémák kiküszöbölésére. A tervet akkor Michel Polge is elfogadhatónak találta.

A VII. kerület azonban az elkészült szabályozási tervet kettébontotta. Az első részbe - a fővárosi főépítész, Beleznay Éva szerint - súlytalan intézkedéseket tettek, a másodikba kerültek azok a passzusok, amelyek a zsidó negyed pusztulását igazán hatékonyan megakadályozhatták volna. A szabályozási terv kettébontását akkor a fővárosi közgyűlés is elsöprő többséggel - az MSZP-s képviselők, a teljes ellenzék (Fidesz, MDF) és néhány SZDSZ-es képviselő szavazatával - támogatta, pedig tiltakozott ellene a fővárosi főépítész, a kerületi városvédő szervezetek és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is. A fővárosi MSZP akkor kiállt a párttag kerületi polgármester, az azóta előzetes letartóztatásba helyezett Hunvald György mellett, a Fidesz pedig azzal érvelt, hogy a főváros elképzelése életidegen lett volna, és az épületek lassú pusztulásához vezetett volna, ezért támogatták annak fellazítását. (Erről részletesen itt olvashat.)

Sajki Zsuzsanna, a KÖH Erzsébetvárosért is felelős ellenőre az [origo]-nak azt mondta, a fővárosi közgyűlés még mindig nem fogadta el a szabályozás második részét, bár a hivatal továbbra is a teljes szabályozással ért egyet. Hétfőn megkerestük a VII. kerületi épületbontások ellen leghevesebben tiltakozó Óvás! egyesületet, Beleznay Éva fővárosi főépítészt, hogy megtudjuk, mi lett a szabályozási tervvel, milyen módon védik most a zsidó negyed épületeit. Az Óvás!-nál türelmünket kérték, Beleznayval pedig egyelőre nem tudtunk beszélni, mert titkársága szerint hivatalos programja van.

A fővárosi önkormányzat sajtóosztálya az [origo]-nak annyit mondott erről, hogy az UNESCO részéről sosem érkezett "semmilyen hivatalos vagy informális jelzés" a világörökségi cím megvonásáról, és így nem juthat a főváros Drezda sorsára, amely várostól az UNESCO megvonta a címet egy, a védett városképbe nem illeszkedő híd építése miatt. A főváros önkormányzata szerint ők maguk figyelmeztettek magánberuházókat vagy kerületeket, hogy döntéseik miatt kihúzhatják Budapestet a világörökségi listáról. A főváros közölte azt is, hogy pont az UNESCO-val folytatott eszmecsere hatására döntött úgy Budapest, hogy a vitatott rakpartbővítést csak a világörökségi helyszínen kívül, azaz a Margit hídtól északra hajtja végre.

Mi az az OWHC?

Budapest 1987-ben kapott világörökségi rangot az UNESCO-tól a fővárosi Duna-part látképéért és az azt övező építészeti örökségért, majd belépett az 1993-ban alakult OWHC-ba, amelynek a kelet-közép-európai központja lett. A szervezet honlapja szerint 2002 szeptemberében már regionális konferenciát is rendeztek Budapesten. Az owhc.org szerint a budapesti központ alá tartoznak a magyar, szlovák, román, lengyel, orosz, cseh, horvát, lett és litván világörökségi városok.

Az UNESCO-tól független OWHC-nek nem tagja minden világörökségi védettséggel rendelkező város. Magyarországon többek között Pécs, Tokaj és Pannonhalma sem tagja a szervezetnek a honlap szerint, viszont tag többek között Havanna, Mexikóváros, Damaszkusz, Tunisz, Vatikánváros, Porto, Isztanbul, Moszkva, Bécs vagy Varsó.