Kisegyházak miatt maradhat ki a vallás a népszámlálásból

Lemaradhat a vallásra vonatkozó kérdés a 2011-es népszámlálás kérdőívéről. A kormány szerint ennek az adatnak semmi jelentősége, és az egyházak maguk sem ragaszkodtak hozzá. Egy, az [origo]-hoz eljuttatott emlékeztetőből kiderül: a nagy egyházak támogatták volna a kérdés feltételét, de a kisebb felekezetek ellenezték azt.

A hagyományokkal szakítva nem kérdezne rá a vallási, felekezeti hovatartozásra a 2011-es népszámlálás kérdőíve. Mivel a népszámlálásról szóló, a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a két év múlva esedékes népszámláláson nem térnek ki a vallásra, a fideszes Balog Zoltán képviselő - aki egyben református lelkész is - módosító indítvánnyal próbálja elérni, hogy mégis rákérdezzenek erre, de a válaszadás nem lenne kötelező.

Az Országgyűlés jövő héten szavaz az indítványról, amelyet a kisebbségi és vallásügyi bizottság támogatott, az alkotmányügyi bizottságban azonban a szocialista többség leszavazott. A törvényjavaslatot készítő Miniszterelnöki Hivatal képviselője az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén azzal érvelt a vallásra vonatkozó kérdés ellen, hogy arra úgy sem lehetne kötelező a válaszadás, így semmilyen, döntéseknél használható információhoz nem jutnának. Az osztályvezető szerint egy májusi egyeztetésen az egyházak többsége sem támogatta, hogy a vallás bekerüljön a kérdések közé.

Az ülésről készült - az [origo]-hoz fideszes képviselők által eljuttatott - emlékeztetőből azonban az derül ki, hogy a hívők túlnyomó többségét tömörítő nagy keresztény egyházak - katolikus, református, evangélikus és baptista - támogatták a kérdést. Ellenezték viszont a vallási adatok felmérését a kisebb egyházak.

A Hit Gyülekezetének képviselője szerint például a felmérés elvileg anonim ugyan, de a lakcím rögzítése mégis lehetőséget ad az azonosításra. A zsidó hitközségek többségét tömörítő MAZSIHISZ szerint pedig az önkéntes bevallás nem ad megbízható eredményt, és manipulálhatók lesznek az adatok. Nem támogatta a kérdés felvételét a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Buddhista Misszió sem.

A találkozón a református egyházat képviselő Csanády Márton javasolt egy kompromisszumos megoldást, hogy a kérdőíven csak azok az egyházak legyenek név szerint felsorolva, amelyek szeretnék a vallási kérdést feltenni, de minden ember megadhassa a saját vallását, ha akarja. A Központi Statisztikai Hivatal szerint azonban ilyen kiemelés nem valósítható meg.

A vallásra vonatkozó kérdés az 1870-tól kezdve 1949-ig mindig szerepelt a népszámlálások kérdőívén. Az 1960 és 1990 közötti négy népszámlálás ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, de a rendszerváltás után ismét elővették. A legutóbbi, 2001-es népszámláláson 7,6 millió magyar vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak. Közülük a legtöbben, több mint 5,2 millió ember római katolikus, 1,6 millió református, 304 ezer evangélikus, 269 ezer pedig görög katolikus.

Forrás: MTI
Katolikus szentmise - képünk illusztráció

Egyház alapításához Magyarországon a törvény szerint száz ember szükséges, jelenleg 231 egyház szerepel a nyilvántartásban. A hagyományos keresztény, zsidó, muszlim, hindu és buddhista felekezetek mellett egyházként működik például a Magyar Boszorkányszövetség vagy a Nap Szíve Lovagrend, és hivatalosan bejegyzett az Ősmagyar Táltos Egyház vagy a Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza is.

Kényes etnikai kérdés

Az eredeti törvénytervezetben nem szerepelt a nemzeti, etnikai kisebbségre vonatkozó kérdés sem, amit Kállai Ernő kisebbségi ombudsman és a kisebbségi önkormányzatok is kifogásoltak. Kállai szerint ez azt sugallta, mintha Magyarországon nem is léteznének kisebbségek. A kormány végül visszakozott, és felkerült népszámlálási kérdőívre a kisebbségre vonatkozó kérdés is, de erre nem lesz kötelező válaszolni.

Azzal a kormány és a civil jogvédők is egyetértenek, hogy a cigányság problémáinak kezeléséhez szükség lenne pontos adatokra arról, hogy hányan is vannak, illetve pontosan hol és milyen körülmények közt élnek a romák. A korábbi népszámlálások eredményei azt mutatják, hogy az önkéntes adatszolgáltatás torz adatokhoz vezet: a 2001-es felméréskor 205 ezer fő, a lakosság 2 százaléka vallotta magát a cigánynak, miközben szociológiai becsléseknek több mint félmillióra teszik a létszámukat.

A kisebbségek esetében a népszámlálásnál az a dilemma vetődik fel, hogy a kérdőíves, önkéntes felmérésnél sokan nem, vagy nem a valóságnak megfelelően nyilatkoznak nemzeti, etnikai hovatartozásukról. Idén tavasszal Kállai Ernő kisebbségi és Jóri András adatvédelmi biztos közösen készítettek ajánlást: az ombudsmanok azt javasolták, hogy az állampolgárok egy külön lapon adhassák meg a kisebbséghez tartozásra vonatkozó adatokat, és azt lezárt borítékban adják át a kérdezőbiztosnak. Ebből annyi valósul meg, hogy a népszámlálást nem csak személyes kikérdezéssel végzik, hanem aki akarja, maga is kitöltheti a kérdőívet és interneten vagy postai úton is beküldheti.

KAPCSOLÓDÓ CIKK